A Mesemúzeum és az Alexandra Kiadó közös programja
A Mesemúzeum és az Alexandra Kiadó közös programja Kézműves-foglalkozások, közös meseolvasás, előadás és játékok elevenítik meg a népmesehősök kalandjait november 14-től havonta egyszer, szombatonként 11 órától a Mesemúzeum és az Alexandra Kiadó közös gyermekprogramján.
A júniusban megjelent A selyemrét és más mesék című kötettel vált teljessé az autentikus népművészeti és népzenei motívumokat követő Magyar népmesék sorozat. A nyomtatott változat szerkesztése során megőrizték a televízióból ismert sorozat képi világát, csupán a szókincsen finomítottak, hogy megkönnyítsék az archaikus, tájnyelvi kifejezések megértését. A száz mesét tartalmazó igényes kiállítású sorozat történetei az év végén gyűjteményes kiadásban is megjelennek az Alexandra Kiadó gondozásában 100 magyar népmese címmel. A sorozat népmeséiből válogatnak a fővárosi Mesemúzeum pedagógusai, akik havonta más-más foglalkozáson más-más eszközökkel mesélik vagy játsszák el a hősök kalandjait.
Gyuricza Eszter, az Alexandra Kiadó vezetője kulturális kincsnek tartja az immár könyvben is teljes sorozatot. „A Magyar népmeséken több generáció nőtt fel, a sorozat zenéje, a főcím ágról ágra szálló madara közös emlék. Ráadásul olvasásuk nem csak a gyerekek számára élmény, hiszen felnőttfejjel a mesék szimbólumai, az egymásra rakódó jelentésrétegek is érthetők.” Helmich Katalin, a Mesemúzeum vezetője szerint a Magyar népmesék családi mesék, amelyek éppen a sokrétűségük miatt alkalmasak arra, hogy a gyerekekhez közelebb vigyék a népmesei hagyományt. A mesék archaikus szókincse, összetett képi világa, az ízesen elmondható történetek izgalmas múzeumpedagógiai lehetőségeket kínálnak.
A Magyar népmesék című sorozat november 14-én, szombaton 11 órakor indul a Mesemúzeumban. A további rendezvények időpontjai:
– 2015. december 12.
– 2016. január 16.
– 2016. február 13.
– 2016. március 19.
– 2016. április 16.
– 2016. május 21.
– 2016. június 18.
A Magyar népmesék sorozatról
A Magyar népmesék sorozat 1977-ben született Mikulás Ferenc ötletéből. A Kecskeméti Filmstúdió akkori vezetőjét két élmény inspirálta. A hetvenes években úgy gyűltek össze a szomszédok a televíziókészülék körül, mint régen a kukoricahántásnál. Ráadásul ebben az időszakban indultak meg a nagy néprajzi gyűjtések. Mikulás Ferenc és a sorozat rendezője, tervezője, Jankovics Marcell elhatározták, hogy az egyes epizódokban az adott tájegység népművészeti motívumait, viseletét és tájnyelvét jelenítik meg. Az autentikus népdalelemeket saját dallamokkal elegyítő Kaláka nemcsak az emblematikus főcímzenét írta, hanem a mesék minden zajának, zörejének megszólaltatásához hangszerekhez nyúlt. A Magyar népmeséket az elmúlt 35 évben több országban vetítették, a YouTube-on 23 millióan látták.
A Mesemúzeumról
A Mesemúzeum és Meseműhely 2015. október 2-án nyílt meg a Döbrentei utcában a gyönyörűen felújított budavári épület alsó szintjén, fenntartója a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Budavári Önkormányzat.
A látogató a múzeum minden szegletében mesére bukkan: a kapualjban a régi porolóról különleges szőnyeg lóg, amelynek zsebei izgalmas olvasnivalókat rejtenek. Az udvaron, az égig érő fa tövében kút áll. A kiállítás termeit végigjárva a sűrű sötét erdőn át, számos kaland után a királyi trónig jut a látogató.
A múzeumi fogadótér a gyerekek által létrehozott vagy befogadott színházi és bábelőadásoknak, árnyjátékoknak, vetítéseknek a színtere, rendszeresen tartanak itt drámapedagógiai és kreatív műhelyfoglalkozásokat is. A „Magyar tündérmese világa” című állandó kiállításban meseutat járhat be a látogató: a meseindító üveghegyen átkelve, próbákat teljesítve, akadályokat leküzdve juthat az áhított „felekirályságig”.