Első ízben tart úgynevezett alapjogi kollokviumot Brüsszelben az Európai Bizottság, amelyen pénteken magyar politikusok is felszólaltak.
A csütörtökön kezdődött, kétnapos rendezvényt az antiszemitizmus és iszlámellenesség elleni fellépésnek szentelte az Európai Bizottság.
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára a tanácskozást követően az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy az év elején az európai zsidó közösségeket ért támadások miatt szólt minderről az első brüsszeli alapjogi kollokvium.
Az államtitkár kitért arra is, hogy nemcsak a kormányt, hanem a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökeként a 31 tagú szervezetet is képviselte a tanácskozáson, amelyen elmondta: a szervezet kiemelt célja a holokauszt oktatásán és kutatásán keresztül hozzájárulni az antiszemitizmus elleni küzdelemhez.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a megbeszéléseken a migrációs válság is szóba került, amelyről – korábbi sajtónyilatkozatokra utalva – Jehuda Bauer izraeli holokauszt-kutatóra hivatkozva kijelentette: káros és szerencsétlen, ha ezt a válsághelyzetet látva valaki a soával von párhuzamot.
Emellett a politikus a kollokviumon a kormány intézkedéseit is ismertette, kiemelve például a holokauszt oktatásának bevezetését, az éves holokauszt-emléknap megtartását és a Wallenberg-emlékévet.
Szóvá tette még Takács Szabolcs a tanácskozáson, hogy a készülő uniós adatvédelmi szabályozás tervezetének egyik passzusa, amely az úgynevezett felejtés jogát rögzíti, az IHRA tagjai közül többeket aggaszt, mert szerintük akadályozhatja a holokauszt kutatását.
Az államtitkár az MTI érdeklődésére elmondta, hogy semmilyen formában nem került elő a kétnapos tanácskozáson a magyar kormánynak a migrációs válságra adott válasza. Elmondta viszont az államtitkár, hogy pozitív példaként került szóba a magyar zsidó közösség helyzete és a magyarországi zsidó kulturális élet, így például az is, hogy Magyarországon nyugodtan lehet nyilvános területeken zsidó kulturális eseményeket tartani jelentősebb biztonsági intézkedések nélkül, miközben nagyon sok európai országban szükség van ilyen elővigyázatosságra.
Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium (IM) európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára a tárca tájékoztatása szerint az alaptörvény és a büntetőtörvénykönyv gyűlöletbeszéd-ellenes rendelkezéseit ismertette a kollokviumon. Kitért arra is, hogy az Országgyűlés házszabálya is szankcionálhatóvá teszi a gyűlöletbeszédet.
"Az elmúlt évek jogszabályi változásai határozottan reagáltak továbbá a különböző félkatonai szervezetek általi félelemkeltésre is" – áll az IM közleményben.
Berke közölte azt is, hogy a kormány zéró toleranciát alkalmaz az antiszemitizmussal szemben.
Berke Barna a közlemény szerint rámutatott: kifejezetten a magyarországi muszlim közösségek védelmét szolgálja a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodásuk.
Hölvényi György KDNP-s európai parlamenti (EP-) képviselő arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak a keresztényellenes incidensekre is oda kell figyelnie, mert hitük miatt a zsidó és muszlim közösségek mellett a keresztények is egyre gyakrabban válnak áldozattá.
"A vallás szerepe húsz éve egyre növekszik szerte a világban, ezért a személyes meggyőződésen és vallásszabadságon túl a vallásoknak a szélesebb társadalompolitikai és geopolitikai jelentőségű kérdésekkel való kapcsolatát is vizsgálni kell" – fogalmazott a politikus.
Szanyi Tibor, a szocialisták EP-küldöttségének vezetője közleményben reagált az eseményre, kiemelve: a vallástalanok diszkriminációjának visszaszorítására is figyelmet kell fordítani.
"Ez a kezdeményezés a jelenlegi menekültválság közepette különösen időszerű, fontos jelzést küldhet az antiszemitizmus és az idegengyűlölet által leginkább sújtott kelet-közép-európai tagállamok felé, ahol a migrációs hullám ürügyén egyes kormányok politikai számításból még tovább szítják az intolerancia különböző formáit" – írta közleményében a kollokviummal összefüggésben Szanyi.
A politikus hangsúlyozta, hogy szerinte a bizottság törekvése csak akkor lehet eredményes és hiteles, ha figyelme kiterjed a vallás alapján való megkülönböztetés minden megjelenési formájára, így a vallás nélküliek diszkriminációjára is.
"Azért is, mert ellentétes az unió alapértékeivel, hogy egyes tagállamokban még mindig nem teljes az egyház és az állam szétválása, s ennek jegyében a hatalom által preferált egyes vallások, egyházak jelentős anyagi, jogi, politikai előnyöket élveznek, ami önmagában is táptalaja a más világnézetű vagy vallású emberekkel szembeni társadalmi kirekesztésnek és gyűlöletnek" – zárul a szocialista politikus közleménye.
MTI