Minden síremlék méltó az utókor tiszteletére, a jelöltek és a jelöletlenek, az ismertek és az ismeretlenek, a nagy és az egyszerű embereké egyaránt – fogalmazott Lázár János szombaton Keszthelyen, a Festetics család 1925-ben emelt mauzóleumának felújítást követő ünnepségen.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a több Festetics és Habsburg családtag jelenlétében tartott ünnepségen arra emlékeztetett, hogy a második világháború után eltelt 70-80 évben nem volt szokás megadni a tiszteletet a sírkerteknek, pedig „sokat elárul az országról, hogy milyen állapotban van az a hely, ahová imádkozni járunk, és milyen állapotban vannak azok a helyek, ahol földi utunk befejeztével kerülünk”.
Felidézte azt is, hogy a Miniszterelnökség 175 millió forintos támogatásával felújított mauzóleum nemcsak a hitvesi szerelemre és a hűségre emlékeztet, de „a nemzetért, a hazáért és a haladásért vállalt áldozatról is üzen”.
Utalt rá, hogy a mauzóleumot Festetics Tasziló feleségének, Máriának (Mary Victoria Hamiltonnak) emeltette 1925-ben, a két világháború közötti Magyarország egyik „rendkívül érdekes és igényes művészettörténeti alkotásaként”.
Lázár János arról is beszélt, hogy „nem gondolhatunk polgári Magyarországra addig, amíg a sírhelyeket, temetőket és templomokat” nem tartjuk rendben. S vannak olyan síremlékek, amelyeknek jelentősége túlmutat önmagán, mert „nemcsak az élet végességére figyelmeztet bennünket”, hanem saját történelmünkről is szólnak.
„Hiányolom, hogy azok, akiknek sok adatik, akik az elmúlt 30 esztendő nyertesei, időként keveset vállalnak az ország, a város és a haza iránti felelőségből”. Ezzel ellentétben azok, akiknek a 18-19. században akár tudásból, akár vagyonból sok adatott, felelősséget vállaltak azért a közösségért, amelyben születtek.
A Festetics család 300 éve kötődik Keszthelyhez, ami jó példa a felelősségre és az áldozatvállalásra. A két világháború között 20 ezer holdnyi birtokukon négyezer embert fogadtak be, hogy ne vándoroljanak ki Amerikába, „de hányan vannak ma olyanok, akiknek sok adatik, és ezt a példát követik?” – tette fel a kérdést Lázár János.
Kitért arra is, hogy a magyarországi kastélyoknak az állam nem igazi tulajdonosa, csak használója a történelmi következmények okán, ezért kellő alázattal, szerénységgel kell ezeket felújítani, gondozni. Keszthely legfényesebb időszaka elválaszthatatlanul összefonódik a Festeticsek „sorsával, szerencséjével, munkájával, példaadásával és kitartásával”, s a városban élők számíthatnak arra, hogy a kormány támogatásával Keszthely visszanyeri azt a fényét és erejét, ami a Festeticsek idejében jellemezte – jelentette ki a Lázár János.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az ünnepségen egyebek közt arról szólt, hogy a magyar történelmi családok örökségének gondozására a kormány kiemelt figyelmet fordít. Nemrég készült el az Eszterházyak fertődi síremlékének felújítása, Nagycenken a Széchényi mauzóleum és a kápolna restaurálása, a harmadik a sorban pedig a keszthelyi Festetics mauzóleum rendbetétele.
A múlt héten elkészült Magyarország egykori miniszterelnökeinek sírjairól készült állapotfelmérés, s „arra is fogunk szellemi és anyagi forrást fordítani”, hogy ezek a síremlékek is méltó állapotba kerüljenek – jelezte az államtitkár.
Mint kifejtette: Keszthelyen jelenleg mintegy kétmilliárd forintos európai uniós támogatással zajlik és év végére elkészül a kastély és környezetének rekonstrukciója kiemelt projekt keretében. Ezzel párhuzamosan 243 millió forintos uniós forrásból és 160 milliós hazai támogatásból a kastélypark rekonstrukciós munkálatai is folynak. A Nemzeti Kastélyprogram keretében ugyanakkor még másfél milliárd forintra számíthat majd a keszthelyi kastély további felújítása 2017-18-ban.
Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője beszédében arra emlékeztetett, hogy a Festeticseknek köszönhető Keszthelyen a kórház, a Georgikon – Európa első agrárfelsőoktatási intézménye -, a hévízi fürdőház megalapítása, de az is az ő érdemük, hogy a város a Nyugat-Dunántúl egyik szellemi központja volt. A család tevékenységét, örökségét méltán hasonlítják a legnagyobb magyar, Széchenyi tetteihez, mert nemcsak ebben a térségben, de az egész magyar nemzet számára példamutató volt áldozatvállalásuk és kiemelkedő szellemi szerepük.
A neoklasszicista mauzóleum avatásán jelen volt mások mellett Habsburg Lotharingiai Kinga, IV. Festetics György és felesége, valamint két felnőtt fia, Tasziló és György.
A mai családfő köszöntő beszédében emlékeztetett arra, hogy amikor 25 évvel ezelőtt utolsóként itt temették újra az édesanyját, az épület romos, elhanyagolt állapotú volt. Köszönetét fejezte ki azért, hogy mára a Festeticsek örökségének egyik fontos emlékeként elkerülte az összeomlást.
MTI