Március 15-e arra tanít bennünket, hogy mindig ki kell állni saját igazunkért – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke vasárnap Midrandben a Dél-afrikai Magyar Szövetség által szervezett március 15-i ünnepségen.
„168 esztendeje március 15-e a magyaroknak – éljenek bárhol a nagyvilágban – ugyanazt jelenti: a szabadság érzetét” – kezdte beszédét, majd egyebek közt így folytatta: „1848. március 15-e arra tanít bennünket, hogy mindig ki kell állni saját igazunkért, és vállalni kell a küzdelmet még akkor is, ha legyőzetünk. A magyar szabadságnak ugyanis az a titka, hogy a túlerő által legyőzetve is mindig győztesnek bizonyul, ha hiszünk benne s teszünk érte” – mondta. 
A házelnök kiemelte, hogy 1848. március 15-e nem csupán a nemzeti függetlenség napja, hanem egyúttal a polgári Magyarország eszméjének születésnapja is. Az úrbéri viszonyok eltörlésétől kezdve a törvény előtti egyenlőségen és a cenzúra megszüntetésén át a nemzeti bank követeléséig a híres 12 pont a szabadság és függetlenség vágya mellett olyan társadalom igényét is kifejezte, amely az önálló és független, szilárd gazdasági alapokon nyugvó kisegzisztenciák tömegére, mint masszív törzsre épül. Ilyeténképpen 1848. március 15. a magyar polgárosodásért vívott évszázados küzdelem elindítója is egyben – fogalmazott Kövér László.
„Magyarország nagy utat járt be azóta – folytatta -, mégis, talán azért is érezzük március 15-e ünnepét szívünkhöz közel állónak, a márciusi ifjak 12 pontját aktuálisnak, mert az elmúlt negyedszázadban nem sikerült végére járni annak az útnak, melyre 1848-ban léptek elődeink. Az idő volt eddig kevés hozzá, vagy gyarlóságainkból volt több az elviselhetőnél – majd az utókor eldönti. Mindenesetre azt talán mi magunk is megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 25 év állam- és nemzetépítő munkáiban leginkább éppen az hiányzott, ami 1848-49-ben és 1956-ban is megadta az erőt a világraszóló vállalkozásunkhoz – a nemzeti egység” – hangsúlyozta a házelnök.
A jelenről szólva megemlítette, hogy 2015 nehéz év volt Európa és különösen Magyarország számára. Szavai szerint milliós nagyságrendben, ellenőrzés nélkül, azonosítatlan és ismeretlen néptömegek jelentek meg Magyarország és az Európai Unió déli határain.
„A magyar válasz az illegális bevándorlási válság kezdetétől fogva világos és egyértelmű volt: csak ellenőrzött keretek között léphető át a schengeni határ, és csak azok számára nyújtunk menedéket, akik ténylegesen a háború réme elől menekülnek. A magyar álláspont szerint ezeknek az embereknek a válságrégiókban kell segítséget nyújtanunk. Nem az a dolgunk, hogy új európai életet adjunk nekik, hanem az, hogy segítsünk abban, hogy a régi életüket visszakapják a szülőföldjükön. Abban kell nekik segíteni, hogy a konfliktus lezárásáig emberhez méltó körülmények közt tudjanak élni, közel a hazájukhoz, s hogy oda mielőbb visszatérhessenek” – mondta.
Visszatérve 1848. március 15-re Kövér László megjegyezte, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukásában is éltette a reményt Magyarországon, a világban szétszóródott szorgalmas és tehetséges magyarok teljesítménye révén növelte a magyar nemzet iránti tiszteletet és megbecsülést. Kiemelte, hogy az olasz egység létrejöttétől az amerikai lovasság és az argentin hadiakadémia megszervezésén át a kaliforniai borászat vagy az isztambuli tűzoltóság megteremtéséig sok maradandó alkotás fűződik a kényszerű emigráció okán új hazára lelő magyarok nevéhez.
Kövér László szerdán érkezett hivatalos látogatásra a Dél-afrikai Köztársaságba. Fokvárosban tárgyalt Baleka Mbetével és Thandi Modisével, a dél-afrikai parlament alsó-, illetve felsőházának elnökével is. 2002 óta ez az első magyar házelnöki látogatás az országban.
MTI