Magyarország legnagyobb szuperszámítógép-fejlesztése valósult meg az elmúlt években.
A Szuperszámítástechnika (HPC) a felsőoktatásban projekt keretében mintegy ötszörösére nőtt erőforrás-kapacitás egyetemi, akadémiai és intézeti kutatók számos tudományos kutatását segítette. A sikeres fejlesztés eredményeit zárókonferencián összegezték.
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakállamtitkára hangsúlyozta, hogy a szuperszámítógép által kiépített rendszer nagyon sok lehetőséget rejt magában. Egyrészt annak adattároló képessége rendkívüli, és munkasebessége is különlegesen gyors. Fontos szerep jut a rendszernek a felsőoktatás és a hazai ipar kutatás-fejlesztési együttműködésében, az egyetemi kutatást pedig nagymértékben segíti. – A szuperszámítógép csatasorba állt a jövő kutatóiért. Nagy lépést tettünk azért, hogy Magyarország legyen az egyik legversenyképesebb és legélhetőbb ország Európában és a világon– mondta Kara Ákos.
A modern informatikai eszközhöz való hozzáférés ma már elengedhetetlen, ha egy ország meg akarja őrizni versenyképességét. A mérnöki, orvos-biológiai területen, vagy éppen a földrengés– és gyógyszerkutatáshoz alkalmazott megoldás nemcsak gyorsabbá, de költséghatékonyabbá is teszi a kutatók munkáját. A tudományos számítások megközelítőleg 90 százalékát ezeken a rendszereken keresztül futtatott szimulációk segítségével tudják elvégezni.
Az ország legmodernebb szuperszámítástechnikai eszköze olyan teljesítményt nyújt, mintha a Föld 7 hétmilliárd lakója egyazon pillanatban végezne el harmincezer műveletet egy zsebszámológépen.
Nagy Miklós, az NIIFI igazgatója azt emelte ki, hogy a 2013 nyarán indult projekt elsődleges célja a hazai felsőoktatás és a tudományos kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelése volt. A szuperszámítógépeknek a kutatásban sokrétű szerepe lehet. A hálózaton keresztül minden kutató hozzá kapcsolódhat, amihez öt helyszínen van lehetősége: egyrészt az NIIFI budapesti székhelyén, továbbá a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen. A most megvalósult fejlesztéssel olyan rendszer jött létre, amellyel Magyarország bármely európai országgal felveheti a versenyt, sőt Európa élvonalába került. A jövő céljaként fogalmazta meg, hogy építve az eddigi sikerekre és arra a tudásra, amely folyamatosan felhalmozódik ezen a területen, elérhető legyen, hogy valóban Európa legnagyobb kapacitású rendszerei közé kerüljön Magyarország.
Stefán Péter, az NIIFI igazgatóhelyettese, a projekt szakmai vezetője arra utalt, hogy a tudományos értékteremtésben a tudományos számításnak élenjáró szerepe van, különös tekintettel a versenyképességre gyakorolt hatására. Ezért az Európai Unió és a magyar állam is kiemelten támogatja a szuperszámítógépek fejlesztését, ami konkrétan 3,2 milliárd forint hozzájárulást jelentett. 
A hazai szuperszámítógép jelenleg kb. 500 Tflop/s számítási– (másodpercenként végrehajtott matematikai műveletek), illetve 24 Pbyte tárolókapacitású, amellyel – a hazai informatikai fejlesztések történetében egyedülálló módon – felkerült a világ 500 legerősebb számítógépét tömörítő top500.org listára.
Bognár Mária