Ausztrál tudósok műholdat fejlesztenek, amely jobban megmutatja, hol keletkeznek bozóttüzek.
A kisméretű eszköz, az ország domináns növényzetéhez, elsősorban a széles körben elterjedt eukaliptusz fákhoz és cserjékhez hangolt infravörös érzékelőket hordozna.
A műholdas adatokat az erdők „tüzelőanyaggal való feltöltöttségének” és nedvességtartalmának felméréséhez fogják használni.
A hatóságok ezután megtehetik a szükséges intézkedéseket a kockázatok csökkentésére.
A 2019/2020-as tűzidény rekorder volt. A forró, száraz idő és a gazdag erdei talajréteg, a „hulladéktakaró” tökéletes gyulladási körülményeket teremtett.
A lángok áthatoltak az ország mérsékeltövi erdős területének több mint 20 százalékán.
Az ausztrál kutatók már műholdakat használnak a tűzpotenciál vizsgálatára.
Például az európai Sentinel-2 műhold kamerája rövidhullámú infravörös csatornákkal rendelkezik, amelyek nagyon jól ellenőrzik a növényzet állapotát.
A canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetemen (ANU) vezetett csoport azonban úgy véli, hogy egy különleges eszköz pontosabb és relevánsabb információkat szolgáltathat.
A csoport rendszerének középpontjában új szenzorok lennének, amelyeket eredetileg a csillagászat számára fejlesztettek ki.
Ezek a nagy sebességű detektorok a visszatükröződő fényt nagyon finom sávokká alakíthatják, amik a leginkább jellemző tulajdonságai az eukaliptusz fajoknak.
„Megpróbáljuk észlelni a fák spektrális ismertetőjeleinek kis változásait. Tehát olyan szerkezeti változásokat keresünk, mint például a lombkorona levelek számának változása, a lignintartalom változásai, a víztartalom változásai. Mindez a körülményekhez kapcsolódik, amelyek befolyásolják a tüzek számára rendelkezésre álló üzemanyag mennyiséget” – magyarázta Dr. Marta Yebra, a projekt egyik specialistája.
Professzor Rob Sharp az ANU Csillagászati és Asztrofizikai Kutatóiskolájának tudósa elmondta, hogy az infravörös detektorok kutatás-fejlesztési projekt eredményeként jöttek létre egy közelgő szupertávcső számára, amely Óriás Magellán-távcső néven ismert.
„Szintén terveztünk egy kis űrtávcsövet, hogy az űrállomáson csillagászati megfigyelést végezzen, mert ehhez értünk. És akkor, amikor a kerekek elkezdtek forogni rájöttünk, hogyha tudunk végezni csillagászati megfigyelést vele, mi történik, ha a föld felé irányítjuk?” – idézte fel Sharp.
„Az infravörös rendszerben valóban érdekes alkalmazások vannak, nemcsak a bozóttűzhöz kapcsolódóan, hanem a mezőgazdasági megfigyeléshez és ásványtani felmérésekhez is, ami itt Ausztráliában egy fontos ügy” – jegyezte meg.
Az ANU csapata szerint néhány évbe telik majd az űreszköz felépítése, tesztelése és elindítása. Az eszköz bőrönd méretű lenne, és körülbelül 10 méteres felbontással rendelkezne. Végeredményben a kutatók egy kis szerkezet csillagképét szeretnék látni. Ez gyakrabban hozna „nézőpontot felülről”.
Ausztrália jelenleg bővíti űrtevékenységeit, 2018 júliusában úgy határozott, hogy létrehoz egy nemzeti űrügynökséget.