Több mint 140 évvel ezelőtt Johann Palisa osztrák csillagász felfedezett egy kisbolygót, amelyet később Kleopátrának nevezett el. Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) most közzétette a csont alakú égitestről készült eddigi legélesebb képeit.
A képek nem igazán élesek, de az ESO közleménye szerint a képek és a hozzájuk tartozó tanulmány új bizonyítékokkal szolgálhatnak arról, hogyan alakult ki a kisbolygó és két holdja. „A Kleopátra egyedülálló égitest a Naprendszerünkben” – mondta Franck Marchis amerikai csillagász, a tanulmány vezető szerzője. Szerinte a legmeglepőbb a kutyacsontra emlékeztető alakja.
A Kleopátra, amelyet 1880-ban Johann Palisa fedezett fel a mai Horvátországban található pulai obszervatóriumban, a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben kering a Nap körül. Mintegy 20 éve ismert, hogy az égitest két végén dudorok vannak, amelyek csontszerű megjelenést kölcsönöznek neki, és hogy két hold kíséri, amelyeket az egyiptomi királynő két gyermekéről, AlexHelios-ról és CleoSelene-ről neveztek el.
270 kilométer hosszú és a vártnál könnyebb
A jelenlegi felvételek 2017 és 2019 között készültek az ESO Nagyon Nagy Teleszkópja (Very Large Telescope – VLT) segítségével. Az aszteroida forgott, így a csillagászok különböző szögekből tudták megfigyelni és pontos 3D-s modelleket készíthettek. Az új mérések szerint 270 kilométer hosszú (körülbelül annyi, mint Ausztria észak-déli kiterjedése a legszélesebb pontján). A csillagászoknak sikerült kiszámítaniuk a tömegét is, amely körülbelül egyharmaddal kevesebb, mint a korábban feltételezett érték.