Hiánypótló stratégiai megállapodást kötött az Állatorvostudományi Egyetem és a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság 2017. január 28-án.
Az állatvédelem eddig példa nélkül álló tudásbázisa jön létre Magyarországon: a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság (MÁÁT) konferenciájának keretében a Társaság ünnepélyes keretek között együttműködési megállapodást írt alá az Állatorvostudományi Egyetemmel. A két szervezet a jövőben állatvédelmi, állatjólléti oktatási és kutatási tevékenységeit összehangoltan végzi. Az aláírást követő konferencia témája az állatvédők szerint szintén mérföldkőnek számít: az állat-ember kapcsolat etikai vonatkozásairól hallhattak előadásokat a résztvevők.
Az állatvédelemnek és élő környezet védelmének fontosságát felismerve az Egyetem és a Társaság közös célja az ember állatokkal kapcsolatos tevékenységének hatásait, valamint az állatok jóllétét vizsgáló magyar kutatások segítése, illetve a kutatási eredmények megosztása a döntéshozókkal, a szakmával és a közvéleménnyel.
Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora köszöntőjében hangsúlyozta: az egyetem régóta vezető szerepet tölt be a hazai állatvédelem oktatásában és kutatásában, mivel az etikus állatorvoslás és az állatvédelem közös alapokon, értékeken nyugszik, és közös célokkal rendelkezik. Az állatorvosoknak, mint az állatvédelem nagyköveteinek a szerepe sosem volt annyira hangsúlyos, mint manapság, amikor szerte a világon, így Magyarországon is az állatvédelem örvendetes megerősödésének lehetünk tanúi. Kiemelte: hatékony állatvédelem kizárólag a társadalmi erők szoros összefogásával képzelhető el. Az állatorvosok és a civil állatvédők az állatvédelem azon szereplői, akik konkrét, fizikai kapcsolatban vannak az ellátandó állatokkal, és akik minden egyes nap cselekednek a közös célok érdekében.
Dr. Végh Ákos, a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság elnöke elmondta: a MÁÁT 2011-es megalakulásakor célul tűzte ki, hogy a hazai állatvédelmi munkát tudományos alapokkal támassza alá, oktatási anyagok állítson össze, tudományos rendezvényeket szervezzen, és az eredményeket ismertesse a közvéleménnyel. Hangsúlyozta: az állatvédelemmel és az állatjólléttel kapcsolatos magas színvonalú oktatás és ismeretterjesztés kulcsfontosságú, mind az állatorvosképzés keretében, mind azon kívül. Az állatvédelmi szemléletformálást már az óvodákban, általános iskolákban el kell kezdeni.
A két szervezet a megállapodás aláírásával kifejezte azon szándékát, hogy mind szélesebb társadalmi rétegek előtt, mind hatékonyabban ismertesse meg az állatvédelem ügyét. Egyeztetik az állatvédelemmel, állatjólléttel kapcsolatos üzeneteket, keresik a közös szakmai megjelenési lehetőségeket, és kölcsönösen segítik egymást a kommunikációs tevékenységek során.
Az ünnepélyes aláírást követő tudományos konferencián egy eddig szinte tabunak számító témával, az állatokkal kapcsolatos etikai kérdésekkel foglalkoztak az előadók.
Végh Ákos, a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság elnöke körbejárta azt a kérdést, hogy mit tehet és mit nem tehet meg az állatokkal az etikus ember. Metzger Szilvia, a Kaposvári Egyetem docense az állatokkal kapcsolatos szimbolikát, hiteket, hiedelmeket vette górcső alá.
Karácsony András, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar egyetemi tanára „állatbőrbe bújtatott emberek” címmel azt mutatta be, milyen állat metaforákat használtak emberi tulajdonságok, személyiségek ábrázolására a filozófusok (pl. Bacon, Machiavelli).
Szűcs Kinga, Evangélikus Hittudományi Egyetem doktorandusza „teremtett társainkról”, az állatokról teológiai megközelítésből tartott előadást.
Andreas Hejj, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára színes példákat szedett csokorba olyan állatkísérletek bemutatására, ahol az állatok tanulásának megfigyelése volt a cél, anélkül, hogy „hősi halált” kellett volna halniuk (pl. Skinner galamb-kísérlete a babonás viselkedés kialakulásáról).
Vetter Szilvia jogász, médiaszakértő, a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság alelnöke „az állati jogok szigetére” kalauzolta el a hallgatóságot, kiemelve, hogy az állatok jogalanyi státuszba emeléséhez, ha be is következik a jövőben, még számos lépcsőfok vezet.
Lányi András, az ELTE Társadalomtudományi Kar egyetemi docense „etika egy több-mint-emberi világban” címmel tartott előadást, elemezve az ember morális szerepét a természet rendszerén belül.
Glázer Tamás, a Caramell Premium Resort állatbarát szálloda igazgatója kiemelte: Európában 1970 óta növekszik az állatbarát szálláshelyek száma, Magyarországon pedig a kereslet és a kínálat egyidejű növekedésének lehetünk tanúi. A turizmus dinamikusan fejlődő nemzetgazdasági ágazat hazánkban, egyre többet utaznak a családok, és nő az igény arra is, hogy négylábú kedvenceik is velük tartsanak. Az állatbarát szolgáltatások bevezetése nem különösebben költséges, viszont segít a szálláshellyel kapcsolatos pozitív kép erősítésében. A szakember hangsúlyozta: a saját rendelkezésére álló adatok szerint a kutyával érkező vendégek átlagos tartózkodási ideje 20%-kal magasabb.
Az ebédszünetet követő kerekasztal beszélgetésen Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem adjunktusa a vegán életmód jellemzőiről és hatásairól, Molnár Mariann, a Közép-Európai Egyetem doktorandusza az állatokkal szembeni etikus viselkedés, a nagyüzemi állattartás ismérveiről az Európai Unióban, Urbanek Rudolf, piarista szerzetes, biológia tanár az állatokkal kapcsolatos nézeteiről, meglátásairól, Gyertyán István, az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanács elnöke pedig az állatok tudományban betöltött, jelen tudásunk szerint időnként pótolhatatlan szerepéről osztotta meg a gondolatait a hallgatósággal.
MÁÁT elnöksége fotók: Bognár Mária, MÁÁT
