Egyperces néma emlékezést tartottak szerdán, halottak napja alkalmából az Országgyűlésben a képviselők, akik közül a napirend előtt felszólalók a hatósági ellenőrzésekről, oktatáspolitikai kérdésekről, a devizahitelesek problémáiról, illetve az igazságtétel időszerűségéről beszéltek.
KDNP: jó minőségű termékeket a polcokra!
Tarnai Richárd (KDNP) a hatósági ellenőrzésekről szólva beszélt arról, hogy a kormányhivatalokon belül működő szakigazgatási szerveknek nem a boszorkányüldözés, hanem az a céljuk, hogy önkéntes jogkövető magatartás alakuljon ki, ne érje meg lejárt szavatosságú termékeket forgalomba hozni egy cégnek sem, azaz jó minőségű termékek legyenek a polcokon. Továbbra is maximális bírságok kiszabására lehet számítani ezen a területen – mondta.
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára erre úgy reagált, hogy a legjobb fogyasztóvédelem a verseny, de szükség van szigorú ellenőrzésre is. Hatékonynak nevezte a kormányhivataloknál e téren folyó munkát és kitért arra, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is erősíti ezt a tevékenységet.
LMP: diáklázadás?
Az LMP-s Osztolykán Ágnes a kabinet felsőoktatási terveiről alkotott véleményét úgy összegezte: antidemokratikus fordulat készül a felsőoktatásban, egy szűk elit kiváltsága lesz az egyetem. Mint mondta, a kormány 29 milliárd forintot akar spórolni a felsőoktatáson, de ennyiért nem érdemes elvenni az érintettek diploma iránti reményét. Szerinte megvan az esélye annak, hogy az egyetemi hallgatók után tiltakozni fognak a főiskolások, a gimnazisták vagy az általános iskolások, illetve azok szülei is. Az LMP szolidáris a hallhatókkal, elutasítja a tandíjat és a röghöz kötést – mondta, hozzátéve: a kormány elzárja a társadalmi felemelkedés útját, de reméli, az érintettek ezt nem hagyják.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár úgy ítélte meg, az ellenzéki képviselő a „demagóg szólamok hangoztatását” folytatta felszólalásával. Hangsúlyozta, hogy a számítások szerint tíz év múlva a korosztályba tartozók legalább 30 százaléka diplomás lesz. Jelezte, a kormány még nem döntött a keretszámokról, és kitért arra, hogy a törvényjavaslatban 23 olyan tétel szerepel, amely a hallgatói önkormányzatok kérésére került a szövegbe. Rendszerető politikus nem a lázadás mellett emel szót – mondta, és – a Szózat vonatkozó sorát is citálva – demagógiának nevezte röghöz kötésről beszélni.
MSZP: szűkül az oktatáshoz való hozzáférés joga
A szocialista Hiller István szintén oktatáspolitikai tárgyú felszólalásában azt mondta, a szakpolitikai törvényeket összekötő közös pont, hogy minden koncepció szűkíti az oktatáshoz való hozzáférés jogát. Felrótta, hogy csökkentik az állami finanszírozású hallgatói helyek számát, emelik a költségtérítés összegét, így kevesebben fognak tanulni a felsőoktatásban. Bírálta, hogy a közoktatási törvényjavaslat 16 évre csökkenti a tankötelezettség korhatárát, amivel a kormány szerinte évente 12-15 ezer szegény magyar fiatalról veszi le a kezét, akik képesítés nélkül nem jutnak majd munkahelyhez. Hozzátette, a jövő évi költségvetésben nincs nyoma forrásnak például a pedagógusok bérfejlesztéséről szóló ígéretekhez. Ez a törvény menthetetlen, vonják vissza – sürgette.
Hoffmann Rózsa jelezte, hosszas egyeztetésen van túl a felsőoktatási és köznevelési törvény is. Egy eladósodott országtól nem lehet elvárni, hogy sokmilliárdos kivonást hamar pótoljon – utalt vissza a szocialista kormányok ágazatot érintő tevékenységére az államtitkár. A költségvetési forrásokról szólva azt mondta, 2012-től „nem ütemeztek elő lényeges változást”, a pedagógus-életpálya 2013-tól indul, magasabb bérkategóriákkal. A közoktatási ráfordítások az idei évihez képest mintegy 6 százalékkal növekednek, míg az előző kormányok idején évi tízmilliárdos nagyságrendben vontak ki a normatívacsökkentés miatt pénzt innen – hívta fel a figyelmet, rámutatva arra: a tankötelezettségi korhatár leszállításának célja az, hogy aki munkát akar vállalni, megtehesse.
Jobbik: a lakosság hitele nő, a kormányé fogy
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője úgy ítélte meg, a kormány nem képes megbirkózni a devizahitelesek problémáival, kevés forrással és későn állította fel az eszközkezelőt, az árfolyamgát rossz út, a végtörlesztés a tehetőseken segít. Jelezte: 451 ezer aláírás támogatja a hitelek forintosítására vonatkozó javaslatukat és szorgalmazzák a résztörlesztés lehetőségének megteremtését.
Cséfalvay Zoltán szerint a kormány valamennyi adóscsoport problémájára megoldást dolgozott ki, ráadásul kényes egyensúly mentén kell dolgoznia. A devizaadósság forintosítása nem a forint árfolyamát rontaná némileg, hanem az ország teljes bedőléséhez vezetne – értékelte és jelezte, a végtörlesztés iránt jelentős az érdeklődés.
Fidesz: időszerű az igazságtétel
Gulyás Gergely (Fidesz) arról beszélt, ma is időszerű az igazságtétel, a rendszerváltás úgy ment végbe, hogy jelképes kárpótlást kaptak az áldozatok. Úgy fogalmazott, ezért felelősek azok, akik az első szabad választásokon antikommunista kampányt folytattak, hogy aztán összeölelkezzenek a kommunista utódpárttal. Utalt az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségét célzó javaslatára és reményét fejezte ki, hogy ötpárti támogatással tudják újraszabályozni az előző rendszer vezetőinek járó nyugdíjakat.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára azt mondta, a kárpótlás csonka módon zajlott le, az egyházi vagyon visszaszolgáltatása például megtörtént, és a kommunista bűnök tagadását is törvénybe iktatták, a kommunizmus áldozatait ért csapások azonban az érintettek egész életére, vagyoni viszonyaira kihatottak. Más országokban is elhúzódott ez a folyamat, nagy munka áll még a parlament előtt – mondta.
Forrás:bhi/bám MTI