Az Európai Unió (EU) tagországainak állam-, illetve kormányfői, valamint az uniós központi intézmények vezetői szombaton délelőtt Rómában aláírták azt a közös nyilatkozatot, amelyben kiállnak az unión belüli együttműködés folytatása, az EU előtt álló példátlan kihívások jövőbeni közös kezelése mellett.
Nem írta alá az unió elődszervezeteit alapító szerződések megkötésének hatvanadik évfordulójához időzített nyilatkozatot és nem is vett részt a szombati római csúcstalálkozón Nagy-Britannia, amelynek miniszterelnöke várhatóan napokon belül elindítja azt a folyamatot, amelynek végén az ország kilép az unió tagjainak sorából.
A nyilatkozat a nemzetközi migrációs válságot nevezi meg az EU-t érő legnagyobb kihívások egyikeként.
A csúcstalálkozó előtti utolsó napokban is módosított szöveg emlékeztet arra, hogy a mai uniós együttműködés hatvan évvel ezelőtt, két világháború tragédiája után kezdődött a szerződések aláírásával, a kontinenst a hamvaiból kellett újjáépíteni.
Az elmúlt évtizedekben egyedülálló uniót építettek fel közös intézményekkel és erős alapértékekkel, a békére, szabadságra, demokráciára, az emberi jogok tiszteletben tartására épülő közösséget. Az EU gazdasági nagyhatalom lett olyan társadalmi biztonsággal és jóléttel, amelynek nincs párja a világon – áll a nyilatkozatban.
„Az európai egység néhányak álmaként indult, és sokak reményévé vált” – fogalmaznak a vezetők. Ma egységes az EU és erősebb, emberek milliói élvezik az előnyeit, hogy olyan unióban élnek, amely jelentősen kibővült, és felülemelkedett a múlt megosztottságain.
A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy az EU jelenleg példátlan kihívásokkal néz szembe, önnön integrációjában és a szervezeten kívül is: ezek közül a regionális konfliktusokat, a növekvő migrációs nyomást, a terrorizmust, a protekcionizmust, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket emelték ki.
A tagországok vezetői leszögezték: eltökéltek abban, hogy sikeresen felveszik a küzdelmet a gyorsan változó világ kihívásaival, és az embereknek biztonságot, új lehetőségeket biztosítanak. Erősebbé és ellenállóbbá teszik az uniót, egymás között még nagyobb egységet és szolidaritást valósítanak meg, tiszteletben tartják a közös szabályokat.
Az állam- és kormányfők azt is kinyilvánították, hogy a jövőben is együtt cselekszenek, „szükség esetén több ütemben és eltérő szorosságú együttműködésben, de mindig ugyanabban az irányban”, összhangban az alapszerződésekkel, és mindig nyitva tartva az ajtót azok előtt, akik csatlakozni akarnak a szorosabb együttműködéshez.
„Az unió osztatlan és oszthatatlan” – áll a szövegben.
A nyilatkozat szerint a tagállamok vezetői olyan uniót akarnak, amely biztonságos és biztonságot nyújt, gazdaságilag virágzik, versenyképes marad, gazdasága folyamatosan növekszik, és kulcsszerepet játszhat világszinten is, alakítani tudja a globalizációt. Olyan uniót, amely nyitott marad mindazon európai országok előtt, amelyek tiszteletben tartják az alapértékeket és terjesztik őket.
Biztosan védett európai határok kellenek, továbbá hatékony, felelős és fenntartható migrációs politika, amely tiszteletben tartja a nemzetközi elveket. Az unió eltökélt a terrorizmus elleni harcban és fellép a szervezett bűnözés ellen. Az állam- és kormányfők szorosabb együttműködést helyeztek kilátásba a biztonsági és védelmi politika területén.
Hangsúlyozták, hogy Európa jövője saját országainak kezében van, és az unió „a legjobb eszköz” arra, hogy teljesítsék célkitűzéseiket.
Az aláírók megígérték, hogy figyelnek és reagálnak a lakosság aggodalmaira, és bevonják a közös munkába a tagországok parlamentjeit is. Egyúttal demokratikus, hatékony és átlátható döntéshozatali folyamat mellett foglaltak állást, kiemelve, hogy ezáltal még jobb eredmények érhetők el a gyakorlatban is.
Az ünnepi csúcstalálkozót abból az alkalomból tartották, hogy a hat alapító tagállam – Olaszország, Németország, Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg – 60 évvel ezelőtt, 1957. március 25-én írta alá a Római Szerződést, amellyel megalapították az Európai Unió elődszervezeteit. Ez a magyarázata annak is, hogy az ülést az olasz fővárosban tartották.
A szombati aláírást követően több állam- és kormányfő mobiltelefonjával szelfi-felvételt készített magáról a zárónyilatkozat példányával.
***
Orbán: minden népnek gondoskodnia kell saját biztonságáról és jólétéről
Európát csak akkor lehet rendbe tenni, ha minden nép gondoskodik saját hazájának biztonságáról és jólétéről – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Rómában, miután az európai uniós tagországok és az uniós központi intézmények vezetői aláírták az EU közös jövőjéről szóló nyilatkozatot.
„Most már talán leesett a tantusz”, az említetteket „mindenki világosan látja” – tette hozzá.
A nagy kihívásokra csak saját magunktól remélhetünk megoldást, az alapvető munkákat mindenkinek otthon kell elvégeznie – szögezte le a kormányfő nyilatkozatában, amelyet az M1 aktuális hírcsatorna ismertetett.
„Ha biztonságos Magyarországot akarunk, csak magunkra számíthatunk, nekünk kell biztonságossá tenni” – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: „Ha azt akarjuk, hogy gazdaságilag fejlődjünk, nekünk kell többet és jól dolgoznunk, versenyképesnek lennünk”.
A gazdaság építéséhez mindenkire szükség van, mindenkinek jut munka – emelte ki a kormányfő.
Mindezeket „nem fogják helyettünk elvégezni, nem változtat rajta semmilyen ünnepi deklaráció” – ismételte meg. „Akkor lehetünk büszkék Európára, ha büszkék lehetünk a saját hazánkra” – fűzte hozzá.
A római nyilatkozat az Európai Unió elődszervezeteit alapító szerződések megkötésének hatvanadik évfordulójához időzítve született, és egyedül Nagy-Britannia nem írta alá, amelynek miniszterelnöke várhatóan napokon belül elindítja az unió elhagyását célzó folyamatot.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a nyilatkozat megvonja az elmúlt hatvan év mérlegét – amelyre „joggal lehetünk büszkék” -, és felrajzolja a jövő nagy kérdéseit is, ahol azonban „okkal érezzük úgy, hogy nagy kihívásokra kell válaszolnunk”.
Mint mondta, a tagországok vezetői „messziről indultak”, és a végül elfogadott dokumentum „csak nyomokban hasonlít” ahhoz, amelyet először megvitattak. Az általa előterjesztett magyar javaslatok közül több visszaköszön a szövegben. „A magyar emberek érdeke szempontjából ez egy jó dokumentum” – értékelte Orbán Viktor.
Példaként említette a határok megvédésének fontosságára vonatkozó utalásokat, valamint azt a kitételt, hogy a tagországoknak maguknak kell megadniuk az európai válaszokat, és nem a brüsszeli intézményektől kell várniuk. Kiemelte a határvédelemmel és az illegális migráció elleni fellépés fontosságával, valamint a terrorellenes küzdelemmel foglalkozó részeket, valamint a munkahelyek teremtése melletti elkötelezettséget.
Magyarország „ma az egyetlen ország az Európai Unióban, amely a teljes foglalkoztatást tűzte ki célul” – mondta, hozzátéve: „Nem a segélyektől, hanem a munkahelyektől várjuk az emberek magasabb életszínvonalát és a sikeresebb magyar gazdaságot”.
Beszélt arról is, hogy a visegrádi négyek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) között is teljes az összhang abban, hogy nem a bevándorlástól, hanem a családpolitikától és a munkaalapú társadalomtól remélik a hiányzó munkaerő pótlását.
Orbán Viktor elismerte, hogy olyan gondolatok is vannak a nyilatkozatban, amelyek „ettől eltérnek, de másoknak fontosak”, de úgy vélte, hogy a 27 ország együttélésének szabályai egy ilyen dokumentum esetében is érvényesek.
***
Merkel, Hollande: „Európa a jövőnk”
Az Európai Unión belüli integráció folytatását látják az unió jövőjét alakító legjobb megoldásnak Franciaország és Németország vezetői. A szombati római csúcstalálkozó után nyilatkozva más kormányfők is azt mondták, hogy az EU hatvanéves történetének eredményeire építve folytatni kell a közös Európa építését.
A találkozó után Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy biztonságos, szociális, gazdasági és védelmi képességeit tekintve pedig erős Európai Uniót kell felépíteni az elődök hatvanévi munkájára alapozva. Kiemelte, hogy „biztonságosabb, védelmező Európát akarunk, ami azt jelenti, hogy jobban kell védeni külső határainkat”.
Továbbá gazdaságilag erős, a digitalizáció kihívásával megbirkózó Európát és egy „szociális Európát” kell felépíteni. A szociális ellátórendszerek ugyan tagállamonként különbözőek, de gondoskodni kell alapvető követelmények érvényesüléséről, a többi között a nők és férfiak munkaerőpiaci egyenlőségéről – fejtette ki a német kancellár.
Hozzátette, hogy a védelmi képességeit tekintve is „erősebb” Európát kell építeni, ami azt jelenti, hogy szorosabbra kell fűzni a védelmi együttműködést a tagállamok között, illetve a védelem- és fejlesztéspolitikai együttműködést az EU és a közösség szomszédságában fekvő térségek között. Így például tovább kell építeni a partnerséget Afrikával, hogy „ne csak nálunk legyen jólét, hanem a szomszédságunkban is”.
Angela Merkel aláhúzta, hogy a tagállamok mindezen ügyeken továbbra is együtt dolgoznak, és „néha talán eltérő sebességgel, de mindig a közösen meghatározott irányban” haladnak, mert továbbra is érvényes, hogy „Európa a jövőnk”.
Francois Hollande francia államfő azt kérte az egy hónap múlva esedékes francia elnökválasztás azon jelöltjeitől, akik az Európai Unióból való kilépést szorgalmazzák, hogy „bizonyítsák be a franciáknak, jobb lenne az EU-n kívül”. Az elnök szerint ez ugyanis ” lehetetlen”.
„Vannak, akik el akarják hagyni Európát? Hát akkor bizonyítsák be, hogy jobb lenne teljesen egyedül , hogy tudnánk harcolni a terrorizmus ellen az elengedhetetlen európai szintű együttműködés nélkül, hogy meg tudnánk védeni a határainkat a parti őrség nélkül, amely ott tevékenykedik, ahol a migránsok és a menekültek érkeznek, bizonyítsák be azt is, hogy a közös valuta és a közös piac nélkül több munkahely lesz és jobb vásárlóerő” – mondta a francia elnök a Rómában szombaton tartott ünnepi csúcstalálkozót követően francia újságíróknak. „Soha nem tudnák bebizonyítani, mert lehetetlen” – tette hozzá.
Francois Hollande – elsősorban a felmérések élén álló Marine Le Penhez, az euroszkeptikus Nemzeti Front elnökéhez intézve a szavait – úgy vélte, hogy azért lehetetlen mindez, mert „a nemzeti valutához visszatérés leértékelődéshez és a vásárlóerő elvesztéséhez” vezetne, a határok lezárásával pedig több százezer francia ingázó elvesztené a munkahelyét, s „a nacionalizmus a konfliktusok felerősödését” eredményezné.
A francia államfő úgy értékelte, ötéves mandátuma alatt mindent megtett azért, hogy Európa előrelépjen és beruházásokkal képes legyen fellendíteni a gazdaságát. Európának mostantól „még gyorsabban kell haladnia” – hangsúlyozta Francois Hollande.
Arra is figyelmeztetett, hogy Nagy-Britanniának „szükségszerűen meg kell fizetnie a Brexit következményeit”. „Mindent megteszünk, hogy a Brexit ne legyen Európa kárára” – fogalmazott, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Theresa May brit miniszterelnök nem ment el Rómába. „Ő nem akart itt lenni. A britek más utat választottak, de a jó viszonynak meg kell maradnia. Franciaország továbbra is szoros viszonyt tart fenn Nagy Britanniával” – mondta.
Aláírta a nyilatkozatot Beata Szydlo lengyel kormányfő is, aki szerdán még ennek ellenkezőjét helyezte kilátásba. A csúcs előtt azonban – pénteken – bejelentette, hogy a tagállamok közötti egyeztetés során a dokumentum szövege már olyan formát öltött, mely „lényegében magában foglalja” azt a négy prioritást, amelyeket a visegrádi országok (V4) március eleji varsói tervezete tartalmazott , így „Lengyelországra nézve biztonságosnak tartja” ezt, és alá fogja írni.
Robert Fico szlovák kormányfő a római csúcs után azt mondta: Szlovákia számára nem látható más élettér, mint az Európai Unió, amelyről senki nem állítja, hogy tökéletes, de nincs nála jobb lehetőség. Rámutatott: Szlovákia nem lenne képes mindentől független államként túlélni, s nem mond igazat az, aki ennek ellenkezőjét állítja.
A szlovák kormányfő nyilatkozatában veszélyesnek nevezte az európai intézmények ellen intézett „fejetlen” támadásokat is.
„Senki nem állítja, hogy tökéletesek, de annál tökéletesebbünk nincs” – fogalmazott Fico, megjegyezve: valószínűleg az egész világot tekintve Európában a legjobb az élet, mégpedig azért mert az „a nyugalom oázisa.” Hozzátette: amíg ő lesz a miniszterelnök, mindent megtesz azért, hogy Szlovákia hiteles partner legyen ebben a projektben.
Az EU közös jövőjéről szóló nyilatkozatról azt mondta: a megfogalmazottak egy biztonságos, érezhető gazdasági fejlődéssel és erős szociális politikával rendelkező, valamint külpolitikai szereplőként is erősebb Európát céloznak, s ezekkel a célokkal kétségek nélkül egyet tudott érteni.
A szlovén miniszterelnök, Miro Cerar a csúcs után azt hangoztatta, hogy Szlovéniának a minél teljesebb körű és szorosabb együttműködés az érdeke.
MTI