Close

Járványsport: versenyzés szurkolók nélkül és biztonságos távolságban?

jarvanysport 0427

Felröppent a hír, hogy az elit olasz labdarúgó bajnokság 2021. évi mérkőzéseit nézők nélkül rendezik meg. Várhatóan ugyanígy szervezik meg a Bundesliga hátra lévő fordulóit, de egy újabb ötlet is felmerült. Esetleg a szurkolók életnagyságú papírfotóit helyezik a lelátókra a hangulat valamelyes fokozása érdekében. Milyen változások várhatóak a sportversenyekre vonatkozóan a járvány megszűnése után?

Egészségügyi szakemberek figyelmeztetnek bennünket, hogy a jövőben egyáltalán nem lehet kizárni a járványok újabb, világ méretű terjedését. Kisebb csoda, hogy hosszú-hosszú idő után csak most került sor újra pandémiára. Biztosak lehetünk abban, hogy a világjárvány után sok minden megváltozik életünkben.
Ezek a változások a látványsportokat sem kerülhetik el. A jól közvetíthető, népszerű sportok már a szórakoztató ipar részét képezik. Hatalmas bevétellel kecsegtetnek, a közvetítések elmaradása viszont rendkívüli pénzügyi veszteséget jelent a média és a sport szereplőinek egyaránt. A sportesemények sajátossága, hogy a „konzerv sport”, azaz a sportesemények közvetítésének ismétlése közel sem vonz annyi érdeklődőt. A járvány idején otthonukba zárt, fertőzéstől rettegő emberek többségének még nagyobb igénye lesz a tévézésre. A járvány miatti bizonytalan és komor világban a sportközvetítések kiváló szórakoztatást biztosítanak. A sportesemények ezen felül egyéb tulajdonságokat – nagyszerűséget, ügyességet, helytállást is közvetítenek a nézőknek. A sportközvetítések várhatóan a kényszerből otthon maradók közül sokkal több nézőt ültetnek a képernyők elé, mint egyéb időkben. A nagyobb érdeklődés következménye, hogy a közvetítés alatti reklámok sokkal több emberhez jutnak el, így még jobb áron lehetne értékesíteni a közvetítési jogokat.

A sportközvetítések szüneteltetése miatt bekövetkezett hatalmas pénzügyi veszteség elkerülése érdekében szinte biztosra vehetjük, hogy a jövőben olyan versenyszervezési változatok is megszületnek, amelyek a válságos időkre is biztosítják a kiemelt versenyek folyamatos fenntartását és közvetítését. Csak találgatni lehet, milyen tervek születnek, de a legfontosabb szempont nyilvánvaló. A járványok során kulcsfontosságú cél a fertőzések elkerülése. Ennek érdekében biztosan készül forgatókönyv arra vonatkozóan, hogyan folytathatók a versenyek járvány idején.
Népegészségügyi szempontból is biztosra vehető a nézők kizárása a stadionokból, sport létesítményekből járvány idején. Ez fájó veszteséget jelent a sport kluboknak, hangulatban és bevételben egyaránt. A helyszíni nézők jelentősége a televíziós közvetítésekhez képest napjainkban már egyre inkább másodlagos. „A figyelem középpontjában már a televíziós közvetítések állnak, nem a meccsnapi akciók és a jegyeladások. A pénzek elosztása finoman szólva is jól működik a Premier League-ben. Ha 120 millió fontot kapsz a ligától, megtehetnéd, hogy nézők nélkül rendezd meg a mérkőzéseket. A klubok bevételi szempontból nem függnek a stadionokba kilátogató szurkolóktól” – mondta még 2018-ban a BBC-nek Rob Wilson, a sheffieldi egyetem pénzügyi kutatója. Ez igaz a többi, legmenőbb (spanyol, német, francia, olasz) élvonalbeli bajnokságra is. A focihoz hasonlóan az olimpiai versenyek legnagyobb, gigantikus mértékű bevétele televíziós közvetítésekből származik. Az olimpiák bevételének 73%-át a közvetítési jogok értékesítése adta 2013-16. között, amely több mint 4 milliárd dollárt tett ki! Így nem kérdés, mi jelenti az elsőbbséget bevételi szempontból. Nagyjából mindegyik látványsportra igaz, hogy a televíziós közvetítési jogok biztosítják a bevételek legnagyobb arányát.
További fontos, a sportközvetítésekhez kapcsolódó kérdés, miképpen lehet biztosítani, hogy járvány idején, versenyzés közben a versenyzők ne fertőződjenek meg. A sportolók védelme az általános emberjogi kérdések mellett egyébként is fontos, hiszen egy elitsportoló képzésébe évtizednyi munkát fektettek, pótlásuk nem könnyű. Egy-egy sportoló önmagában is márkanév, gondoljunk csak Ronaldora, Messire, Hamiltonra, Federerre.
A fertőzést kiküszöbölő megoldások sportáganként változnak majd. Azokban a sportágakban, ahol a versenyzők között nincsen érintkezési pont, viszonylag egyszerű lehet a megoldás. A mostanában közvetített sportágak közül jóformán semmit sem kell változtatni az e-sportban. Ebben a látványos, szimulációs sportágban a résztvevők egymástól biztonságos távolságban a számítógépek mögül versenyeznek.
A versenyzőket illetően minimális óvintézkedések bevezetésére lesz szükség egyes technikai sportágakban, így például a Forma 1-ben.

Ugyancsak könnyen megoldhatónak tűnik a versenyzők szeparálása olyan sportágakban, ahol a versenyzők egymástól függetlenül, egymás után vagy egymás mellett versenyeznek. Így például az alpesi síben, síugrásban, síakrobatikában a sportolók egymás után egyesével versenyeznek. Itt esetleg a versenyzők követési idejét kell majd megnyújtani, és a sporthelyszíneket kell gondosan fertőtleníteni a verseny közben.
Bonyolultabb a helyzet egyes fedettpályás sportágakban. Pl. tornában, súlyemelésben a versenyzők egymás után versenyeznek, a súlyzót vagy a tornaszereket remélhetőleg le lehet fertőtleníteni, de hogyan tudják a kilégzés közben a levegőbe jutott vírusokat ártalmatlanná tenni?
Az egymás mellett versenyző sportolók esetében az egymástól való távolságot kell növelni biztonságos szintre. Nyitott téren ez bizonyos átszervezéssel megoldható. Egy futamon belül távolabbra kerülnek egymástól pl. a kajakosok, a 100 méteres síkfutók. A közvetítések szempontjából nem annyira látványos, hogyha kevesebb sportoló versenyez egy futamban. Ugyancsak megoldható a biztonságos versenyzés fedett pályán az egyre népszerűbb darts sportágban is. Itt egyszerre csak két sportoló küzd egymás ellen. Ők legfeljebb egymástól elkülönítetten két külön táblára dobálnak, de a hatalmas kijelzőkön könnyen nyomon követhető marad a verseny állása.
A magyar úszók megfertőződése is bizonyítja, hogy járvány idején bonyolult kérdés az úszóversenyek megszervezése. Vajon a biztonságos versenyzéshez elégséges lesz-e az erősebben fertőtlenített víz és a versenyzők egymástól nagyobb távolságra történő elhelyezése nyitott medencében? Nagy körültekintést igényel a fedettpályás úszóversenyek megvalósítása. A sportág versenyszervezőinek ez még nagy fejtörést okozhat.
A közvetlenül egymással szemben küzdő versenyzők esetében változatos a kép. Teniszben néhány szabállyal megoldható az egyéni versenyzés. A játékosok nem futhatnak be közvetlenül a hálóhoz, azt csak bizonyos távolságig közelíthetik meg. Mindegyik játékos csak a számára kijelölt labdákkal szerválhatna. Természetesen itt is alapkövetelmény a pálya és az ütők fertőtlenítése. Nem tűnik megoldhatatlannak a vívók versenyeztetése, talán elegendő lesz egy légszűrős maszk a sisak alatt. Természetes követelmény lesz a vívóruha és a vívófelszerelés gondos fertőtlenítése.

Fogas kérdés, hogyan oldják meg a klasszikus küzdő sportokban, pl. birkózásban, ökölvívásban, judoban a versenyzést. Ezeknek a sportoknak az alapja a testi kontaktus az ellenfelekkel. Egész testet beborító védőruházatot használnak majd légszűrős szájmaszkkal? Esetleg verseny előtt hosszú időre karanténba vonulnak a versenyzők?
Ugyancsak problémákat vet fel a csapatsportokban a labdajátékok kérdése? Hogyan tudják kizárni a játékosok megfertőződését labdarúgásban vagy éppen kézilabdában? Egy fajta megoldás lehet, hogy a játékosok és szűk családjuk hosszú távú, több hónapos karanténba, „edzőtáborba” vonulása. Először furcsán hangzik, de járvány időszakban a bajnokságok folyamatosságának és a hatalmas befektetett összegek védelmének érdekében célravezetőnek tűnik a sportolók folyamatos elszeparálása. Gyakorlatilag most mindenkivel ez történik. Nyilván az elit sportolók esetében ez az elkülönítés jóval hosszabb időtartamú és sokkal zártabb lesz. Az elkülönítés viszontagságait a fantasztikus fizetés és világhírnév ellensúlyozhatja a sikerre éhes sztársportolók esetében.
Biztosan jelentős változások következnek be, amelyek ma még utópisztikusan hangzanak. A kérdésekre a következő évtized adja meg a választ, csak túl kell élnünk a járványokat.

Jády György

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top