A spanyolországi Evolúciós Biológiai Intézet (IBE) kutatói felfedezték a mechanizmust, amellyel egy pillangófaj színe kékről barnára változik, hogy megkülönböztesse magát egy másik kék fajtól azokon a helyeken, ahol megosztják élőhelyüket.
Genomikai elemzési technikákat alkalmazva a kutatócsoport felfedezte, hogy az ibériai pillangó hímjei, a Cupido lorquinii, megváltoztatták a színüket kékről barnára, hogy megkülönböztessék magukat egy másik kék fajtól, és hogy a nőstények kifejlesztették a barna hímek azonosításának és kiválasztásának képességét mint a saját fajuk, hogy sikeresen szaporodjanak.
Az azonosított mechanizmus kulcsfontosságú lehet a színek megjelenésének és az új fajok keletkezésének megértésében a Polyommatinae lepkék teljes alcsaládjában, az úgynevezett boglárkákban, amelyek az 500 európai faj közül százat tesznek ki.
Az IBE lepkékre szakosodott kutatója, Roger Vila elmagyarázta, hogy a pillangók élénk színeikkel, sokféle és gazdag változatossággal figyelmeztetik ragadozóikat, hogy mérgezőek, a diszkrét színekkel pedig álcázzák magukat és észrevétlenek maradnak.
Másrészt a tudós szerint a pillangóknak megvan a saját kommunikációs kódjuk és sokszor színt is használnak egymás azonosítására.
„Amikor két nagyon hasonló pillangófaj egybeesik ugyanazon a helyen, alkalmanként hibridizálódhatnak, de általában az utódok nem lesznek termékenyek. Ezért azok az egyedek, akik végül túlélik és örökítik a fajt, képesek azonosítani párjukat” – részletezte.
Ez az azonosítási szükséglet hatással lehet a hímek bizonyos jellemzőire, amelyek segítik a nőstényeket saját fajuk azonosításában.
Ez a kutatás most azt fedte fel, hogy az ibériai Cupido lorquinii faj hímjei kékről barnára változtatták szárnyaik színét, így fajuk nőstényei meg tudják különböztetni őket olyan helyeken, ahol más kék fajokkal élnek együtt.
A tanulmány rámutat, hogy két faj hibridizálódni képes interakciójából származó szelektív nyomás, mechanizmus színek és végül új pillangófajok létrehozására.
Eddig a pillangó ezen barna populációit egy másik fajnak, Cupido carswellnek nevezték, bár egyes szerzők egy harmadik faj, a Cupido minimus – szintén a barna hím – alfajának tartották.
A helyzet tisztázására a Roger Vila által vezetett kutatócsoport elemezte a különböző pillangók mitokondriális és nukleáris genomját.
„Ellentétben azzal, amit vártunk, hogy találunk a genomikai elemzés tanulságos eredményt hozott: egyetlen pillangófajról van szó, amely a környezetre reagálva szárnyainak színét kékről barnára változtatta” – kommentálta Juan Carlos Hinojosa, az IBE kutatója.
A tanulmány szintén először mutatta be, hogy a kék populációkban van néhány barna hím, bár nagyon ritkák, és nyilvánvalóan nagy szaporodási sikert arattak, amikor találkoztak a többi kék fajjal, pusztán azért, mert nagyon különböznek egymástól.
„Az eredmény jó leckét ad nekünk az evolúció működéséről, és arra késztet bennünket, hogy gondolkodjunk a diszkriminációról: amit különbözőnek, ritkának vagy akár hibásnak tartunk (mint például egy kék fényét elvesztett pillangó), az váratlanul sikeres lehet és megmentheti a fajt más környezetben”- emelte ki Vila.
A felfedezett mechanizmus megmagyarázhatja a Polyommatinae alcsalád összes lepkéjében, a boglárkákban jelenlévő színek sokféleségét.
„Úgy gondoljuk, hogy ez más fajokban is előfordulhatott, és részben megmagyarázná a pillangók színének sokszínűségét” – zárta gondolatait Vila.
Nyitókép: a Cupido lorquinii szárnyai közelről. Forrás: Wikipédia