Három a Földhöz hasonló bolygót fedezett fel tudósok egy nemzetközi csoportja. A mostani felfedezés az eddigi legígéretesebb lehetőség, hogy életet találjanak a naprendszeren kívül.
A három bolygó, amelyek egy „ultrahideg” törpecsillag körül keringenek csupán 39 fényévnyire tőlünk, hasonló méretűek és hőmérsékletűek mint a Föld vagy a Vénusz. A kutatók a felfedezésről a Nature című tudományos szakfolyóiratban tették közzé tanulmányukat.
„Ez az első lehetőség, hogy az élet kémiai nyomait leljük fel a naprendszeren kívül” – közölte a tanulmány vezető szerzője, Michael Gillon a Liege-i Egyetem (Belgium) asztrofizikusa.
Mind a három bolygó rendelkezik a „nyerő kombinációval”, lévén hasonló méretűek, mint a föld, „potenciálisan lakhatóak”, és elég közel vannak, így az atmoszférájukat elemezhetjük a jelenlegi technológiával – mondta el a kutató az AFP francia hírügynökségnek.
A felfedezés egy teljesen új „vadászterepet” nyit meg a lakható bolygók kutatásában – tette hozzá.
Gillon és kollégái egy 60 cm-es teleszkópot (TRAPPIST) állítottak be Chilében, hogy több tucat törpecsillagot nyomon kövessenek, amelyek sem elég nagyok, sem elég forróak nem voltak ahhoz, hogy láthatóak legyenek az optikai teleszkópoknak.
Felfigyeltek egy különösen ígéretesre, amelynek a mérete nagyjából egynyolcada a Napénak, és jelentős mértékben hidegebb nála (a TRAPPIST-1 elnevezést kapta).
Hónapokig figyelték, a csillagászok észrevették, hogy az infravörös jele rendszeres időközönként elhalványult kissé, ami bizonyítékként szolgált,hogy objektumok keringenek körülötte.
A további vizsgálatok megerősítették, hogy exobolygók voltak (bolygók amelyek csillagok körül keringenek a naprendszerünkön kívül).
A legbelső két bolygó másfél és 2,4 nap alatt kerüli meg saját törpecsillagát, bár csak a négyszerese illetve kétszerese éri annak a hőtermelő sugárzásnak amit a Föld összesen megkap a naptól.
A legtávolabbi harmadik bolygó 4 és 73 nap közötti idő alatt kerüli meg – állapítja meg a tanulmány.
„Eddig az ilyen ‘vörös világok’ léte, amelyek ultrahideg törpecsillagok körül keringenek, mindössze elméleti feltevés volt, de most nem csak egy magányos bolygónk van, hanem három” – mondta el a társszerző Emmanuel Jehin, aki szintén a Liege-i Egyetem kutatója.
Paradigmaváltásnak tartja a felfedezést az élet utáni kutatásban a világegyetem más részeiben.
Méretükből és alacsony intenzitású csillagukhoz való közelségből adódóan, mind a három bolygónak lehetnek olyan régiói, ahol a hőmérséklet egy tartományon belül alkalmas a folyékony víz és az élet fenntartására – vonja le a következtetést a tanulmány.
Megütni a főnyereményt
Közelségük a Földhöz a kutatóknak lehetővé teszi, hogy sokkal többet megtudjanak róluk.
„Ezek a bolygók olyan közel vannak, és csillaguk olyan kicsi, hogy vizsgálni tudjuk légkörüket és összetételüket” – mondta el a szintén társszerző Julien de Wit, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója.
„Ez egy főnyeremény a szakmának” – fogalmazott nyilatkozatában, hozzátéve, hogy lehetségesnek kell lennie, hogy még a mi generációnk életében kiderítsék, hogy rejtenek-e életet.
Mindeddig, a keresés a földhöz hasonló égitestek iránt galaxisunkra, és azon túl, olyan csillagokra irányult mint a mi Napunk, amelyek tömörebbek és forróbbak, mint a törpecsillag, amely körül az újonnan felfedezett világok keringenek.
De a felfedezés azt sugallja, hogy az ultrahideg törpecsillagok jelentős hányada tart potenciálisan lakható bolygókat gravitációs mezejében.
„Galaktikus viszonylatban ez több milliárd további helyet jelent, ahol az élet kifejlődhetett” – mondta Gillon.
A három bolygó tömege ami a TRAPPIST-1 körül kering, nem lehet kevesebb a Föld 50 százalékánál, és valószínűleg nem több a kétszeresénél – tette hozzá.
„Lehetnek gazdagabbak vagy szegényebbek vízben és kőzetekben, és ha van légkörük, valószínűleg nagyon különbözik a mienktől” – folytatta Gillon.
Hogy az élet elindulhasson, ismereteink szerint a bolygóknak a Goldilocks-zónában (a csillagok körüli sem túl meleg, sem túl hideg zóna a szerk.) kell lenniük, kapcsolatban a csillagukkal, elég messze, hogy melege ne párologtasson el minden vizet, de elég közel, hogy a víz folyékony formában maradjon.
A TRAPPIST infravörös teleszkóp megépítése és arra való használata, hogy bolygókra vadásszunk vele kockázatos stratégia volt.
„Nem figyel 100 ezer csillagot egyszerre, mint a Kepler űrteleszkóp” – ismertette de Wit. „Ez néhány közülük, amikkel az időt töltöd, egyszerre csak eggyel”.
„És egy bejött” – tette hozzá.