Close

Meglepő, de cseppet sem mulatságos!

sweets ok

Kedvenc édességünknek járt most utána a Ma is tanultam valamit blog. Az M&M-s cikkéből több meglepő dolog is kiderült!

m m1 ok

Sokáig olyan kérdés volt, mint a tyúk és a tojás esete…melyik volt előbb, a Smarties vagy az M&M’s? Kiderült, hogy Forrest Mars, a Mars élelmiszeripari óriás alapítójának fia tulajdonképpen a Smartiesről koppintotta a csokigolyók ötletét.

A M&M’s mégis óriási sikert aratott, és nem csak a gyerekek körében. A második világháború alatt gyakorlatilag a teljes készlet egyből a frontra ment, mert ez volt az egyetlen olyan édesség, ami nem olvadt el a katonák zsebében.

A legizgalmasabb tény, amit megtudtunk, hogy miért nem gyártottak sokáig piros M&M’s-et:

m m4 ok

Az M&M’s a világ egyik legismertebb édessége, annak ellenére, hogy Amerikán kívül egészen a 80-as évekig nem terjesztették. A kemény cukormázzal bevont tejcsoki bogyót Forrest Mars, a Mars élelmiszeripari óriás alapítójának fia találta ki 1941-ben – vagyis hát az túlzás, hogy kitalálta, valójában egy az egyben lemásolta a brit Smartiest, amivel a harmincas évek végén találkozott Európában. Ennek ellenére az új édességet szerényen önmagáról nevezte el, legalábbis félig: a névben az egyik M a Mars családot jelenti, a másik pedig a Murrie családot, akik akkoriban a nagy rivális Hershey csokigyárat vitték, és eleinte közösen gyártották a csokigolyót.

Az M&M’s óriási siker lett a második világháborúban harcoló amerikai katonák között – ez volt ugyanis az egyetlen édesség, ami az észak-afrikai vagy csendes-óceáni hadszínterek hőségében sem olvadt gusztustalan masszává az ember zsebében vagy hátizsákjában. Az első években gyakorlatilag a teljes készlet egyből a frontra ment a gyárból, aztán a háború után a siker már borítékolható volt a gyerekek körében is. A klasszikus tejcsokis mellé bemutatkozott a mogyorós, a mandulás, meg az összes többi ízvariáció, és beindult a különféle színű csokigolyókat más-más jellemvonásokkal megszemélyesítő reklámkampány.

Aztán 1976-ban, egyik napról a másikra a piros M&M’s eltűnt az édességes csomagokból, annak ellenére, hogy a reklámokban ő volt a központi és legnépszerűbb figura. Egészen 1987-ig nem is gyártották.

m m2 ok

Az évtizedes szünet hátterében egy ételszínezék áll, Európában E123, Amerikában Red No. 2 a neve. Annak idején nagyon népszerű adalékanyag volt, főleg édességek és üdítőitalok gyártásánál használták. 1970-ben aztán egy orosz tudományos kutatás kimutatta, hogy a kísérleti patkányok 26%-ánál az ételszínezék rákot okoz. Bár a kísérlet nem volt túl magas színvonalú (mindössze 50 kísérleti alany volt, kontrollcsoport nélkül, és 33 hónapon keresztül kaptak óriási adagokat a vizsgált anyagból), a Red No. 2-ből az élelmiszeripar óriási mennyiséget használt, ezért a kutatók és élelmiszerbiztonsági szervek eléggé rápörögtek a témára. Kísérlet kísérletet követett, de egyértelmű bizonyítékot egyik sem tudott felmutatni.

1975-ben végül az amerikai élelmiszerfelügyelet, az FDA megelégelte a dolgot, és maga végzett el egy óriási vizsgálatot. Ha az oroszok kutatására azt mondtuk, nem volt magas színvonalú, hát, ennek a színvonala a Mariana-árok mélységeit súrolta. A kutatócsoport többször lecserélődött menetközben, az újak önkényesen válogattak az addigi eredményekből, hogy mire építenek, és mit hagynak figyelmen kívül. Visszaemlékezések szerint előfordult, hogy összekeverték a kísérleti egereket a kontrollcsoporttal, de az is, hogy ha elpusztult egy állat, a tetemet egyszerűen otthagyták rothadni a többiek között a ketrecben. Akárhogy is, a kísérlet eredménye az volt, hogy a Red No. 2 nem veszélyes.

Ez azonban már késő volt. A bulvársajtó felkapta a témát, és hosszan csámcsogott a kutatások egymásnak ellentmondó adatain, az összevissza beszélő tudósokon, az olvasók pedig már akkor is vevők voltak a pánikkeltésre, a “gonosz élelmiszeripar megmérgezi a gyerekeinket” narratívára. Hiába hozták ki végül konszenzusos eredménynek a tudósok, hogy napi 7500 doboz Red No. 2-vel színezett üdítőt kellene elfogyasztani ahhoz, hogy valóban veszélyes legyen az ételfesték, az FDA a közvélemény nyomására betiltotta a használatát.

Ha most nagy összegben fogadna arra, hogy a piros M&M’s cukormázát is Red No. 2-vel festették, ne tegye. Soha egyetlen grammot nem használtak a gyártásakor belőle. A piros csokibogyó egy másik adalékanyagnak, a Red No. 40-nek (az európai rendszerben E129) köszönhette a színét. Az összamerikai hisztériát viszont ez nem hatotta meg, a látványosan és természetellenesen piros édességek lettek az első számú közellenség. A Mars vezetősége pedig úgy döntött, nem kockáztat, nem próbálja megmagyarázni a fogyasztóknak, hogy ez a piros nem az a piros, inkább kivonja a forgalomból, és lecseréli narancssárgára.

m m3 ok

Kilenc év telt el, a pirospara alábbhagyott, és átvette a helyét a nosztalgia: az embereknek elkezdett hiányozni a boldog békeidők piros csokibogyója. 1985-ben megalakult a Piros M&M’s Visszaállításáért és Megőrzéséért Társaság, és elkezdett lobbizni a piros cukorkáért. A bulvársajtó, ami egy évtizeddel korábban aktívan részt vett a piros cukormáz eltüntetésében, újra jó sztorit szimatolt, és országos ügyet csinált a kezdeményezésből. A Mars pedig befogta a szelet a marketinges vitorlába, és 1987 karácsonyán óriási csinnadrattával, elsöprő reklámkampánnyal vezette be újra a piros csokigolyót a piacra. A nép pedig vette – stílszerűen -, mint a cukrot. Az új piros színt egyébként ugyanazzal a Red No. 40-nel keverték ki, mint a régit.

A Red No. 2 egyébként a mai napig tiltólistán van Amerikában. Európában legális a használata. Viszont közben több európai országban a Red No. 40 volt tiltólistán évekig, de a közös EU-s szabályozás óta újra használható.

m m ok

A csokigolyók színének története tavaly érkezett új fejezethez, amikor a Mars bejelentette, hogy az összes édességükben felhagynak a mesterséges színezőanyagok használatával. Az indoklás: ugyan a tudományos vizsgálatok szerint ezek a szintetikus anyagok tökéletesen biztonságosak, a felmérések szerint a vásárlók egyre jobban félnek tőlük, és a trendre reagálni kell, ha nem akarnak lemaradni a versenyben.

Forrás: NoSalty Gasztro, 2017. május

Mentés

Mentés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top