A Balaton nyugati részébe látogatni mindig élmény. A régió természeti kincsei, sokszínű kulturális és gasztronómiai kínálata, a folytonos megújulás számtalan élményt és kalandot nyújt. Tapolcán egy hangulatos kisváros alatt csónakázhatunk, a badacsonyörsi Folly arborétumot csodálatos panoráma mellett fedezhetjük fel, a Keszthely-fenékpusztai Diás szigeten varázslatos vízi világ tárul elénk. A keszthelyi kikötőben e-hajóra is szállhatunk. Természetesen a térség bor- és gasztronómiai különlegességeit sem szabad kihagyni.
A tapolcai tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel egy kút fúrása során. Már tíz évvel később látogathatóvá tették, az országban ebben a barlangban létesítettek először villanyvilágítást. 1942-ben védelem alá helyezték, 1982 óta pedig fokozottan védett. A tavasbarlang felett 2015 januárjában egy látogatóközpont nyílt meg, mely a Bakony-Balaton Geopark nyugati kapujának tekinthető. „Csodálatos karszt” című kiállítása 10 teremben mutatja be a titokzatos földalatti világot. Láthatunk cseppkőképződményeket, követhetjük a víz útját, a gyereksarokban pedig egy barlangi kúszójáratot is ki lehet próbálni. Az emeleten barlangi őslényekkel, a földtörténeti múlttal ismerkedhetünk, és bemutatnak régészeti leleteket, „kincsőrző” barlangokat is. Mindezeket színes fotók elevenítik meg, a vetítőteremben pedig háromdimenziós filmek tárják elénk a karszt világát. A Tavasbarlangba 73 lépcsőfok vezet, ahol magunk kormányozva a csónakot gyönyörködhetünk a természeti csodában.
Hazánk talán leghíresebb magánarborétuma a badacsonyörsi Folly arborétum, melyet már a család negyedik generációja gondoz. A telepítést egy 0,4 hektáros területen dr. Folly Gyula pécsi orvos kezdte, aki főleg mediterrán jellegű, a szárazságot is jól tűrő növényeket ültetett. Ehhez kézi erővel 60 m3 követ termeltek ki a hegyoldalból, és szamárháton, faedényekben szállították fel a vizet a Balatonból. Jelenleg is ezek a növények képezik a gyűjtemény magját az ún. Öreg arborétumban.
Az alapító korai halála és az I. világháború után kényszerű szünet következett, és a két világháború között is gyakorlatilag új telepítés már nem történt. Az eredetileg több hektáros családi birtok egy részét 1950-ben államosították, az új tulajdonostól, a Badacsonyi Állami Gazdaságtól azonban kaptak egyes területeket a gyűjteményes kert bővítésére, amit 1953-ban az alapító fia, Folly Gyula indított újra. 1964-ben telepítette az atlaszcédrus állományt, és 1970-ben valódi ciprusokat is ültetett.
Az unoka Folly Gyula agrármérnök 1977-ben díszfaiskolát is létesített, és 1981-ben nyugat-európai gyűjtőútjáról mintegy száz új növényfajt hozott. Ezek jelentős része a felső teraszra került. Közben, 1980-ban az arborétum területét állami támogatással bekerítették, hogy a vadkártól és a lopásoktól megvédjék. A leglényegesebb fejlemény azonban az volt, hogy a rendszerváltást követően lehetőség nyílt az egész eredeti terület visszavásárlására. Ebből maga az arborétum 5 hektáron terül el, és 400 fenyőfélével, valamint 200 lombos fával és cserjével büszkélkedhet.
Borászat is kapcsolódik hozzá, aminek alapítása még az üknagyapához fűződik. Ő építette 1878-ban a ma is még használatos pincét. Főként fehér borokat állítanak elő, így olaszrizlinget, szürkebarátot, muscat ottonelt, budai zöldet.
A Kis-Balaton területén megbúvó Diás-szigeten varázslatos vízivilág fogadja az odaérkezőt. A zöld hínárok között fehér tündérrózsa, tőzegpáfrány, sárga virágú vízitök, a vízről felszálló kárókatona kíséri utunkat a szigetig, ahol a Fekete István emlékhely és a Matula-kunyhó idézi vissza gyerekkori emlékeinket.
A Kis-Balaton, hazánk egyedülálló, jellegzetes tájegysége a XVIII. század végén még a Balaton egy öble volt. Emberi beavatkozások – zsilipépítések, töltések – révén azonban levált a tóról, és lápos, mocsaras területté vált, melyen csodálatosan gazdag élővilág alakult ki. Olyan országosan ritka állatfajok fordulnak itt elő, mint a vidra, a télen hófehér bundát öltő hermelin, az aranysakál, a nyuszt és a jégkorszak idejéből fennmaradt északi pocok. Különösen gazdag a madárvilága: a gémfélék közül megtalálható itt a nagy és kis kócsag, a szürke és a vörös gém, az üstökösgém és a bakcsó is. Költöző madarak is nagy számban fordulnak meg területén, így a cigányréce, az üstökös réce és a nyári lúd. Fiókáit a hátán cipeli a búbos vöcsök, és itt halászik a koromfekete kormorán, másik nevén kárókatona. Él itt még szárcsa, vízityúk és guvat, és nem hiányozhatnak a sirályok, csérek, szerkók sem, a ragadozómadarak közül pedig a barna rétihéja és a hatalmas rétisas is honos errefelé.
Tömegesen fordul elő a halak közül a védett lápi póc és a réti csík. A kétéltűek közül a pettyes és a dunai tarajos gőte egyaránt él itt, a békafajok szinte teljes számban képviselve vannak, a vízben úszkál a vízisikló és a kockás sikló, a szárazulatokon pedig mocsári teknős napozik.
Ezt a vadregényes világot örökítette meg két híres ifjúsági regényében, a Tüskevárban és a Téli berekben Fekete István. Itt építették fel az író leírása alapján a Matula-kunyhó mását, és helyezték el a nevezetes csónakot is, az író emlékeit pedig a nádfedeles házban emlékszoba őrzi. A másik emlékszoba a híres ornitológusnak, Vönöczky Schenk Jakabnak állít emléket. Ő indította el Magyarországon – Európában az elsők között – a madárgyűrűzéseket, és készítette el a falitérképet a magyarországi madarak vándorútjairól. Ezenkívül nem kisebb érdem fűződik még a nevéhez, mint a hazai nagykócsag-állomány megmentése. E pompás madarakat ugyanis a XIX. század végén még divatos kócsagtoll-viseletért szinte az utolsó egyedig levadászták.
A Diás-szigeten kialakított tanösvény állomásait a Balaton-felvidéki Nemzeti Park úgy alakította ki, hogy azon végigjárva betekinthetünk a Kis-Balaton élővilágába. Láthatunk vejszét, egy népi halászati eszközt, dorongutakat, és megtudhatjuk, milyen hasznos szerepük volt a vízibivalyoknak a csatornák elburjánzó növényzetének kordában tartásában.
A mozaikos tájban mocsárrétek, kaszálórétek, mocsár- és láperdők, sással benőtt térségek fordulnak elő bokorfűzek, fűz-nyár ligetek és tölgyesek között. Néhol fehér tündérrózsa, sárga virágú vízitök, rózsaszín vidrakeserűfű varázsolja színessé a vízfelszínt. Botanikai ritkaság a világ legkisebb virágos növénye, a vízidara, továbbá a tőzegpáfrány és a védett lápi csalán, valamint a nádi boglárka is.
A Kis-Balaton fokozottan védett, csak a Nemzeti Park szakvezetőivel, ökoturisztikai programok keretében látogatható. A jelenleg évi csaknem 10 ezres látogatószám azonban a Keszthely-Fenékpusztán a Kis-Balaton Kutatóház melletti területen épülő új látogatóközpont elkészültével akár 30 ezerre is nőhet majd.
A Nyugat-balatoni régióban már most is jól kiépített kerékpárutak sokasága található, de nem állnak meg, a térséget kerékpáros mintarégióvá szeretnék fejleszteni. Tar László, a Nyugat-Balatoni TDM elnöke a tervek között említette a West Bike Balaton oldal létrehozását, kerékpáros esőbeállók és szervízpontok kialakítását, QR-kódos táblák kihelyezését. Augusztus 30-án adják át a Fertőd-Keszthely új kerékpáros útvonalat.
A régió halételeit, ízletes borait sem szabad kihagyni. A legendás, elbűvölő panorámájú badacsonytomaji Kisfaludy-házba június 1-től a szüretig bármelyik nap betérhetünk. Étlapjukon szinte kizárólag helyi termelőktől származó alapanyagokból készült ételek vannak. A ház egykoron Kisfaludy Sándor présháza volt, a költő itt lakott feleségével, Szegedi Rózával. Kóstolhatunk itt kecskesajtos, virágsalátás előételt, négyféle gombából készült gombakrémlevest, szürkemarha-hátszínt grillezett zöldségekkel. Az étterem séfje Rózsa asszony kedvenc borával készíti az Ürmöske nevű habkönnyű desszertet. Itallapjukon bodzabor is található.
A bor kedvelői a szintén badacsonytomaji Istvándy Borműhelyben a hagyományos borkóstoló mellett cuvée-készítő versenyen és aroma-felismerő versenyen is próbára tehetik magukat. Idén indul a Bazalt Körút, amelynek kiindulópontja az Istvándy Borműhely, ahol Bacsó Péter: Nyár a hegyen című filmjének részlete ad betekintést a térség múltjába. A körúthoz térkép is készült, a célállomás pedig a filmben bemutatott kőbánya.
Balatongyörökön a templom melletti dísztéren Halsütöde nyílt, ahol a hagyományos halételek mellett haltepertő és szálkamentes keszeg is kapható.
Gyenesdiáson már a névében is igazi különlegesség az idei év Balaton fagyija.
A Bringatanya Fagyizó „Festeticsék mandulás csókja” fantázianevű finomsága mandula, csokoládé és vanília ízekből készült, és nem véletlenül világbajnokságra jelölt.
Zalakaroson a Hat érzék kampány keretében keresték Zalakaros kedvenc ételét: a térségi receptverseny győztese a magyarföldi tökmagos kalács lett.
Írta és fényképezte: Bognár Mária