Általában feltételezik, hogy minden fontos tudományos ismeret angol nyelven áll rendelkezésre, ezért a nemzetközi tanulmányokban használt tudományos ismereteket túlnyomórészt angol nyelvű dokumentumokból merítik. De vajon helyes-e ez a feltételezés? A PLOS Biology című nyílt hozzáférésű folyóiratban október 7-én megjelent kutatás szerint, amelyet Dr. Tatsuya Amano, az ausztráliai Queenslandi Egyetem munkatársa vezetett, a válasz nem, és az angolon kívül más nyelven írt tudományos munkák a globális biológiai sokféleség megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, kiaknázatlan információkat rejthetnek.
Eddig kevés tanulmány számszerűsítette a nem angol nyelven írt tudomány hozzájárulását a tudományos közösségekhez és a tudomány alkalmazásához. A kutatók több mint 400 000 lektorált dolgozatot vizsgáltak meg 326 folyóiratban, 16 nyelven, és 1234 olyan tanulmányt azonosítottak, amelyek tudományos ismereteket szolgáltatnak a fajok és ökoszisztémák megmentéséről.
Fontos, hogy az ilyen nem angol nyelvű tanulmányok száma egyre nő, különösen azokon a földrajzi területeken és fajok esetében, ahol az angol nyelv ismerete nem elterjedt, beleértve Latin-Amerikát és más régiókat, ahol a legnagyobb szükség van a természeti kincsek védelmére.
Ezek az eredmények fontos hatással vannak a biológiai sokféleség válságának kezelésére irányuló globális erőfeszítésekre, ahol a bizonyítékok hiánya általánosan előforduló probléma, amikor a bizonyítékokon alapuló természetvédelmet próbálják megvalósítani. A szerzők bizonyítják, hogy a nem angol nyelvű tanulmányok bevonásával 12-25 százalékkal több területre és 5-32 százalékkal több fajra lehet kiterjeszteni a fajokra és ökoszisztémákra vonatkozó tudományos bizonyítékokat.
„Ez mindent megváltoztathat” – mondja Dr. Amano. A biológiai sokféleséggel kapcsolatos legtöbb globális tanulmány és értékelés jelentős hiányosságokról számol be a tudományos ismeretek hozzáférhetőségét illetően, gyakran anélkül, hogy a nem angol nyelven írt tudományos eredményeket feltárnák. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a nem angol nyelvű tudományos ismeretek lehető legjobb felhasználása gyors és költséghatékony megközelítés lehet az ilyen hiányosságok pótlására, ami elősegíti a bizonyítékokon alapuló természetvédelem szélesebb körű alkalmazását világszerte. „Amikor az angol nyelv önmagában nyilvánvalóan nem nyújt elegendő tudományos bizonyítékot a hatékony természetvédelmi döntések meghozatalához, nem engedhetjük meg magunknak, hogy figyelmen kívül hagyjunk bármilyen bizonyítékot, miközben megpróbáljuk kezelni ezt a sürgető kérdést”.
Ez a kutatás arra is fényt derít, hogy a nyelvileg és kulturálisan sokszínű tudományos közösségek hogyan tudják maximalizálni a tudomány hozzájárulását a sürgős globális kihívások kezeléséhez. „Ez a kutatás nem jöhetett volna létre 62 munkatársunk óriási hozzájárulása nélkül, akik együttesen 17 nyelv anyanyelvi beszélői” – hangsúlyozza Amano, aki maga is japán anyanyelvű. „Ez egyértelműen mutatja, miért fontos a kulturálisan sokszínű tudományos közösségek ápolása. A globális kihívások a világ minden sarkából érkező sokszínű közösségek hozzájárulását igénylik.”
(Nyitókép: biológiai sokféleség 16 nyelven. Forrás: Tatsuya Amano, CC-BY 4.0 (creativecommons.org/licenses/by/4.0/))