Boross Péter volt miniszterelnök szerint az 1956. október 25-én történt Kossuth téri sortűz teljesen új helyzetet teremtett a forradalomban, történelmi jelentősége pedig abban áll, hogy az ország határain belül egyetemessé tette a szabadságharcot.
Boross Péter vasárnap a sortűz áldozataira emlékező Kossuth téri rendezvényen kiemelte: az ártatlanok vérét kioltó sortűz az ostoba hatalom öngyilkossága lett volna, ha az akkori hatalom mögött nem áll az a birodalom, „amelytől a terror módszereit hazai tanítványai megtanulták és éveken át gyakorolták”.
A Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriumi elnökeként felszólaló politikus úgy fogalmazott, „nem véletlen, hogy Kelet-Európa Szovjetuniónak ajándékozott országai közül egyedül nálunk folyt vér”.
„Ne legyünk szerények! Merjük kimondani, hiszen ezeréves történelem tanulsága ez, hogy minden évszázadban egyszer a török hódoltság után fellángol a magyar szabadságvágy” – mondta Boross Péter, aki példaként említette a II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát, valamint 1848-at és 1956-ot.
Boross Péter hallgatóságát arra figyelmeztette, hogy „sok költött történet mellett az igazat meséljék”, mert „ma is vannak torzítók, másképp látók, szándékosan másképp bemutatók”. Hangsúlyozta: a magyar igazság az, hogy egy nemzet tradícióihoz híven felkelt, nem mérlegelt, a szabadságért vérét ontotta.
Boross Péter az akkor történteket felidézve kifejtette, hogy 1956. október 25-re elrendelték a munkahelyekre való kötelező bemenetelt, így a Városházáról látta, hogy bár nem olyan nagy számban, mint két nappal korábban, de mentek az emberek a Kossuth térre tovább tüntetni.
„Ez volt az a pillanat, amikor a hatalom úgy érezte, hogy túl sokat engedett, ezt meg kell akadályozni és a legotrombább döntést hozta valahol, valaki, és ez a sortűz volt” – fogalmazott Boross Péter, aki szerint ezután vált „egyetemes nemzeti harccá mindaz, ami az utcákon, a munkahelyeken történt”.
Kiemelte, ez az egy nap, az ártatlanok vérének kioltása elég volt, hogy „az egész régi világ hatalmi pozíciója megrendüljön”.
A volt kormányfő szerint „örök talány és nem is érdemes vele foglalkozni, kik lőttek, visszalőttek-e az Országház kapujából”. Az esetből az a következtetés vonható le, hogy a „fegyver az erős volt, de nem voltak sokan, akik itt lőttek” – mondta, majd aláhúzta, pontosan azt sem lehet tudni, mennyien vesztették életüket a téren, de az biztos, hogy ők sokan voltak.
Boross Péter beszédében köszönetet mondott Kövér László házelnöknek az Országgyűlés 1956-os emlékhelyének felújításáért.
A megemlékezésen jelen volt többek között Kövér László házelnök, Pintér Sándor belügyminiszter, valamint a sortűz több túlélője.
A megemlékezés idejére félárbocra engedték a Kossuth téren álló lobogót.
MTI