Tegnap megkezdődtek fővárosunkban a Szaúdi Napok. Az utazó fesztivál első állomása Magyarország. A kulturális hét elsősorban a szaúdi népi táncokból és a kortárs képzőművészetből ad ízelítőt. Láthatunk tengertácot és kardtáncot, népviseleteket, és megkóstolhatjuk a pörkölés nélkül készült szaúdi kávét is péntekig a Művészetek Palotájában, de egy-egy napra a Hősök terére, a Vajdahunyad várába és a Millenárisra is kitelepül a rendezvény. (Forrás: MTI, MNO)
A Művészetek Palotájában péntekig nézhetjük meg a szaúd-arábiai kortárs képzőművészek munkáit, a szaúdi népviseleteket és kerámiákat. Ezenkívül beduin sátorral, hagyományos hennafestéssel és pörköletlen kávéból készült szaúdi kávéspecialitással vár a Szaúdi Napok. A program legérdekesebb, legélőbb része talán a szaúdi népi tánccsoportok produkciója, ezért érdemes kedden délután öt órakor a Hősök terét vagy szerdán ugyanakkor a Millenárist, esetleg csütörtökön két órakor a Vajdahunyad várát útba ejteni, a héten ezeken a helyszíneken is fellépnek a szaúdi népi együttesek.
A szaúdi népi táncok erősen őrzik még a legősibb funkciójukat: a kardtáncot harc előtt, a tengertáncot halászat előtt táncolták, és a táncosok ma is magukkal viszik a színpadra a hálót, a kosarakat, a kardokat, ezek részei a koreográfiának. A legényesre is erősen emlékeztető kardtánc az egyik legnépszerűbb műfaj, ma a szaúdi állami ünnepek elmaradhatatlan kelléke. A népviseletek szín- és formagazdagsága mellett az tűnik fel legelőször, hogy a pisztolytáska és a tölténytár magától értetődően része minden férfiviseletnek. A táncosok ruháján is legalább szimbolikusan jelzik a fegyverek helyét. A bemutatott táncokat kizárólag férfitáncosok táncolják.
A Művészetek Palotájában rendezett kiállításon óriásmakettek engednek bepillantást abba a világba, amelyet többségünk soha nem láthat a saját szemével, mert a muszlim világ két szent városa, Mekkába és Medinába is csak muzulmánok léphetnek be. A kiállításon a mekkai Nagy-mecset udvarán álló Kába-szentély, a Kába kapu, valamint a medinai Próféta-mecset makettjeit láthatjuk. Az iszlám előírásai a kultúrára is érvényesek, a vallási témák gyakran felbukkannak a Művészetek Palotájában kiállított festményeken és fotókon.
Kállay Miklós, Magyarország szaúd-arábiai nagykövete elmondása szerint a magyar kultúra közvetítésekor is válogatni kell, mi az, ami az iszlám előírásának figyelembe vételével bemutatható Szaúd-Arábiában. Mivel az országnak egyáltalán nincs színházművészete, és a nyilvános koncert is ritka esemény, Kállay Miklós úgy látja: a képzőművészeti kapcsolatokban lehet több kiaknázatlan lehetőség. Novemberben egy kéthetes, szaúdi alkotókkal közös műhelyfoglalkozáson vehettek részt fiatal magyar képzőművészek. A nagykövet szerint sikeres volt a kezdeményezés, a vendéglátók méltányolták a magyar alkotók szellemi és technikai felkészültségét.
A másik húzóágazat a két ország kulturális kapcsolatában a műfordítás lehetne. Kállay szerint sok jó könyv születik Szaúd-Arábiában, de Magyarországon nagyon kevesen beszélik magas szinten az arab nyelvet, és ez nyilván viszont is így van. A nyelvi akadályok átlépése a nagykövet szerint hosszú távú cél lehet, és elsősorban az oktatáson múlik. A szándék mindenesetre megvan, a szaúdiakban biztosan: Kállay Miklós elmondása szerint ők kezdeményezték a budapesti Szaúdi Napok megrendezését is.
A fesztivál hétfői megnyitóján Halász János kultúráért felelős államtitkár úgy fogalmazott: nagy tisztesség, hogy az Európa-szerte megtartott Szaúdi Napok sorát Magyarországon kezdték meg. „Szaúd-Arábia és Magyarország fontos politikai és gazdasági partnerek, elérkezett az idő, hogy ezt a kultúrára is kiterjesszük” – fogalmazott.
A megnyitón Abdulaziz bin Abdullah Al-Szaud herceg, a Szaúd-Arábiai Királyság helyettes külügyminisztere és Nabíl bin Khalaf bin Asúr, a Szaúd-Arábia magyarországi nagykövete is felszólalt. Mindketten a hagyományokhoz való ragaszkodást, illetve a kultúrák és vallások párbeszédének fontosságát hangsúlyozták.
