Genetikailag nem alkotnak egyetlen, jól elhatárolható népcsoportot a kelták Nagy-Britanniában egy új kutatás szerint.
A Nature folyóiratban publikált tanulmány készítői kétezer középkorú, kaukázusi rasszba tartozó ember DNS-állományát vizsgálták meg, és a kapott eredmények szerint nincsen egyetlen, általános jegyeket felmutató, az angolszász területek lakóitól jól elkülöníthető kelta DNS-mintázat, inkább régiónkénti eltéréseket lehet megfigyelni a lakosság génállományában.
A tudósok hangsúlyozták azt is, hogy eredményeik szerint a Brit-szigetek nagy részét meghódító angolszászok 1500 éve nem irtották ki a brit őslakosokat, inkább keveredtek velük a századok alatt – olvasható a BBC honlapján.
Annak érdekében, hogy ki tudják szűrni a modernkori bevándorlás genetikai állományban mutatkozó hatásait, a vizsgált személyeket úgy választották ki, hogy azoknak mind a négy nagyszülője ugyanazon a környéken, egymáshoz közel kellett éljen.
Peter Donelly, az Oxfordi Egyetem kutatója elmondta, a kutatás alapján kirajzolódó genetikai térképet a Kr.u. 600-as évek Britanniájának államait és királyságait ábrázoló politikai térképekkel vetették össze. A Kr.u. 7. század kezdetére ugyanis a mai Dánia déli, illetve a mai Németország északi részéről érkező angolszászok már megszállták Anglia középső és déli területinek többségét.
„Megdöbbentő hasonlóságokat találtunk a mai genetikai mintázatok, és a Kr.u. 600 körül létező királyságok és regionális identitások egy része között” – mondta el a tudós, hozzátéve, hogy a mai genetikai állományban talált régiónkénti különbségek tükrözhetik az egykor volt csoportosulások örökségét is.
A genetikai térkép szerint finom, de kimutatható különbségek vannak például a Nyugat-Yorkshire-ben élők, és az ország többi lakosa között. Szintén el lehet egymástól választani génállományuk alapján Cornwall és Devon lakosait, itt az eltérés megoszlása majdnem teljesen egyezik a két régió közötti határral.
Az eredmények szerint az észak-angliai lakosság genetikailag sokkal inkább hasonlít a kelta felmenőkkel rendelkező skótokra, mint a Dél-Angliában élőkre. A kelta örökségére büszke Wales déli és északi lakossága pedig jobban különbözik egymástól genetikailag, mint a skótok és az angolok. Észak-Írországban szintén két genetikai mintázat különíthető el élesebben.
Mark Robinson, az Oxfordi Egyetem régésze közölte, igencsak meglepték őt az eredmények, amelyek szerint Cornwall, Wales, Észak-Írország és Skócia kelta eredetű népcsoportjai nagyon is különböznek egymástól genetikailag.
„A projekt korai szakaszában azt feltételeztem, hogy egy homogén kelta sáv fog kirajzolódni Cornwalltól Walesen át Skóciáig. Határozottan nem így történt” – mondta, és hangsúlyozza Cornwall példáját, amelynek lakosai genetikailag sokkal inkább a többi angliai lakosra, mintsem a szintén kelta walesiekre hasonlítanak.
A kutatás eredményei az első olyan genetikai bizonyítékot jelentik, amelyek alátámasztják egyes régészek régóta hangoztatott véleményét arról, hogy a keltákat inkább tradícióik és kultúrájuk különböztette meg a többi népcsoporttól, nem a genetika.
A tanulmány a kapott eredmények segítségével szintén foglalkozik a brit őslakosok és az angolszászok kapcsolatával. A projektben részt vevő kutatók feltételezése szerint a két csoport egymással való keveredéséből születtek a mai angolok felmenői.
A feltételezést alátámasztja az angolszász gének viszonylag szerény jelenléte a mai személyek DNS-ben. Ha a hódítók akarva-akaratlanul – például új betegségek behurcolásával – kiirtották volna az őslakos briteket, a mintákból kirajzolódó genetikai örökség is másképpen festene.
A kutatók szerint a keveredés jelei csak száz évvel az angolszász hódítás után jelentek meg, így az őslakosok és az újonnan érkezettek egy ideig elkülönülve élhettek, mielőtt elkezdődött volna a két csoport összeolvadása.
MTI