A leghallhatatlanabb a csend, a legláthatatlanabb egy szempillantás. Észrevehetetlen néha a súlyos tempójú rohanó világunkban. Érteni a hallgatásból, érzékelni a tekintetből is – Enyedi Ildikó filmje a Testről ès lélekről, hamarosan lekerül a mozik műsoráról.
Váljunk szarvassá – legegyszerűbb . Álmainkban legyünk egyszerűek, ne merjünk nagyokat, ne gondoljunk mást. Csak legyünk. Lélegzet visszafojtva is lélegezve, tekintetbe mélyülten látva, suttogásból is értve.
Váljunk szarvassá
Amikor két ember összetalálkozik, összetalálkozik bennünk a múltjuk. Elhagyásaik és elhagyottságságaik. Elhallgatottságaik néha nem is egymásnak szólnak, csak a múltat idézik. Cserbenhagyásaik – vagy cserben maradásaik emléke, védekező szavak nélkülisége. Nem érteni, nem érinteni, nem hallani, nem szólni. Amikor két, egymásra néző független emberben már a remèny sem ébred, a szikra sem szikrázik, akkor már mélyen és magányosan hallgatag a baj. A szív valamennyi szemét becsukta. Akkor kell a csoda – váljunk szarvassá – akkor kell valami más. Valami misztérium valami nem megmagyarázható. Egy mese-rege két hétköznapi szarvasról. Álmodjunk közösen – idegenül, ismeretlenül. Álmodjuk a megértést, álmodjunk megnevezhetetlent, és amikor ráébredünk hívjuk majd szerelemnek,a vágyainkat.
Hátha az álom kèpes arra amire az èbrenlét valósága már régen nem : hogy közelebb hozzon embereket. Szarvassá változtatva őket. Mert gyilkos a valóság – hiszen a filmben egy élő állat vágóhídon vagyunk – szavak nélküli folyik a vér mindenhonnan és mindenben és utolsó a tekintet amivel a borjú a Napba néz. Szomorú és pokoli néha ébren, és akkor a lélek nyit egy titkos ablakot és álmában repül. Belép oda,ahova a gyilkos valóság nem jut el.
Jó, amíg az Ember àlmodik. Hogy a vér és pokol után még szarvassá mer változni minden éjjelen és szerelmes is lesz. Van kihez ès mihez tartozása, felelőssége – „egyél még, és ne félj kincsem itt vagyok, ha fèlsz, fussunk együtt ,meneküljünk közösen, ijedten”. Mert Embernek lenni néha olyan nagy kihívásnak tűnik, hogy az ember álmàban inkább már szarvassá változik. S hogy ketten egyet álmodjanak? Ugyanazt? Lehetetlen – mondja a filmbeli pszichológus. Dehogy – cáfol rá, Enyedi Ildikó története.
Ki tudja még hányan álmodják, vagy álmukban remélik ugyanazt.
Minden zajon át hallgat ez a film. Varázslat és lélekselyem-film, egymásban embert találó Nőről és Férfiről. Rege két csodaszarvasról.
Testről és Lélekről hamarosan lekerül a mozik müsoráról. A filmről egy dolgot fontos elmondani: nem szabad kihagyni. Művészmozikba érdemes menni, kevés üléses, meghitt kis vetítővel, de óriás-falnyi vászonnal, hogy látszódjon a pillantás, ha elfojtott is, és dolby surround hang minőségbe, hogy hallatszódjon hóesés is, ahogyan a falevelekre hullik.