Eltérően értékelték a pártok részt vevő politikusai, szakértői a kormány migrációs politikáját egy csütörtöki budapesti fórumon, ugyanakkor üdvözölték Orbán Viktor miniszterelnök hatpontos javaslatát.
A Liberális Magyarországért Alapítvány tanácskozásán Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt hangsúlyozta: a válság kezelésében meg kell találni az egyensúlyt "az emberiesség és a józanság" között. Az emberiességről szólva azt mondta: a nemzetközi jog szerint a menekülteket be kell fogadni. A józanságot illetően közölte, az a legfontosabb, hogy mekkora a teherbíró képessége egy országnak és az uniónak. Emellett az EU vívmányait meg kell próbálni megóvni, különösen a schengeni rendszert.
A politikus kiemelte: szem előtt kell tartani, hogy emberek tragédiájáról van szó, és ezek az emberek Európától, Magyarországtól várnak méltányos bánásmódot.
Németh Zsolt szerint nem kap kellő figyelmet, hogy az EU működőképességének alapja a szolidaritás fenntartása, és "az összeurópai összetartozás-tudat" súlyos sérelmet szenvedett az elmúlt hetekben. A baloldali erők – különösen Franciaországban – arra próbálják meg felhasználni a válságot, hogy elmélyítsék az EU keleti és nyugati fele közötti ellentéteket, és az unió jövőjét ez veszélyezteti leginkább – magyarázta.
Úgy látja, a közép-európai országok helyzete sok szempontból hasonló, mégis mintha itt lenne a legnagyobb az ellentét az államok között, elsősorban a magyar-román, magyar-horvát és a magyar– szerb viszonylatban. Nagy hangsúlyt kell helyezni a megfelelő regionális érdekegyeztetési mechanizmusra – mondta. Hozzátette: "helyre kell állítani a magyar diplomácia hangnemét", de a térség vitáiért nem Magyarország a felelős, ezeket nem Magyarország gerjesztette.
Mesterházy Attila (MSZP), a külügyi bizottság tagja a migrációs politikáról szólva azt mondta: nemzeti ügyről van szó, amelyben a pártoknak konszenzust kell keresniük, ezért azt javasolta, hogy a miniszterelnök egyeztessen a pártokkal, tegyenek kísérletet nemzeti minimum kialakítására. Véleménye szerint támogatható a miniszterelnök hat pontja, amelyeket bemutatott Brüsszelben, mindenképpen megfontolásra érdemes a javaslat.
A szocialista politikus véleménye szerint még nem ért a csúcsára a krízis, és hosszú távon megmarad a probléma az európai társadalomban, politikában. A megoldást nem lehet politikai ideológiákból levezetni, sokkal összetettebb megközelítésre van szükség, a józan ész, a realitások talaján kell maradni – hangoztatta.
Közölte: a hosszú távú megoldás úgy érhető el, ha helyreáll a stabilitás a bevándorlókat kibocsátó országokban, ehhez pedig külpolitikai aktivitás, katonai megoldás és az ottani gazdaságok fejlesztése szükséges. A frontországok megerősítése is fontos, akárcsak a menekülttáborok finanszírozása, bővítése, mindazonáltal a hot spotoknak minél közelebb kell lenniük a válság helyszíneihez – vélekedett.
Mesterházy Attila a további feladatok között említette a kemény fellépést a csempészekkel szemben és a biztonsági szűrést, mert "igenis létezik terrorizmusveszély". Mint mondta, az EU vonatkozó szabályait át kell alakítani, mert dublini, sőt a genfi egyezmény sem ilyen helyzetre dolgozták ki.
Arra is kitért, hogy a határvédelem nem zárja ki segítségnyújtást. Végül pedig azt szorgalmazta, hogy helyre kell állítani Magyarország nemzetközi tekintélyét, ugyanis – mondta – "nehéz együttműködni, ha mindenkivel összeveszünk". Amit a magyar külügy csinál, az "diplomáciai ámokfutás", bár egyes külföldi vezetők nyilatkozatai sem voltak helyesek – tette hozzá.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke arról beszélt, hogy történelmi helyzetben vagyunk, így a pártpolitika nem lehet elsődleges, a nemzeti ügy mögé kellene felsorakozni, és a Jobbik ehhez tartja magát.
Úgy látja, a második bevándorlási hullám a végénél tart, és most talán még tehetne valamit Európa, mert a harmadik hullám bizonyosan elindul, és akkor akár napi tízezer migráns is érkezhet Magyarország határaihoz.
Az ellenzéki politikus szerint a kvótarendszer csak "tüneti kezelés", a kiváltó okokkal nem törődik. Az ideérkezők nem Magyarországra akarnak jönni, ezért nem életszerű ez a megoldás – közölte.
Z. Kárpát Dániel elmondta: az érkezők közül sokan valódi fenyegetés elől menekülnek, de túlnyomó részük gazdasági okokból érkezik. Valahol meg kell húzni a határt a bevándorlók befogadásakor – hangsúlyozta.
Szent-Iványi István, a Liberálisok külpolitikai szakértője üdvözölte, hogy "végre valami történt" Brüsszelben, bár az EU sokáig késlekedett, tétlen volt, csak későn ismerte fel a probléma nagyságát és kockázatait, és emiatt a közös kezelésére sem tudott jó javaslatokat tenni. Véleménye szerint a kvótarendszer enyhítheti a problémát, de nem oldja meg, ugyanakkor legalább elmozdulást jelent a jó irányba. Európában jelenleg sem a politikai akarat, sem a képesség nincs meg a közel-keleti problémák megoldására – fűzte hozzá.
A szakértő szerint Orbán Viktor hatpontos javaslata reális és jó, a baj az, "ami előtte történt", mert felvetődik a kérdés, hogy annak alapján mekkora a hitele a javaslatnak.
Szent-Iványi István is úgy látja, hogy a genfi és a dublini egyezmény nem alkalmazható erre a tömeges bevándorlásra, erre a folyamatos és nagy hullámra. Azt is mondta, a racionális döntés az lenne, ha nem zárnák le a horvát határt, mert egyrészt Magyarország erejét meghaladná egy újabb határzár biztosítása, másrészt pedig nincs szüksége az eddig kialakult kép további rombolására, különösen, miután most tett egy jó lépést a konstruktív javaslatokkal.
MTI