Öt bioszféra-rezervátum működik együtt a szlovák-magyar határ mentén egy sikeres uniós pályázat keretében. A „Bioszféra-rezervátumok közösség- és természetalapú fejlesztése a magyar-szlovák határ mentén a biológiai sokféleség közös védelme és gazdagítása címmel” futó, 400 millió forintos uniós támogatással megvalósuló programban a Pilisi, a Fertő tavi és a Polana bioszféra-rezervátum vesz részt közvetlenül, szakmai együttműködő partnerek az Aggteleki és a Szlovák-karszt bioszféra-rezervátum. A BURST Nonprofit Kft. szakmai ernyőszervezetként dolgozik a projektben. A projekt természetes élőhelyeket állít helyre, veszélyeztetett hüllők és kétéltűek élőhelyeit fejleszti, vadmacska fajvédelmi programot valósít meg és inváziós fafajokat szorít vissza. A projektnyitó rendezvény házigazdája a vezető partner, Pilisborosjenő önkormányzata volt.

A projekt két és fél éve alatt természetes élőhelyeket állítanak helyre a Fertő-tavi bioszféra-rezervátum területén található Kistómalmi-lápréten, valamint elvégzik a Polana bioszféra-rezervátum Hrončiačka és Pstruša vizes élőhelyeinek rekonstrukcióját. A Pilisi bioszféra-rezervátumban veszélyeztetett hüllő és kétéltű fajok élőhelyeit fejlesztik, vadmacska fajvédelmi programot valósítanak meg és invazív fafajok visszaszorításán is dolgoznak. Továbbá környezeti edukációs mintaprojekteket indítanak, tanösvényeket és fogadóközpontokat létesítenek a Polana és a Pilisi bioszféra-rezervátumokban.
A program egyik Magyarországon egyedülálló eleme, hogy Pilisborosjenőn a község önkormányzatával egy erdőterületet jelölnek ki, ahol a helyi közösség örökerdő gazdálkodást valósít meg, azaz aktív faanyagtermelés helyett természetvédelmi célú erdőkezelést folytat. Az önkormányzat létrehozza a Pilisi bioszféra-rezervátum kapuját, részt vesz a csak Pilisborosjenő határában megtalálható védett hegyi tarsóka (Thlaspi montanum L) élőhelymegőrzési munkáiban és az invazív bálványfa visszaszorítási munkálataiban.
A Pilisi bioszféra-rezervátum 27 081 hektárnyi területen, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban (korábban Pilisi Tájvédelmi Körzet) található. A rezervátum a karsztos alapkőzetű Pilis hegységet és elsősorban annak lomberdeit foglalja magában. A dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság akkori vezérigazgatójának kezdeményezésére 1981-ben kijelölt terület olyan fajoknak ad otthont, mint a fokozottan védett magyarföldi husáng, a fűrészeslábú szöcske vagy a pannon gyík.

Bognár Mária