Close

Závogyán Magdolna: a kulturális alapellátás épüljön be, illetve tovább erősödjön az intézményi gondolkodásban is

Budapest, 2015. március 21. Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkárságának új helyettes államtitkára interjút ad az MTI munkatársának az Emmi Szalay utcai épületében 2015. március 18-án. A március 1-jei hatállyal kinevezett szakember az MTI-nek elmondta: a kulturális alapellátás fontosságának be kell épülnie a gondolkodásba is. MTI Fotó: Mohai Balázs

A kulturális alapellátás szélesítését tűzte ki céljául az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkárságának új helyettes államtitkára; Závogyán Magdolna az MTI-nek elmondta: a kulturális alapellátás fontosságának be kell épülnie a gondolkodásba is.

A március 1-jei hatállyal kinevezett szakember az utóbbi években főigazgatóként a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) átszervezését irányította. Mint felidézte, 2012 júniusától végrehajtották a megyei módszertani központok integrálását és az NMI teljes struktúraváltását; ezzel párhuzamosan zajlott a szakmai megújulás: a közművelődés közösségi művelődéssé való szemléleti átformálása.
“Két év alatt sikerült felépíteni a megyei módszertani feladatellátás 2000 óta teljesen szétesett rendszerét úgy, hogy egyszerre legyen rugalmas és feleljen meg a napi kihívásoknak, ugyanakkor jól tudjon működni az állami struktúra részeként” – szólt az eredményekről. Závogyán Magdolna emlékeztetett arra is, hogy 2013-ban komoly feladatként jelent meg az NMI-nél a kulturális közfoglalkoztatás.
A Hoppál Péter államtitkártól a helyettes államtitkári posztra érkező felkérés – az államtitkárság céljaival összhangban – elsősorban a kulturális alapellátás kiterjesztésére vonatkozott – árulta el, hozzátéve: “én is azt hiszem, hogy a munkát innen kell elindítani, ezért is vállaltam el a feladatot. Ehhez viszont először a működési rendszert kell felállítani”.
Závogyán Magdolna szerint ezt a célt szolgálta az államtitkárság átszervezése is, ami szinte hivatalba lépésével egy időben történt. “Megmaradt két erős szakmai főosztály: a közösségi művelődési és művészeti, illetve a közgyűjteményi, ezek adják az államtitkárság szakmai törvényi stabilitását, a kiszolgáló funkciót pedig az igazgatási főosztály látja el. Az átalakítás lényege a kulturális kapcsolatok főosztályának kialakítása, ez biztosítja az ágazatok közötti együttműködést, a szinergiák hatékony érvényesülését és beépülését” – összegzett.

Fontos elérni, hogy a háttérintézményekben is kapjon szerepet a kulturális alapellátás: már idén minden színházban, múzeumban, egyéb intézményben külön betétlapként szükséges szerepeljen ez a fajta szemlélet – hangsúlyozta, hozzátéve: ez részben már most is érvényesül akár a háttér-, akár az önkormányzati intézményeknél, mindezeket a programokat azonban össze kell hangolni, rendszerbe kell illeszteni.
Závogyán Magdolna szerint a következő feladat annak kialakítása, hogy a kulturális intézmények szolgáltatási csomagokat adjanak a kulturális alapellátás területén, majd ezeket összehozni többek között a nevelési, a civil, az egyházi területtel. Mint kiemelte, ennek a szemléletnek a meghonosításához társulnia kell egy átfogó minőség- és teljesítményértékelési rendszer bevezetésének is. Nemcsak az államtitkárságnak, hanem az egész szakterületnek óriási feladata ennek a megfelelő szakmai kidolgozása.
Az eddigi eredményekre kitérve a helyettes államtitkár emlékeztetett: az 1,2 millió forintos minimumösszeg idei bevezetésével 1750 kistelepülésen emelkedett a közművelődési normatíva. A másik fontos lépés értékelése szerint a kulturális közfoglalkoztatás, erre 2015-ben 8,7 milliárdot fordít az állam. 6100 ember dolgozik ebben a formában 2050 településen, mely keretében kulturális közösségfejlesztési képzést is kapnak, a partnerszervezetek pedig informatikai eszközöket, bútorokat a feladatellátáshoz.
“Hoppál Péter államtitkár elérte a Belügyminisztériumnál, hogy a kulturális közfoglalkoztatáshoz már közösségiszíntér-fejlesztés is kapcsolódhat a hátrányos helyzetű településeken, az uniós források kapcsán pedig már az előző időszakban elindult az a gondolkodás, amelynek csírája például a Cselekvő közösségek programban is megjelenik” – fűzte hozzá.
Szerdán ült össze másodszor a Kulturális Alapellátás Kerekasztala, ennek tapasztalatairól beszámolva Závogyán Magdolna elmondta: örömteli, hogy számos, kulturális alapellátás szellemiségében megvalósult mintaprojekt került elő, ebből is látszik, hogy a szakma érzi a megoldandó területeket és erejéhez mérten nyit is a társadalom felé.

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top