Az európai egyesült államok megalapításával kerülhet ki a válságból az Európai Unió (EU) – mondta Viviane Reding, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, alapjogi biztosa egy lapinterjúban, amelyet abból az alkalomból adott, hogy az EU vezetői Oslóban átvették az uniónak odaítélt Nobel-békedíjat.
Viviane Reding a Rheinische Post című német lapnak elmondta: az európai egyesült államok „a megfelelő vízió” ahhoz, hogy a közösség középtávon leküzdhesse a válságot és kijavíthassa az EU megalakulásáról szóló 1992-es maastrichti szerződés szerkezeti hibáit, vagyis azt, hogy „politikai unió nélküli valutaunió” jött létre.
A Nobel-békedíjat „a legjobbkor ítélték oda az EU-nak” – vélekedett Reding. Hozzátette: „nagyon helyes, hogy Oslóban emlékeztetnek minket, európaiakat arra, hogy az EU mindenekelőtt értékeken alapuló és a békét szolgáló projekt, és a jövőben is annak kell maradnia”.
Úgy vélte: 2020-ra kialakulhat az új szerkezet, az euróövezeti országok mind szorosabb együttműködésén alapuló európai egyesült államok. Az övezet az évtized végére jelentősen bővül, Lengyelország és a balti államok is csatlakoznak hozzá, a kimaradók pedig, mint például Nagy-Britannia egy lazább szövetség részeként továbbra is részesei lehetnek a gazdasági integrációnak.
Az új államszövetségben az Európai Bizottságnak a kormányzati, végrehajtó funkciót kell betöltenie, az Európai Parlament (EP) feladata pedig a törvényhozás mellett az uniós kormány ellenőrzése. A brüsszeli bizottság hatáskörét különösen a gazdaságpolitika területén kell kiterjeszteni – mondta Reding.
Az európai egyesült államok a nemzetközi porondon is megjelenik az uniós biztos koncepciója szerint. Az EB már jelenleg is küzd azért, hogy az euróövezet önálló képviselethez jusson a Nemzetközi Valutaalapban (IMF), és legkésőbb 2020-ig az ENSZ Biztonsági Tanácsában is létre kell hozni „Európa közös képviseletét” – fejtette ki Viviane Reding.
Hangsúlyozta: a brüsszeli politika – vagyis a tagállami kormányok tanácsi formációiban, illetve az EP-ben vagy az EB-ben hozott döntések – egyre inkább közvetlenül érintik az uniós polgárok életét, ezért „több közvetlenül választott politikusra és kevesebb technokratára van szükség Brüsszelben”. Mindez a 2014-es EP-választásokra tekintve azt jelenti, hogy „kontinentális szintű választási kampányra van szükség, amelyben a közös európai listával induló pártok listavezetői azon versengenek, hogy melyikük lesz a bizottsági elnök, és egyben az uniós kormányfő” – mondta az EB alelnöke.
Forrás: MTI