Close

Milyen ringmagazin.hu portált akarunk?

ringborito1

Hogyan indult, hova jutott el, s melyek a legfontosabb értékei?

Tisztelt Olvasóink! Kedves Barátaim! A ringmagazin.hu értékelvű közéleti, gazdasági, kulturális portál fejlesztésén gondolkozva, fontosnak tartok egy rövid visszapillantást, annak a tisztázását, hogy honnan indultunk, hova jutottunk el és melyek azok az értékek, amelyeket a jövőben is meg kell őriznünk. Szükségesnek tartom ezt abból a megfontolásból is, hogy másoknak is lehetőséget adjak a véleményeik, javaslataik elmondására.

1988-1994: RING/Nyílt küzdőtér.
Kezdeményezésemre és az irányításommal 1988-ban a Palas Lap és Könyvkiadó Kiadó Vállalatnál –a hol akkoriban az Új Tükör c. hetilap főmunkatársa, s a vállalat igazgatósági tanácsának választott tagja voltam—megjelent a RING/Nyílt küzdőtér c. független közéleti, gazdasági, kulturális hetilap. A kiadást néhány hónap után a Ring Közhasznú Alapítvány vette át, amelyet kiváló költő barátommal, a RING főszerkesztő helyettesével, Balaskó Jenővel együtt hoztunk létre.
RING ars poeticája röviden: a magyar nemzeti értékek-érdekek képviselete; elfogulatlanság; igazságra való törekvés véleményütköztetéssel; együttműködés a külföldi magyar portálokkal. Mindig is alapelvünk volt, hogy a RING-be mindenki megjelenhet, két feltétellel: s ez a színvonal, és az etikus magatartás a vitapartnerrel szemben.

Hat párti szerkesztőbizottság
Ezekre való figyelemmel, az induláskor létrehoztunk egy hat párti szerkesztőbizottságot, amelynek legfontosabb feladata a színvonal és az esélyegyenlőség biztosítása volt; esélyegyenlőség a lapban, a szerkesztőségben, a Ring által kezdeményezett közéleti-gazdasági- kulturális vitákon. Miközben a választások közeledtével a pártok szinte már szóban sem álltak egymással, a mi szerkesztő bizottságunk ugyan éles viták közepette, de továbbra is harmonikusan együttműködve dolgozott a RING megjelenésén.
Lényegében ez a szellemiség határozta meg a folyamatosan megrendezett RING vitákat is, amelyeken általában egyszerre több párt vezetője, szakértője fejtette ki a véleményét. S ezeket a viták általában nagyfokú média és társadalmi érdeklődést váltottak ki.

Győri Béla és a VASÁRNAPI ÚJSÁG a Ringben
A RING magazinban önálló mellékletként több évfolyamon át megjelent a Győri Béla szerkesztette VASÁRNAPI ÚJSÁG, ami jelentősen növelte mind az újság tartalmi gazdagságát, mind pedig az olvasottságát. A közelmúltban néhány fiatal kutató feldolgozta a RING történetét. Lapunkat többen is a rendszerváltás egyik legszínvonalasabb, vagy még inkább legeredetibb, legsajátosabb arculatú lapjaként minősítették, külön is kiemelve szerzőgárdánk magas színvonalát. Ugyancsak elismeréssel írnak a RING politikai elfogulatlanságáról, nyitottságáról. Mind ezeknek köszönhetően—írják—a RING sok tekintetben más volt, különbözött a többi hasonló kiadványtól.
A RING nemzeti elkötelezettségű kiadvány. Akkor is, később is, most is, sokan feltették-felteszik a kérdést: a nemzeti értékek-érdekek hangsúlyozása nem vezetet-e szükségszerűen egyoldalúsághoz? –amit egyébként annak idején RING szerkesztőbizottsága többször is, nyilvános vita keretében is, megvitatott. S noha az egyes pártok képviselői nagyon eltérően vélekedtek a nemzeti értékekről, érdekekről, hangsúlybéli különbségek miatt élesen vitatkoztak is egymással, de egyikőjük sem mondta azt, hogy Ő, illetve az ő pártja nem támogatja a nemzeti értékek, érdekek melletti kiállást.

Sajátos arculat, nézőpont alulnézetből
De mind ezek mellett volt a RING magazinnak egy olyan jellegzetessége is, amiről ugyan kevesebb szó esett és esik, pedig szerintem a legmarkánsabban éppen ez adott sajátos arculatot lapunknak. Amit röviden talán így fogalmazhatunk meg: igyekeztünk alulnézetből értékelni, elemezni a történéseket. Ami például azt jelentette, hogy kiemelt figyelmet fordítottunk arra, ami a gyárakban, a nagyüzemekben, ami a több millió munkanélkülivel, ami a földeken, a falvak népével történik. S miközben megértőek voltunk azzal a munkással szemben, aki kényszer szabadsága idején a gyárból kicsempészet szerszámmal próbálta megkeresni a napi kenyerét, ezzel szemben élesek, leleplezőek voltunk az olyan igazgatókkal, vezetőkkel szemben, akik jobb esetben maguk javára lopták el—privatizálták – az egész gyárat, rosszabb esetben bagóér külföldieknek játszottak át. Ami különben olykor a legkorszerűbb nagyüzemek, egész iparágak megszűnéséhez vezetett. Mert, hogy a külföldiek esetében eleve ez volt a cél: eltakarítani a konkurenciát, aljas módon visszaélve az akkor irántuk még létező naiv bizalommal. Megírtuk, hogy mi történt például a 25- 30 ezer dolgozót, közöttük a világszínvonalú szakmunkás réteget foglalkoztató Csepel Művekkel, ahol az un. spontán privatizáció azzal indult, hogy a kiszemelt gyárak igazgatói a jelentkező nyugati „vevőktől” ajándékban egy-egy vadonatúj Mercédeszt, vagy valami más hasonló értékű ajándékot kaptak. Ennek következtében vált versenyképtelenné például az a csepeli nagypontosságú szerszámgépgyár, aminek a termékeiről nem sokkal korában még a Krupp cég vezetői is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak.

Balaskó Jenő vitája Göncz Árpáddal
Noha szorosan nem tartozik a tárgyhoz, mégis szükségesnek tartom röviden kitérni Balaskó Jenő költőre. Balaskó már a hatvanas évektől egyik ismeret személyisége volt a magyar ellenzéknek, akivel én is ebben az időben, mint a Jövő Mérnöke c. műegyetemi lap főszerkesztője kerültem kapcsolatba, s akinek a Dózsa c. zseniális versének a megjelentetése szerepet játszott a kirúgásomban. (A döntő persze az volt, hogy „az ifjúság uszályába”kerültem.)
A rendszerváltoztatást megelőzően Balaskó a szabad demokraták táborához tartozott, annyira, hogy a választások előtt a későbbi köztársasági elnök, a szabaddemokrata Göncz Árpád a Blaha Lujza téri aluljáróban árulta, ajánlgatta Balaskó verseit. A választásokat követően viszont Balaskó úgy vélekedett, hogy „Magyarország első szabadon választott miniszterelnökének minden segítséget meg kell adni”ahhoz, hogy sikeresen dolgozhasson az országért, illetve az egész magyarságért. Mint ismeretes, ez tökéletesen szemben állt mind általában az akkori szabaddemokraták, mind padig személyesen Göncz Árpád véleményével, aki nem mellesleg Antal József javaslatára lett a magyar köztárság elnöke.
De vélekedjen bárki, bárhogyan is a politikáról, Balaskó Jenő hétről hétre megjelenő vezércikke –az Egyesült Államokban élő fiának írt heti levele– a magyar publicisztika remeklése volt és az is marad. ( Ami egyébként ez a RING nagyon sok szerzőjének írásairól elmondható, ezért ezekből válogatást is fogunk közölni)

Túlélésre nagyon keveseknek volt esélyük
De mind ez, miért nem volt elegendő ahhoz, hogy a RING megjelenését, mint a rendszer változtatás oly sok induló és többnyire ugyancsak színvonalas lapját, ne rendítse meg az ország tragikus gazdasági és ellentmondásos politikai helyzete. Ennek a tisztázása, megválaszolása alapos elemzést igényelne, én most csupán a következményekre utalok. Tényként állapíthatjuk meg, hogy túlélésre leginkább csak néhány nagy múltú, széles olvasóréteggel rendelkező, s szinte azonnal külföldi tulajdonlásba került lapnak volt esélye, mint például a megyei napilapoknak, de nekik is csak abban az esetben, ha a vezetői gátlástalanul kiszolgálták régi-új gazdáikat. Amire legalkalmasabbaknak a korábban is hűséges a pártkáderek bizonyultak. A gyakorlatban ez jelentette a kivívott sajtószabadságot.
Tartalmi szempontból a RING kiemelt figyelmet fordított az ország gazdasági helyzetének meggyengülésére: a rabló privatizációra, egész iparágak, s leginkább a nyugattal is versenyképes iparágak leépítésére; az évszázados múltú, európai szinten is művelt, képzett, versenyképes szakmunkás réteggel rendelkező nagyüzemek bezárására, vagy inkább szétrablására; mezőgazdaság esetében pedig az isten a megmondhatója, hogy mi mindenre.
Sokan nehezen értik meg, hogy személyes agyagi érdek nélkül, sőt jelentős családi ráfizetést is vállalva, miért tartom változatlanul fontosnak a RING, illetve most már ringmagazin.hu portált életben tartását? A válaszom röviden: hiszek a ringmagazin.hu társadalmi fontosságában, hogy széles társadalmi rétegek számára is van, és míg inkább lesz-lehet mondanivalója.

Legyenek ismét igazi Ring viták
De most még csak a múltnál tartok. Sajnos az anyagi lehetőségeink szűkölése azzal is járt, hogy drasztikusan gyengült a portál legfontosabb jellegzetessége: a vitajellege, illetve ringszerűsége. Egyszerűen nem volt pénzünk széles társadalmi rétegeket érintő nyílt viták megszervezéséhez és megjelentetéséhez.
Ebből eredően is tartjuk a legfontosabb és legsürgetőbb feladatunk ezeknek az értékeknek a visszaszerzését, megerősítését. Ami pl. azt jelenti, hogy merítve a hagyományainkból, a ma oly divatos, az azonos oldalon állók álvitái helyet, el akarjuk érni, hogy legyenek ismét igazi, élő Ring-viták, amelyeknek anyagjai először a portálon, majd erre alapozva, a legizgalmasabb, a legszélesebb társadalmi rétegeket érintő viták Ring Füzetek címmel papíralapon is meg jelenjenek.
Kérdés persze, hogy mire alapozva bízom ezeknek a megvalósíthatóságában? Arra, hogy a körülmények ellenére– kizárólag önkéntesekből –immár létrejött egy olyan csapat, amely érti a ringmagazin.hu portál szellemiségét; arra, hogy elértük azt a látogatottságot, ami lehetővé teszi a hirdetések és támogatások megszervezését; legfőképpen pedig arra, hogy szerintünk növekszik az össztársadalmi igény a Ring által mindig is képviselt alapértékek iránt: legfőképpen az igazságra való törekvés véleményütköztetéssel.
Szűkös anyagi helyzetünk következményeként a RING 1994-től az interneten ringgmagazin.hu címmel jelenik meg, családi vállalkozásunk, a Kalangya Kkt. kiadásába. Most tehát elsősorban ennek a fejlesztésén dolgozva igyekszünk minél közelebb jutni mind ahhoz, amit számunkra Ring jelent. Megtisztelő volna, ha ebben partnerei lehetnénk egymásnak.
Kérem, ha a fentiekkel kapcsolatban van véleménye, azt közlés céljából írja meg nekünk.

Földesi József
foldesi@ringmagazin.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top