A 2023-as Versmaratonon jártunk. Ezen alkalomból beszélgettünk Vörös István József Attila díjas író- költővel.
- Örül annak hogy itt lehet? Miért tartja fontosnak, hogy itt olvassa fel a verseit?
- Hát persze, hogy örülök, fontosnak tartom ha versről van szó, és ha a vers eljut emberekhez, esetleg olyan emberekhez is akik nem gyakorlott versolvasók, nagyon fontos hogy mindenképpen vissza tanuljanak verset olvasni. Azért is fontos, mert a vers bizonyos helyzetekben nagyon sokat tud segíteni, bizonyos lelki nehézségek kezelésében nagyon nagy segítséget nyújt.
- Ön szerepel most ebben a 2023-as Az év versei antológiában, valamint hozott magával egy Petőfi átiratokat tartalmazó kötetet, kérem meséljen mindkét kötetről.
- Az év versei egy fontos kezdeményezés, van a Szép versek és Az év versei, tehát két válogatott antológia van, és ez egy nagyon jó hagyomány, ahol az irodalom iránt érdeklődő de nem biztos hogy olyan szinten tájékozódni tudó (vagy arra idővel nem rendelkező) ember kap egy válogatást, hogy az illető szerkesztő szerint melyek a legemlékezetesebb versek abban az évben. Általában ilyenkor folyóirat közlésekből válogatnak és az meg különösen csak a szakemberek számára hozzáférhető, mostanában, viszonylag kevesen olvasnak folyóiratokat sajnos. A magyar kultúra struktúrája az, hogy úgy kerülök be az irodalomba, hogy először folyóiratokban jelenek meg, aztán jönnek a könyvek. Aki nem publikál folyóiratokban és egyből könyvet ad ki, az általában teljes légüres térbe érkezik.
A saját kötetemet illetően azt mondhatom, jó része a verseknek megjelentek folyóiratokban. Különben nagyon szívesen írok úgy verset, hogy figyelem a nagy költőket, akiket arról lehet felismerni, hogy formagazdagság jellemzi őket, tehát nagyon sok formát meg tudnak “csinálni” és bármiről tudnak verset írni. Egy amatőr a szerelméről ír, meg egy-két nagyon bevett témáról, a profi bármiről tud verset írni.
Én ezt csináltam egy egész kötet erejéig, Petőfinek bizonyos verseit megnéztem, és valami hasonló témáról abban a formában írtam én is szöveget, és mellette közlöm a Petőfi verseket. Mivel sokszor felröppent, már Petőfi halála után rögtön, hogy Petőfi nem halt meg, ez egy nagyon komoly reménykedés volt, ez így szakmailag, irodalomtörténetileg naivitás hogy így fogalmazzak, viszont íróliag el lehet azzal játszani, ha tovább élt volna, nem halt meg akkor, mikor meghalt, akkor nyilvánvalóan halhatatlan, és ha halhatatlan, akkor ő is írhatta volna a magyar irodalom későbbi verseit, ezért későbbi költők verseit Petőfi modorában átírtam, Kassák Lajos, Füst Milán, Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky verseit. Ez a kötet második felében van. “Él-e még Petőfi?” ez a könyv címe, mikor feltettem a kérdést, gúnyolódtak, hogy persze hogy nem él, ez egy kérdés, van az a válasz is, hogy itt van közöttünk a szellemiségével, mindenesetre játszani ezzel nagyon jól lehet.
- Tematikáját tekintve, melyek a kedvenc, a legszívesebben választott témái? Megemlítené a jelentősebb kötetei címét?
- Igyekszem olyan témákat megírni, ami nem jut mindenkinek az eszébe, és ebben segítenek ezek a mesterek, korábban volt egy József Attilához kapcsolódó kötet, aminek az a címe, hogy Nem ti kussoltok, a Nem én kiáltok dallamára, ugye ott is vannak egészen furcsa témák, József Attila is olyan húrokat pendített, ami nem mindenkinek jut eszébe. Itt most az antológiában van Jézus történetéről szóló vers is, például egy egész evangéliumot is írtam, a Máté Evangéliumát továbbgondolva, annak a nyomvonalán, mai vers nyelven írtam. Még, hogy egy-két fontos kötetet említsek, a kilencvenes években, nagy berobbanás volt, mikor jelentős számú író reagált erre, a Csodaöreg című kötetre, és ebből idézett Eszterházy Péter, a Harmonia celestisben..Akkor egyszer Amerikában voltam egy alkotóházban és ott készült A darázs tanításai, ez 2000-es kötet, aztán egy verses regényt írtam Heidegger kapcsán Heidegger a postahivatalban…
- Heidegger filozófiáját is felhasználja inspirációként, és annak mely részeit? A Sein und Zeit- nak gondolom nekiveselkedett, mi az ami megragadta benne leginkább?
- Például az is hogy ő a filozófiát vers nyelven írja, amikor a Sein und Zeitot lefordították filozófusok, filozófiai szövegként fordították és nem helytelenül, nagyon jó munkát végeztek. Ugyanakkor mikor ezen a Heidegger könyvön kezdtem el dolgozni arra gondoltam, hogy bizonyos részeket, átteszek versbe, de aztán bele tekintve a német eredetibe láttam, hogy már eleve versben íródott. Ez nagyon inspiráló, hogy a nagyon bonyolult dolgokról úgy is lehet nyilatkozni, hogy versnyelvbe ültetjük. Ezzel nem egyedül áll Heidegger, mert ott van Nietzsche, ezek a filozófusok számomra nagyon inspirálóak, akik egyúttal költészetet is művelnek. Kortársaim közül Jacque Derrida hat rám erősen, bár csak egy-két verset írtam róla, Hegelről drámát írtam, Hegel halála címmel. Ezek engem foglalkoztatnak, az ember a versben is nagyon radikálisan meg tud ragadni valamit és következetesen tud végiggondolni, és ezt a filozófiától is meg lehet tanulni.
- Köszönöm szépen.