Magyarország népessége 9 millió 804 ezer fő, egy Győr nagyságú várossal csökkent a lakosság az elmúlt években, 1960 környékén éltek ennyien hazánkban – ezt az eredményt hozta Magyarországon a tavalyi a kis népszámlálás, az úgynevezett mikrocenzus. Ennek eredményei szerint a magyar lakosság több mint az 50 százaléka ugyanazon a településen él, ahová született, bár az ország területei ilyen szempontból eltérnek egymástól – mondta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási főosztályának vezetője. Kovács Marcell hozzátette: nagy a különbség az ország keleti és nyugati fele között.
A keleti megyékben a lakosság több mint 60 százaléka ott él, ahová született, és 10 százaléknál is kisebb azoknak az aránya, akik a megyén kívülről költöztek oda, tehát ezek „nem célmegyék” a betelepülők szempontjából – fogalmazott. Pest megyében, illetve Budapesten a más megyéből átköltözők aránya 40 százalék. Míg Pest megyében ezeknek az embereknek a nagy része a fővárosból költözik ki, addig Budapest „olyan szívóerővel rendelkezik”, hogy 30 százalék az ország más részéről költözik oda – emelte ki. Magyarország népessége a mikrocenzus időpontjában, 2016. október 1-jén 9 millió 804 ezer fő volt, 134 ezer fővel kevesebb, mint a legutóbbi, 2011-es népszámláláskor. A demográfiai folyamatokban 2011 és 2016 között folytatódtak a korábbi évek demográfiai tendenciái, vagyis a lakosság öregedése, az élettársi kapcsolatok térhódítása és a termékenység csökkenése. Az 1980 as évek eleje óta tartó népességcsökkenés tovább folytatódott: a 2011-es népszámlálás óta eltelt öt évben 134 ezer fővel lett kevesebb hazánk népessége. Ez nagyjából egy Győr nagyságú város lakosságszámának felel meg, így a mikrocenzus idején már csak annyian éltek az országban, mint 1960 környékén. Az ország különböző térségeiben a népességszám-változás eltérő mértékű és irányú volt. Budapesten kívül mindössze Pest és Győr-Moson-Sopron megye lakossága gyarapodott, a többi megyében népességfogyás következett be. A csökkenés mértéke Békés megyében, Nógrádban és Borsod-Abaúj-Zemplénben volt a legnagyobb.
A népesség korösszetételében az idős korosztályok aránya tovább növekedett. A legutóbbi népszámlálás óta eltelt viszonylag rövid időszakban a gyermekkorúak száma csaknem 26 ezer fővel csökkent, ugyanakkor a 65 éves és annál idősebbeké 144 ezerrel több lett. A 2001-es népszámlálás idején még több gyermekkorút írtak össze, mint időskorút, 2011-től viszont már a 65 éves és az annál idősebb korosztály volt többségben, így 2016-ban az időskorúak száma már 399 ezerrel meghaladta a gyermekkorúakét. A népesség korszerkezetének változása következtében a lakosság átlagos életkora folyamatosan nő: jelenleg 42 év, csaknem egy évvel több, mint öt évvel ezelőtt. 2016-ban a férfiak átlagos életkora 40, a nőké 44 év volt. Az átlagos életkor Zala megyében a legmagasabb (45 év), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (40 év).
Az időskorúak száma már 399 ezerrel meghaladta a gyermekkorúakét
Az 1970-es évektől a 2011. évi népszámlálásig a nők lakosságon belüli aránya – a férfiak magasabb halandósága miatt – emelkedett. 2016-ra a nemek közötti halandósági különbségek csökkenésével a nőtöbblet mérséklődött: 2016-ban ezer férfira 1096 nő jutott, míg 2011-ben még 1106. A nemek aránya az egyes korcsoportokban eltérő módon alakult: míg a 0–14 és a 15–39 évesek csoportjában a férfiak, addig a 40–64 évesek és a 65 éves és annál idősebbek között a nők voltak többségben. A nemek aránya Fejér megyében a legkiegyenlítettebb, a legjelentősebb nőtöbblet pedig a fővárosban és Heves megyében van.
A Magyarországon élő külföldi állampolgárok száma 2016-ban 149 ezer fő volt, 6 ezer fővel haladta meg a 2011. évi népszámláláskor összeírt külföldiek számát. Közülük 105 ezren (70%) valamely európai, 33 ezren (22%) valamely ázsiai ország – elsősorban Kína és Vietnam – állampolgárai.
A 15 éves és annál idősebb népesség családi állapot szerinti összetételét tekintve 2011 és 2016 között tovább folytatódtak a korábbi évtizedek tendenciái. Kismértékben a házas családi állapotúak, valamint az özvegyek és az elváltak aránya is csökkent. A hajadon nők és nőtlen férfiak részesedése lassuló ütemben ugyan, de tovább nőtt, 2016-ban már meghaladta a népesség egyharmadát. Megyénként tekintve a nőtlenek, hajadonok aránya Csongrád megyében volt a legmagasabb (37%), Nógrádban a legalacsonyabb (30%), a házasok aránya Győr-Moson-Sopronban a legnagyobb (48%) és Csongrád megyében a legkisebb (41%).
A mikrocenzus, az úgynevezett kis népszámlálás, amely két teljes körű összeírás között követi nyomon a társadalmi folyamatokat, mintavételes felméréssel. Népszámlálásra általában tízévenként kerül sor, felmérve egy-egy ország lakosságának és lakásállományának jellemzőit. Magyarországon ilyen feladatot a Központi Statisztikai Hivatal lát el, Az első ilyen felmérést 1963-ban szervezték. A mikrocenzust törvény rendeli el, a kiválasztott lakásokban lakók részvétele kötelező az összeírásban – akárcsak a népszámlálás esetében. Mint minden adatfelvételkor, a KSH a mikrocenzus esetében is szigorúan betartja az adatvédelmi előírásokat. Az eredményeinek matematikai-statisztikai módszerekkel történő feldolgozásával is nyerhetők népszámlálási jellegű adatok. A mostani mikrocenzusra 2016. október 1-jei eszmei kezdési időponttal, pontosan öt évvel a nagy népszámlálás után került sor. Az adatfelvétel nem volt teljes körű, a háztartásoknak mindössze 10%-ára terjedt ki. Az összeírást az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartásban végezték el, e háztartások tagjainak kellett a kérdőíveket kitölteniük. A 2016. október 1-től 31-ig tartó adatfelvétel két szakaszból állt: október 1. és 9. között volt lehetőség az internetes válaszadásra egyedi azonosító kódot használva, ezt követően pedig számlálóbiztosok végezték az összeírást laptopok és tabletek segítségével.
Minden válaszadónak ki kellett töltenie az alapkérdőíveket és egyet a kiegészítő felvételekből, ha az vonatkozik rá. A kiegészítő felvételek a következő kérdéscsoportokra keresik a válaszokat: Miként alakul a nemzetközi vándorlás? Hogyan rétegződik a mai magyar társadalom? Mekkora az egyes szakmák presztízse? Ki mit gondol saját jóllétéről? Miben akadályoznak egészségi problémáink?
A tavalyi mikrocenzus első eredményeit a KSH most tette közzé.
MTI, KSH
Foto: Depositphoto