Thomas Piketty könyve, A tőke a 21. században világszenzáció, nagyon eltalálja a korszellemet; a kiadó közszolgálatot teljesített; "nem szeretem ezt a könyvet" – többek között így értékelték a 44 éves francia közgazdász könyvét közgazdászok és szociológusok, a művet magyarul megjelentető Kossuth Kiadó által szervezett bemutatón és konferencián szerdán, Budapesten.
A közel 700 oldalas mű alapvetése, hogy a kapitalista berendezkedés természetes következménye az egyenlőtlenség. A könyvről nagyon sok kritikát írtak, több megoldási javaslatát – köztük a globális vagyonadót – utópisztikusnak nevezték.
Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója a konferencián elmondta: az elmúlt években ez volt a legdrágább projektjük. Közel hét-nyolc hónapig tárgyaltak a kiadóval, mert egy ügyes ügynök úgy érezte, gyémántot tart a kezében, s a jogot így is kezelte. Beszámolt arról is, hogy a rendkívüli érdeklődés miatt a konferencia anyagát felteszik a youtube-ra.
Andor László közgazdász, volt EU-biztos a konferencián kifejtette: Piketty könyve világszenzáció. Megjelenése óta az egyenlőtlenségek problematikája az érdeklődés középpontjába került, azóta sokkal többen gondolkodnak erről, keresik a megoldásokat. Persze ez nem kizárólag Piketty miatt van, annak is köszönhető, hogy Ferenc pápa és Barack Obama amerikai elnök sokkal többet kezdett beszélni az egyenlőtlenségről – tette hozzá.
A húsz országot felölelő, 200 éves adatbázist tartalmazó mű az örökösödés negatív szerepét hangsúlyozza, egyik javaslata a globális vagyonadóra vonatkozik. A közgazdasági ismeretek terjesztését a demokrácia fontos részének tekinti, miként az Európai Bizottság (EB) is – mondta Andor László.
A volt EU-biztos beszélt arról is, hogy a válság alatt az EU-tagországok felében nőtt az egyenlőtlenség, mégpedig 2008-2013. között az egyik legnagyobb mértékben Magyarországon, amit speciális módon kizárólag a jóléti juttatásokban bekövetkezett változások magyaráznak.
Az eurózónában a válság óta a centrum és a periféria között tapasztalható divergenciára – ami jelenleg a legsúlyosabb destabilizáló tényező az unión belül – Piketty megoldása az, hogy legyenek eurózóna-kötvények, közös kincstár, sőt közös parlament. Ez nem szociálpolitika, nem egyszerűen tagországokon belüli újraelosztás kérdése, az eurózóna építményét kell továbbfejleszteni – mondta Andor László.
Bokros Lajos közgazdász, egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter kijelentette: nem szereti a könyvet, annak ellenére, hogy a szerző teljesítményét tiszteletre méltónak tartja. A könyv rengeteg feloldatlan ellentmondással terhelt – mondta. Szerinte Piketty közpolitikai igényű könyvet akart írni, miközben ez legfeljebb statisztikai és gazdaságtörténeti jelentőségű munka – tette hozzá.
Egyáltalán nincs kifejtve, miért baj, hogy a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket naponta "szüli" a kapitalizmus, és nem ad választ arra, hogy milyen mértékű egyenlőtlenség elfogadható – mondta Bokros Lajos.
Kifejtette, felmerül a kérdés: miért kell örülni annak, ha a kapitalisták hatalma, vagyona csökken a kapitalizmusban? "Akkor ki kell mondani nyíltan, hogy a szocializmus pártján állunk" – jelentette ki Bokros.
Csaba László közgazdász, akadémikus úgy vélekedett, a kiadó közszolgálatot teljesített a könyv kiadásával, Piketty könyve szerinte tudományos értelemben jelentős lépés az európai közgazdaságtanban.
Kiemelte: fontos, hogy nem "ezoterikus" szerző ír a kapitalizmus működéséről, a valóságot elemzi, az európai hagyományokra épít. Bebizonyítja, hogy az Egyesült Államok fejlődése egyedi, nem megismételhető; Franciaország és Anglia a modell az általa vizsgált szempontból. Arról szól, hogyan menthető meg a szociális piacgazdaság, a demokratikus kapitalizmus.
Ferge Zsuzsa szociológus, egyetemi tanár kiváló alkotásnak nevezte a könyvet. Erényei közül kiemelte, hogy hogy olvasható, sőt izgalmas, érthető és jókor jelent meg, hiszen a válság miatt halmozódnak a problémák.
A szerző kimondja, hogy nem megdönteni akarja a kapitalizmust, hanem élhetővé tenni. Ha a kormányok, szupranacionális szervezetek valamennyit megértenek a könyvben ismertetett adatokból, már elért valamit – mondta Ferge Zsuzsa.
Tóth István György szociológus, a TÁRKI vezérigazgatója szerint a könyv sikerében egyebek között szerepe van annak is, hogy fő üzenete az, hogy a gazdagok gazdagodnak, ami rossz, ezért meg kell állítani őket. Empirikus megfigyelések szerint a tőkejövedelmek hozama jobban nő, mint a munkajövedelmeké, növekszik az örökölt vagyonok szerepe, ezért meg kell adóztatni a vagyonokat és a gazdagokat.
A TÁRKI vezérigazgatója szerint Pekitty úgy tekinti, mintha a tőkések száma nem növekedne, holott az első és a második generációs tőkések száma nem konstans, van mobilitás. Pekitty egyetlen javaslata a globális vagyon– és tőkeadó bevezetése, a globális adózást azonban lehetetlen érvényesíteni – mondta Tóth István György, aki szerint nem a versenyt és az innovációt kell visszafogni, hanem a hatalommal való visszaélést. Korunk hőse ne az adóhivatalnok, hanem a versenyhivatali ember legyen – jelentette ki.