Ötvenhét év után is főhajtást érdemel Nagy Imre egykori miniszterelnök példája, aki a forradalom hatására még élete árán is hazáját és nemzetét választotta – hangsúlyozta Gulyás Gergely (Fidesz) kedden Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján a mártír miniszterelnök budapesti szobránál.
Az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke szerint „Nagy Imre és mártírtársainak felakasztása és minden végtisztességet nélkülöző elföldelése, valamint a forradalom és szabadságharc utáni tömeges megtorlások örökre egyértelművé tették a magyar nép számára, hogy a szocializmus hatalomgyakorlása nem csak vérben fogant és illegitim, de összeegyeztethetetlen az európai civilizációval és mindazon értékekkel, melyeket az ezeréves államiság a keresztyén állam és a nyugati világhoz való tartozás jelent”.
Gulyás Gergely kitért arra, hogy Nagy Imre egész politikai pályafutása ellentmondásos képet mutat: 1956-ig egy a néphez valamelyest közelebb álló kommunista pártkáder életútja az övé, azonban a forradalom során az akkori miniszterelnök szembesült azzal, hogy választania kell kommunizmus és szabadság, diktatúra és népuralom, nemzetköziség és nemzet között. Nagy Imre a forradalom hatására értette meg Kós Károly író, építész igazságát: „az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja, aki ez alól kihúzza magát, az népe árulója”.
A fideszes képviselő szerint Nagy Imre példája bizonyítja, hogy a Saulusból Paulusszá válás akkor lehet maradandóan hiteles, „ha a bűnt nem csupán bűnbocsánat, hanem megigazulás is követi”.
Kifejtette: Nagy Imrét az 1956-os forradalom és szabadságharc 13 napja és különösen a vele szemben lefolytatott koncepciós eljárásban mindvégig tanúsított helytállása emeli kommunista pártvezetőből, „a nemzet távolról sem ellentmondásoktól mentes nagyjainak sorába”.
A fővárosi Vértanúk terén tartott megemlékezésen egy szál fehér rózsával és néma főhajtással rótta le tiszteletét mások mellett Benkő Tibor vezérkari főnök, Szegő László, a köztársasági elnök főhadsegédje, országgyűlési képviselők, valamint több állami és civil szervezet képviselője.
Június 16-án az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökéről, Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország. Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét huszonöt éve, 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában. A Hősök terén tartott gyászszertartás, majd az azt követő rákoskeresztúri temetés a magyar rendszerváltás katartikus eseménye volt, amely a szocialista korszak végét is jelképezte.
Együtt: Nagy Imre a Nyugatot választotta
Az Együtt szerint Nagy Imre a Nyugatot választotta, és saját életútjának értékelésével felismerte, hogy Keleten nincs jövője Magyarországnak – mondta Szigetvári Viktor pártelnök kedden Budapesten, az egykori miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 57. és újratemetésének 26. évfordulóján.
Az Együttnek és ifjúsági szervezetének, az Y-GEN-nek, a belvárosi Vértanúk terén álló Nagy Imre-szobornál tartott megemlékezésén Szigetvári Viktor azt mondta: Nagy Imre egy európai szövetséges rendszerben képzelte el az ország jövőjét. Ez még akkor is igaz, ha a forradalmárok az esetleges győzelmük után összevesztek volna Magyarország iránya és fejlődése miatt – tette hozzá.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: „a nyugati értékválasztás egyértelmű volt”. „Fájdalom, hogy 2015-ben Magyarországon egy ellenzéki pártnak mindezt úgy kell emlegetnie, hogy ez releváns probléma” – fogalmazott.
Azt mondta, 2010 óta Magyarország keleti fordulatot hajtott végre: nyugati szövetségeseitől és részben a zsidó-keresztény kultúrkör politikai hagyományaitól elfordulva Keleten keres szövetségeseket, hitelezőket és ott „talál olyan országokat, amelyek mintául szolgálhatnak”.
Szigetvári Viktor kijelentette, büszkék arra, hogy 1989-1990-ben a rendszerváltó alapító atyák olyan modellt választottak Magyarországnak, amely európai integrációról, Magyarország szociális piacgazdasággá változtatásáról és a liberális demokráciáról szólt.
A liberális demokrácia mára megszűnt Magyarországon – mondta a pártelnök, hangsúlyozva: az Együtt „elkötelezett abban, hogy a 2018-as kormányváltás után ezt helyreállítsa”.
A beszéd után a párt vezetői, aktivistái és szimpatizánsai fehér rózsákat helyeztek el Nagy Imre szobránál.
Lezsák: mindig volt és mindig lesz magyar összefogás
Az Országgyűlés alelnöke szerint a nagy történelmi pillanatokban mindig volt és mindig lesz magyar összefogás, ahogy volt 1956-ban és 1989. június 16-án is volt a Hősök terén.
Lezsák Sándor kedden az Országgyűlésben Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 57. és újratemetésének 26. évfordulóján azt mondta, az újratemetés több volt puszta gyászszertartásnál. Kifejtette: 1989-ben ezen a napon 1956 igazsága és szellemisége kiszabadult a meghamisított történelem és a megtorló bírósági ítéletek lapjairól.
Az alelnök szerint jól felfogott érdekünk és erkölcsi kötelességünk, hogy minden kétely és keserűség mellett, minden az országot ért külső és belső támadás ellenére őrizzük „elménkben és szívünkben 56 emlékét”.
Liberálisok: ellen kell állni a demokráciát csorbító intézkedéseknek
Ellen kell állni minden olyan törekvésnek, amely csorbítani akarja a demokráciát – jelentette ki Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke kedden, a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján tartott budapesti sajtótájékoztatóján.
A Magyar Liberális Párt számára június 16. több szempontból is fontos és lényeges dátum, hiszen 1958-ban ezen a napon végezték ki Nagy Imrét és mártírtársait, majd 1989-ben ekkor temették újra őket – emlékeztetett.
A független országgyűlési képviselő hangsúlyozta: 1958. június 16., Nagy Imre és társai kivégzésének napja arra emlékeztet, milyen embertelen volt a kommunista diktatúra, milyen gyalázatos volt az elnyomás a Rákosi- vagy a Kádár-rendszerben. 1989-ben pedig sokan tettek, dolgoztak, demonstráltak azért, hogy Magyarországon szabadság, tolerancia, demokrácia és piacgazdaság legyen – folytatta.
A sajtótájékoztatón ezután Bodnár Zoltán, a párt gazdaságpolitikusa a jövő évre javasolt büdzséről beszélt, amelyet úgy összegzett, hogy az adórendszer – a jelenlegi információk szerint – lényeges változásokat nem hoz, ahol viszont változtat, ott rossz irányba teszi. Az adórendszer torz és nem segíti a megalapozott gazdasági növekedést – jelentette ki.
Az állami vagyonnal való gazdálkodással összefüggő kiadások növekedése azt jelzi, hogy a kormánynak további államosítási szándékai vannak. Eközben az egészségügy, a kultúra, az oktatás területén „lényegében további megszorításokat tartalmaz” a költségvetés – közölte. Azt viszont üdvözlendőnek nevezte az ellenzéki politikus, hogy mérséklik a hitelintézetek különadóját, és támogatta a növekedési adóhitelről szóló elképzelést is.
KDNP: végre le kell zárni a kommunista-szocialista korszakot!
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint 25 évvel a rendszerváltás után végre le kell zárni a kommunista-szocialista korszakot, szembe kell nézni a múlttal, ami nem képzelhető el a felelősök megnevezése és felelősségre vonása nélkül – ezt a kisebbik kormánypárt írta Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapján kedden az MTI-hez eljuttatott közleményében.
Felidézve a mártír miniszterelnök alakját kiemelték: Nagy Imre példát mutatott mindannyiunknak, amikor elveihez és meggyőződéséhez haláláig hű maradt. A volt kormányfő kivégzésének és újratemetésének évfordulóján arra emlékeznek, hogy Nagy Imre nem rövidtávú, önös érdekei szerint, hanem egy nép érdekében tudott cselekedni – mutattak rá.
Nem a könnyebb utat választotta, nem tört meg fogva tartói nyomására, hanem kitartott a végsőkig – írták, hozzátéve: 2015 Magyarországán minden politikusnak azt üzeni, hogy a döntéseket ne pillanatnyi politikai érdekek, hanem a haza és a nemzet érdekei határozzák meg.
„A mai napon rá és mártírtársaira emlékezünk, s mementóként magunk elé idézzük: minden erőnkkel azon kell igyekeznünk, hogy a szabadságunkra jól vigyázzunk” – fogalmazott a kisebbik kormánypárt, rögzítve: ez azt is jelenti, hogy 25 évvel a rendszerváltás után végre le kell zárni a kommunista-szocialista korszakot, szembe kell nézni a múlttal, ami nem képzelhető el a felelősök megnevezése és felelősségre vonása nélkül. Amíg Biszku Béla vagy más kommunista vezetők rémtettei nem kerülnek napvilágra és nem születnek megfelelő ítéletek, addig a mártír miniszterelnök ünneplése sem lehet emlékéhez méltó – zárta közleményét a KDNP.
Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét huszonöt éve, 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában. A Hősök terén tartott gyászszertartás, majd az azt követő rákoskeresztúri temetés a magyar rendszerváltás katartikus eseménye volt, amely a szocialista korszak végét is jelképezte.
MSZP: a magyar emberek szabadságvágyát senki sem törheti meg
Az MSZP szerint június 16. legfőbb üzenete az, hogy a magyar emberek szabadságvágyát senki sem törheti meg.
Az ellenzéki párt kedden Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének 57. és újratemetésének 26. évfordulóján úgy értékelt, Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József kivégzése miatt 31 éven át ez a nap a gyilkos gyalázat szimbóluma volt, de 1989-ben a magyar nép akaratából a demokrácia és a szabadság első napjává vált.
A szocialisták közleménye szerint ezen a napon egyszerre gyászolunk és ünneplünk. Gyászoljuk mártír hőseinket, és ünnepeljük azt a történelmi lehetőséget, amit 26 évvel ezelőtt közösen kivívtunk – fogalmaztak.
Hozzátették: Nagy Imre és társai azzal a szent meggyőződéssel haltak meg, hogy áldozatuk nem hiábavaló. Ez a hit 1989. június 16-án bizonyossággá vált – közölték. Az MSZP szerint az utódoknak az a feladatuk, hogy megőrizzük ezt az érzést, és ha kell, nap mint nap tegyenek arról, hogy a vérrel és könnyel kivívott szabadságot senki ne vehesse el.
Nem hagyhatjuk veszni Nagy Imre szellemi örökségét
A Demokratikus Koalíció szerint hiába végeztette ki a diktatúra Nagy Imrét, történelmi igazságát, amelyért a bitófát is vállalta, senki és semmi sem pusztíthatja el – írta a párt.
Nagy Imre nem volt hajlandó beletörődni a magyar nép szovjet elnyomásába és hazánk függetlenségének elvesztésébe, a miniszterelnök egy független és demokratikus Magyarország jövőképével halt mártírhalált – fogalmaznak.
Nagy Imre a rendszerváltozás óta sem tudta elfoglalni a neki járó helyet a nemzeti emlékezetben – folytatják a közleményt. A jobboldal képtelen megemészteni kommunista múltját, a baloldal jelentős része nem mer, nem tud szembenézni a gyilkosság letörölhetetlen bűnével – írják.
A Kádár János alatt felnőtt generációk képtelenek igaz, erkölcsi döntést hozni a „kádári biztonság és a nagyimrei igazság feszítő lét- és erkölcsi dilemmájában” – jelentik ki, hozzátéve: a Demokratikus Koalíció alapítása óta hangoztatja, hogy ebben a vitában Nagy Imre oldalán áll.
A DK szerint – bár Magyarországot már rég nem fenyegeti külső katonai erő -, a demokrácia alappilléreinek megroppantása ellentétes Nagy Imre szellemi hagyatékával és a magyarok történelmi céljaival, egy európai polgári demokrácia megteremtésével.
MTI / hirado.hu