Nemzeti zarándoklattal emlékeztek meg hétfőn a holokauszt magyarországi áldozatairól a deportálások 69. évfordulója alkalmából a Bécs melletti Strasshofban.
Mintegy háromszázötvenen vettek részt a zarándoklaton, amelynek célállomása az a település volt, ahol 2000-2500 magyar zsidó ember halt meg egy úgynevezett átmenő táborban 1944-45-ben.
A résztvevők különvonattal indultak a budapesti Keleti pályaudvarról. Tatabánya, Komárom, Ács, Győr, Mosonmagyaróvár, illetve Hegyeshalom állomásokon további zarándokok csatlakoztak hozzájuk.
Az egykori tábor közelében álló emlékműnél megemlékezést tartottak, ahol a rendezvény szónokai a „soha többé” gondolatát fogalmazták meg, és az emlékezés fontosságát hangsúlyozták.
„A kulcs a béke, az egymás iránti szeretet és a kölcsönös megértés” – fogalmazott köszöntőjében Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, az esemény fővédnöke. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar államnak és sok polgárának is volt felelőssége a deportálásokban, egyúttal megemlékezett azokról is, akik segítették az üldözötteket.
Szita Szabolcs történész, a budapesti Holokauszt Emlékközpont igazgatója hangsúlyozta: az, hogy ma emlékmű áll Strasshofban, és más ausztriai településeken is szembenéznek a történelemmel, mutatja, hogy Európa nagy utat tett meg, „még akkor is, ha (…) újra és újra megpróbálják a gyűlöletet életben tartani”.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) volt elnöke, aki a magyarországi zsidóság prominens képviselőjeként vett részt a rendezvényen, a megrázó eseményeket felidézve azt mondta: csak a szerencsén múlott, hogy voltak, akik túlélték a strasshofi deportálásokat.
Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország bécsi nagykövete leszögezte, hogy következetesen és közösen fel kell lépni az emberi méltóság tiszteletéért, és azért, hogy soha ne történjenek meg a múlt borzalmai.
Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete úgy fogalmazott: „élünk, ezért emlékezünk, de hogy élni tudjunk, ahhoz emlékeznünk kell”.
Michael Zimmermann, Ausztria budapesti nagykövete köszönetet mondott a zarándokoknak azért, hogy jelenlétükkel hozzájárultak az emlékezéshez.
A beszédeket követően a megjelentek az emlékezés koszorúit, illetve az emlékezés köveit helyezték el az emlékművön.
A megemlékezés ökumenikus istentisztelettel és verses, jeltáncos műsorral zárult, majd a zarándokok a délután folyamán visszaindultak a különvonattal Budapestre.
A zarándoklat az Ács Városért Társaság kezdeményezésére a Holokauszt Emlékközpont, a Mazsihisz, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, valamint a keresztény egyházak részvételével szerveződött.
Az SS 1944. június végén a deportálások során öt vonatot Auschwitz-Birkenau helyett a Bécs melletti Strasshofba irányított. Mint kiderült, a foglyok életét csak ideiglenesen kímélték meg, egy darabig tárgyalási alapul használták őket. A település rendezőpályaudvara közelében úgynevezett átmenő tábor állt. Bajáról 564, Debrecenből 6641, Szegedről 5239 és Szolnokról 2567 zsidó embert deportáltak oda.