Az Európai Unió egységének megőrzése érdekében Magyarország fontosnak tartja, hogy ne jöjjenek létre a közösségi módszereken és a szerződéses kereteken kívüli kormányközi szerződések, mert az a szervezet fragmentálódását eredményezheti – mondta az MTI-nek az uniós ügyekét felelős helyettes államtitkár párizsi találkozóit követően.
Ódor Bálint az Európai Unió soros magyar elnöksége alatt kialakított jó együttműködés folytatásaként egész napos konzultációt folytatott a francia külügyminisztérium európai ügyekkel foglalkozó főigazgatóságának vezetőivel. A megbeszélések fő témái az Európai Tanács hétvégi brüsszeli csúcstalálkozójának alapvető kérdései voltak.
A helyettes államtitkár tájékoztatást kapott azokról a témákról is, amelyekkel az euróövezet országai foglalkoznak majd a 27 uniós tagállam tanácskozása után, egyebek mellett a görög államadósság, az európai bankok feltőkésítésének, valamint hosszabb távon a költségvetési fegyelem továbberősítésének a kérdéseiről.
Annak ellenére, hogy Magyarország nem tagja az euróövezetnek – mint a helyettes államtitkár hangsúlyozta – nagyon fontosnak tartja, hogy a döntések mielőbb megszülessenek. Ódor ugyanakkor azt kérte francia partnereitől, hogy ilyen esetben is vegyék figyelembe azt, hogy a meghozott döntések hatással lehetnek az eurózónán kívüli uniós országokra, egyebek mellett Magyarországra is.
A francia fél tájékoztatása szerint elképzelhető, hogy egyes megoldások szerződésmódosításokat igényelnek. A magyar álláspont szerint mindent meg kell tenni azért, hogy a jelenlegi keretek között lehessen a szükséges lépéseket megtenni. Amennyiben azok mégis szerződésmódosítást igényelnek, a magyar fél a konkrét javaslatok ismeretében tudja majd megítélni, hogy milyen formában lehet eljárni. Magyarország azonban fontosnak tartja, hogy ne jöjjenek létre a közösségi módszereken és a szerződéses kereteken kívüli kormányközi szerződések az eurózónán belül, mert az az Európai Unió fragmentálódását eredményezheti. „Számunkra pedig nagyon fontos, hogy megmaradjon és erősödjön az unió egysége” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Az uniós kérdéseket érintő kétoldalú együttműködéseket illetően szóba került a Nyugat-Balkán stabilitása, amely Franciaország és Magyarország számára egyaránt nagyon fontos. Ennek érdekében pedig a bővítési folyamat „egy nagyon jó eszköz” – fogalmazott Ódor.
A pénzügyi kereteket illetően a helyettes államtitkár arról tájékoztatta a francia felet, hogy a kohéziós politika terén Magyarország mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy a „jelenlegi tervezet szerinti előnytelen helyzetén” javítson, azaz hogy jobb feltételeket tudjon a tárgyalások során elérni. Egyetértés mutatkozott a két ország között a közös agrárpolitika tervezett reformjának alapvető kérdéseiben. A schengeni rendszer reformjáról pedig Magyarország és Franciaország is úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzethez kell igazítani a rendszer működését, annak erősítése érdekében.