Az Erdei Vándortáborok hét útvonalának egyike a vadregényes Bakony legszebb részeit érinti. A táborozó diákok a természeti és kulturális értékek mellett a fenntartható erdőgazdálkodással és az örökerdő fogalmával is megismerkedhetnek. A bakonyi útvonalon három táborhely található: Bakonybélben, Huszárokelőpusztán és Hubertlakon. A szálláshelyek vegyesek, van, ahol sátras, van, ahol turistaházban oldották meg a táborozók elszállásolását. Az Erdei Vándortáborokat az Országos Erdészeti Egyesület szervezi, itteni partnere a Bakonyerdő Zrt.
Az egyhetes Erdei Vándortáborok célja, hogy a felsőtagozatos és középiskolás diákok megszeressék a természetjárást és elsajátítsák a környezettudatos gondolkodás alapjait. A program lehetőséget ad arra is, hogy a táborozók közelebb kerüljenek hazánk erdeihez, valamint megismerkedhessenek az erdészek sokrétű munkájával.
A Bakonyerdő Zrt. munkatársai úgy látják, hogy a vándortáborozó diákok nyitottak a természetjárás szépségei és a környezettudatos gondolkodás iránt. „Az Erdei Vándortáborok szervezése során meglepően jó tapasztalatokra tettünk szert: rájöttünk, hogy a gyermekek közelebb vannak a természethez, mint gondolnánk. A diákok még fogékonyak az erdőkre, itt megszeretik a túrázást, így később nagyobb eséllyel hozzák el kirándulni a családjukat és a barátaikat is” – mondta dr. Szekrényes Tamás, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese az Erdei Vándortáborokat bemutató sajtótúrán a bakonyi Kőris-hegyen.
A szervezők törekszenek a fenntartható és környezettudatos szemlélet érvényesítésére, ezért a táborokban keletkező hulladék mennyiségét minimálisra csökkentik. „Az étkeztetéshez újrahasznosítható és tartós csomagolóanyagokat használunk, nagy hangsúlyt fektetünk a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint tudatos energia- és mobiltelefonhasználatra buzdítjuk a gyerekeket. Bátran állíthatjuk, hogy a vándortáborozók ökológiai lábnyoma az évnek ebben a szakaszában a legkisebb, így számukra ez az év legzöldebb hete” – magyarázta Elmer Tamás, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára, az Erdei Vándortáborok projektfelelőse.
A táborok szervezői nemcsak az adott térség természeti értékeinek és kulturális nevezetességeinek bemutatását tartják fontosnak, hanem szeretnék megismertetni a gyerekeket hazánk erdeivel és az erdészek munkájával. A Bakonyerdő Zrt. munkatársai jelenleg azon dolgoznak, hogy minél nagyobb területen bevezethessék az örökerdő gazdálkodást. A fenntartható és természetközeli erdőgazdálkodásnak különösen nagy jelentősége van most, amikor a forró, aszályos napok száma egyre növekszik, és a szélsőséges csapadékeloszlás is nagyon megviseli a hazai erdőállományt.
„A klímaváltozással járó kihívásokra a hagyományos természetes erdőfelújítási módszerek mellett az örökerdő gazdálkodás a megfelelő válasz. Ennek során minél több fafajból álló elegyes, több korosztályú erdőt hozunk létre, így a faegyedek a kártevőkkel (gombák, rovarok) szemben is ellenállóbbá válnak. Nagyon fontos mindemellett a tudatos erdőtelepítés is, így a következő ültetési idényben a Bakonyerdő Zrt. közel 300 ezer facsemetét és makkot ültet majd el, amelynek köszönhetően az erdőterület tovább nő” – tette hozzá dr. Szekrényes Tamás.
A bakonyi vándortábor útvonala 70 kilométer. A Bakonybélbe érkező csoportok az első két éjszakát itt töltik. Innen a 9 kilométerre levő Huszárokelőpusztára mennek, míg az utolsó két éjszakán a 4 kilométerre levő Hubertlakon, az erdő mélyén levő szálláshelyen alszanak – mondta Csíszár Adrienn, a bakonyi útvonal felelőse.
Bakonybél a maga ezeresztendős múltjával maga is kulturális érték, bencés monostora is ennyi idős. A falutól 1 kilométerre levő Borostyánkút (Szent-kút) Szt. Günter és Szt. Gellért remeteéletének helyszíne. Az útvonal sok természeti értéket is rejt. A vízvájta Kerteskői szurdok oldalán magas sziklafalak merednek fel. Fokozottan védett az Odvaskői barlang, ahol legalább 14 denevérfaj lelhető fel. Az útvonalhoz kapcsolódik egy mesterségesen kialakított tó, a Hubertlaki-tó, melyet bakonyi Gyilkos-tónak is neveznek, mivel nagyon hasonlít az Erdélyben található Gyilkos-tóhoz. A második napon a Bakony legmagasabb hegyére, 709 méter magas Kőris hegyre jutnak fel a túrázók, ahol megmászhatják a Vajda Péter kilátót. Kilátóhoz érkeznek a vándortáborozók a hatodik napon is, a Szár-hegyen, a közeli Ugod falu mellett. Ez őrtoronyhoz, várhoz hasonlatos.
Az útvonalnak alternatív programlehetőségei vannak. Kulturális program a bakonybéli Pannon Csillagda, szabadidős a közeli Pápa városa, ahol strandolni is lehet. Az útvonalhoz több tanösvény is kapcsolódik, ilyen a Boroszlán tanösvény. A huszárokelőpusztai táborhelytől indul a Hubertlaki erdei tanösvény, amely az erdőgazdasághoz kapcsolódik.
Az aktív Magyarországért felelős kormánybiztosság által kezdeményezett Erdei, Bringás és Vízi Vándortáborok célja, hogy a 12-18 éves diákok megismerkedjenek a természetjárás szépségeivel, valamint hazánk fontosabb természeti és kulturális értékeivel. A vándortáborok népszerűségét az is bizonyítja, hogy a tavalyi évhez képest idén 4 ezerrel több gyermek vesz részt a programban. Idén duplájára nőtt az erdei vándortáborozók száma is, így összesen 138 csoport, mintegy 4 ezer diák és pedagógus túrázik a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek és a Pilis, valamint az idén új útvonalként bekapcsolódó Zemplén és Vasi-hegyhát előre kialakított útvonalain.
Bognár Mária