Orbán Viktor: a keményen dolgozó emberekről szólnak a következő évek

Orbán Viktor pénteken a Várkert Bazárban tartotta évértékelőjét, ahol valódi gazdasági áttörésnek tartotta, hogy a magyar gazdaság évtizedek után tavaly először nem külföldről felvett hitelekből kezdett el növekedni. A kormányfő azt is mondta, hogy a kormány elengedte a neoliberális gazdaságpolitikát, a megszorítások politikáját, a multikulturális társadalom „téveszméjét” és a liberális társadalompolitikát, amely nem ismeri el a közjót, és elutasítja a keresztény kultúrát. Az ellenzéki pártok mindezt máshogyan látják.

 

Orbán Viktor a mintegy 45 perces beszédét azzal kezdte – utalva olyan „okoskodó”  elemzőkre, akik a polgári Magyarországot politikai terméknek tartják -, hogy kiállt a polgári Magyarország eszménye mellett, kijelentve: „mi egy kereszténydemokrata alapokon álló néppárti közösség vagyunk, amelynek eszménye, vezércsillaga a polgári Magyarország”. „Nem hiszem, hogy a következő száz évben változás lenne ebben” – mondta.

Azt is nyomatékosította, hogy sem egyéni ambíció, sem egyéni vagy csoportérdek nem kerülhet a haza érdeke és szolgálata elé, ez „személyes becsületbeli ügy, a kereszténydemokrata politika fundamentuma”.

Európa helyzetével kapcsolatban a miniszterelnök arról beszélt, hogy a kontinens ma olyan kérdésekkel szembesül, amelyekre lehetetlen „a liberális multikulturalizmus” keretében válaszolni.

A legfontosabb kérdések közé sorolta, hogy be lehet-e fogadni azokat az embereket, akik közül sokan nem hajlandók elfogadni az európai kultúrát, vagy eleve azzal a szándékkal jönnek, hogy lerombolják azt.

Megakadályozhatjuk-e, hogy visszatérjen a hidegháború szelleme és Oroszország ismét az ellenségünk legyen? „Nekünk, magyaroknak lehetséges-e kiállni Ukrajna függetlensége, a kárpátaljai magyarok biztonsága, Magyarország energiabiztonsága és gazdasági érdekei mellett egyszerre?” – tette fel kérdéseit a kormányfő.

Szerinte Magyarország választott vezetőinek ezekre a kérdésekre elkötelezett európai uniós és NATO-tagként kell válaszokat adni úgy, hogy az ország biztos hely maradjon egy bizonytalan világban.

Ehhez szuverén és kezdeményező külpolitika kell – tette világossá álláspontját. Kifejtette: 2010-ben, amikor Magyarország még a gazdasági túlélésért harcolt, csak alkalmazkodó és követő külpolitikát folytathatott – Martonyi János akkori külügyminiszter vezetésével -, 2014-re azonban megváltozott a helyzet, Magyarország gazdasági sikertörténet lett, és új külpolitikai doktrínát hirdetett: kezdeményező külpolitikába kezdett, „fiatal, tehetséges és ambiciózus embereket dobtunk a mélyvízbe”.

Orbán Viktor úgy véli, ideje, hogy megtanuljunk a külföldre egyenrangúként tekinteni, és egyenrangúnak érezni magunkat vele. Jelezte ugyanakkor, hogy a mértéktartás a külügyekben is fontos, „nehogy úgy járjunk, mint Tigris a Micimackóból, aki túlzásba vitte az ugrálást”.

Az ellenzék által emlegetett külpolitikai elszigetelődésre válaszul felsorolta: csak februárban egy államfő, három miniszterelnök és kilenc külügyminiszter járt Magyarországon.

A kormányfő szerint az ország 2010 óta abban a jövőben él, ahová sokan most indulnak vagy előbb-utóbbi igyekezni fognak.

Mint mondta, vannak dolgok, amelyeket érdemes megtartani „az előző korszakból”, például a demokráciát, annak is lehetőleg „jelző nélküli formáját”. Ugyanakkor el kellett engedni mindent, ami csődöt mondott. Utóbbiak közé sorolta a neoliberális gazdaságpolitikát, a megszorítások politikáját, a multikulturális társadalom „téveszméjét” – még mielőtt menekülttábort csinált volna Magyarországból – és a liberális társadalompolitikát, amely nem ismeri el a közjót, és elutasítja a keresztény kultúrát.

A kormány elengedte „a politikai korrektség dogmáját” is – folytatta Orbán Viktor, aki szerint a magyar ember természeténél fogva politikailag inkorrekt, „vagyis még nem veszítette el a józan eszét”, „nem a duma érdekli, hanem a tények, eredményeket akar, nem elméleteket, munkát akar és olcsó rezsit”.

A kabinet gazdaságpolitikájával kapcsolatban a miniszterelnök valódi gazdasági áttörésnek nevezte, hogy a magyar gazdaság évtizedek után tavaly először nem külföldről felvett hitelekből kezdett el növekedni. Úgy látja, többről van szó, mint jó kormányzásról, egy nép vált nagykorúvá pénzügyi értelemben. Az állam, a vállalkozások és a háztartások úgy viselkedtek, ahogy az felelős és felnőtt emberhez illik: alaposan mérlegeltek, ésszerű döntéseket hoztak, és azokat fegyelmezetten végre is hajtották – fogalmazott, úgy összegezve, hogy ez kölcsönös bizalomra épülő összefogásnak nevezhető.

„Ezért vagyunk ma kint a vízből, és ezért jöhetett meg az étvágyunk a további sikerekre” – fogalmazott, hozzátéve, hogy szerinte a gazdasági rendszer fenntartható, ami növeli annak az esélyét, hogy az ellenzékiek „még hosszú ideig árulhatják a petrezselymet a bálteremben”.

A pozitív társadalmi folyamatok között megemlítette, hogy tavaly több gyermek született, mint az elmúlt öt évben bármikor, továbbá azt, hogy nő a házasságkötések, csökken a válások, valamint a terhességmegszakítások száma, és alacsonyabb a halálozások száma.

 

A kedvező gazdasági eredményekről szólva kiemelte a bérek értékének növekedését, a rekordokat döntő foglalkoztatást, a devizahitelek forintosítását, a bővülő gazdaságot, az áremelések megfékezését, a nyugdíjak értékének megvédését és a beruházások számának emelkedését.

A következő három év célját, küldetését Orbán Viktor úgy jelölte ki – azon túl, hogy a szocialisták ne térjenek vissza -, hogy az a mindennapi keményen dolgozó emberekről és családjukról szóljon. A magyar társadalom nem lehet többé olyan hely, ahol az egyes emeletek között nincs közlekedés, a keményen dolgozó magyarok százezreit is be kell engedni a polgári társadalomba – fogalmazott.

A cél, hogy mindenki, aki dolgozik, meg tudjon és egyre könnyebben tudjon megélni a munkájából – mondta a kormányfő. Ezért fog nőni a kétgyermekes családok adókedvezménye, otthonteremtési program és újabb életpályamodellek indulnak, emelkedik a háziorvosok juttatása, új óvodák épülnek, új szakmunkásképző rendszert alakítanak ki, valamint ingyenes lesz a közétkeztetés a gyermekeknek – sorolta, megjegyezve azt is, hogy ezért próbálnak tető alá hozni egy hosszabb távú béremelési programot a munkaadók és a munkavállalók között.

Megígérte továbbá a bankok elszámoltatásának végigvitelét és a rezsicsökkentés megvédését „a még oly körmönfont brüsszeli szándékoktól, mint amilyenek most éppen az energiaunió tervében vannak elrejtve”.

A keményen dolgozó magyarokat gazdasági növekedés mellett, azzal együtt, a versenyképesség javításával párhuzamosan kell megsegíteni – tette hozzá Orbán Viktor.

Beszélt arról is, kormányzati feladatnak tekinti, hogy Magyarország felkészüljön a visszafordíthatatlannak tűnő klímaváltozásra, a technológiai áttörések új hullámára, ideértve a genetikai orvoslás új fejleményeire. Szerinte a kormányzatok képesek a leginkább befolyásolni a technológiai változás hatásait, ezért ösztönözniük kell a magánszektort a kreativitásra, az innovációra, és biztosítaniuk kell, hogy polgárok rendelkezzenek a versenyhez szükséges eszközökkel. Megjegyezte: ezt a munkát irányítja Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke.

A kormányfő beszéde végén értékelte a vasárnapi veszprémi időközi választást, kiemelve: régóta nem fordult velük elő az, mint most, hogy simán veszítettek.

Orbán Viktor azt mondta, akár nézhetnék a dolog előnyös oldalát is: ha egy független jelölt győzelmet arathat, az azt jelenti, a választási törvény jó és működik. „A demokráciával sem lehet komolyabb baj, ha ilyesmi előfordulhat, a sajtószabadságról nem is beszélve, mert anélkül hogyan győzhetett volna a független, szocialista jelölt” – fogalmazott.

A kétharmaduk is „elesett” – folytatta -, „a nyugati elvtársak” is megnyugodhatnak: „jó demokraták vagyunk”. Ezt azzal magyarázta: arrafelé az a jó demokrata, aki veszít, vagy ha nyer, akkor is legyen gyenge. „Ez nem vicc, vagy hogy stílszerű legyek, kész vicc” – fogalmazott.

A Fidesz-elnök azt mondta, híveik nem jelentéktelen része nem állt ki mellettük, minden bizonnyal elégedetlen velük, ezért valószínűleg több egyeztetésre, megegyezésre és több konzultációra lesz szükség a jövőben.

Orbán Viktor szerint egy felfokozott választási év után nem szabad megnyugodni, már látszik, nem lesz egy nyugodt percük sem, folyamatos és kíméletlen támadások érik őket, állandó lesz a negatív kampány. Ezt nem szabad alábecsülni – mondta. Úgy folytatta, tanulni kell a saját tapasztalataikból: így járt pórul az Antall-kormány, és így jöttek vissza velük szemben a szocialisták.

A pártelnök szerint ha nem lesznek észnél, még azok fogják őket korrupcióval vádolni, akik szétlopták az országot. A végén azok fognak arrogánsnak nevezni bennünket, akik a képébe vágták az egész országnak, hogy kormányzás helyett hazudtak éjjel-nappal; a végén még a kommunista milliárdosok fognak urizálásról beszélni, és azok hullatnak krokodilkönnyeket a szegényekért, akik elvették a nyugdíjakat, a fizetéseket, és munkanélküli segélyezetté tették a magyar emberek százezreit – mondta.

A miniszterelnök szerint a végén azok fognak felelősségről papolni, akik az évszázad felelőtlenségét követték el a devizahitelezéssel.

Legyünk ismét észnél! Ne üljünk a babérjainkon! Tápászkodjunk fel a karosszékeinkből, mielőtt késő lenne! – kérte pártját és annak híveit Orbán Viktor, hozzátéve, hogy csak akkor lesz polgári Magyarország, ha mindenki dolgozik érte, akinek az fontos.

Orbán Viktor szerint polgári demokráciákban nincs végleges győzelem, csak a kommunisták gondolkoztak így. A demokráciában minden nap meg kell küzdeni a bizalomért és elismerésért – hangoztatta.

Úgy fogalmazott: a polgári demokráciáért csak együtt lehet harcolni és nem egymás ellen, mert egységben az erő, mert egy a tábor, egy a zászló. Jó reggelt, Magyarország! Jó reggelt, magyarok! – zárta beszédét a szokásostól eltérő fordulattal a pártelnök-miniszterelnök.

***

 

Az MSZP alelnöke szerint a gyengülő Fidesz elnöke tartott évértékelő beszédet pénteken.

Márton Roland budapesti sajtótájékoztatóján Orbán Viktor szavaira reagálva azt mondta: a Fidesz válságban van, 1 millió szavazója otthagyta, legnagyobb támogatója ma már az ellensége, saját képviselői szidják, tanácsadói leleplezik, újságjai, televíziói cserben hagyják.

„Ma egy bazári beszéddel felsorolta a vágyait, nagyon erőlködött, de nem tudta túlkiabálni a valóságot” – értékelt az ellenzéki politikus, aki szerint a Fidesz már képtelen megvédeni, képviselni az embereket.

A Buda-Cash-ügyre utalva azt mondta: a kormányfő egy szót sem szólt arról, hogy 120 ezer bankbetétest megkárosítanak, megvédte viszont beszédében Matolcsy György jegybankelnököt.

Bírálta azt is, hogy Orbán Viktor példaként hozott egy fogorvosnőt, aki Athéntól Spártáig futott, de egy szót sem szólt azokról „a százezrekről, akik Budapesttől Londonig voltak kénytelenek elszaladni”.

Az is a gyengülést mutatja, hogy öt év kétharmados kormányzás után még mindig másra mutogatnak – jegyezte meg az MSZP alelnöke.

 

Az Együtt – A Korszakváltók Pártja szerint szomorú volt látni egy „fáradt és hazug” miniszterelnököt, amint egy órán át beszélt a semmiről – reagált Orbán Viktor pénteken tartott évértékelőjére az ellenzéki párt elnöke.

Szigetvári Viktor pártja nevében kikérte maguknak, hogy a kormányfő sem a korrupcióról, sem a nyomorról, sem az „országot uraló” reménytelenségről nem ejtett szót. Úgy összegzett, hogy egy gyengülő Magyarország fáradt, megtört miniszterelnöke beszélt, aki képtelen a korrekcióra. „Orbán Viktor nagyobb sebességfokozatba kapcsolt és így megy tovább a szakadék felé” – jelentette ki.

Leszögezte: pártjuknak viszont az a feladata, hogy még keményebben küzdjenek a korrupció ellen és, hogy leleplezzék az igazságszolgáltatást, amelyik „asszisztál Orbán Viktor és korrupt környezete lopásaihoz”. Emellett folytatni akarják a felkészülést, hogy maguk is részei legyenek egy kormányváltó alternatívának – mondta.

 

 

A Magyar Liberális Párt (MLP) elnöke szerint a gyűlöletre nem lehet Magyarországot építeni, a kirekesztéstől nem fejlődik a gazdaság, az országnak nem újabb ellenség-, hanem jövőkép kell.

Fodor Gábor a kormányfő évértékelő beszédére reagálva az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a magyar polgárok válaszokat várnak Orbán Viktortól „szóvirágok és gyűlöletkeltés” helyett, és csak egy gyenge miniszterelnök mutogat a bevándorlókra, Európára és a liberálisokra, amikor nem tud elszámolni saját kudarcaival.

A munkahelyteremtéssel kapcsolatban azt közölte, erről nem beszélni kell, hanem csinálni, és minden szakértő egyetért abban, hogy a közmunkaprogram „kaotikus kudarc”, ami nem vezet vissza az elsődleges munkaerőpiacra. 

„Örülök, hogy Orbán Viktor legalább említés szintjén érintette a szegénységet – ezek szerint őt elkerülte az Emmi listája, ami tiltja a szó használatát. Kár, hogy nem tette hozzá, hogy Magyarországon a súlyosan nélkülözők aránya az EU-átlag háromszorosa, a gyerekek több mint 40 százaléka szegény az Eurostat adatai szerint” – írta a pártelnök.

Fodor Gábor szerint amit a miniszterelnök a gazdaságról elmondott, az a polgárok „nyílt provokációja”. „Arról beszél, hogy nem külföldről felvett hitelből nő a magyar gazdaság, miközben ma titkosították 30 évre Paks bővítését, ami generációkra adósítja el hazánkat” – fűzte hozzá.

Kitért arra, hogy a miniszterelnök sok mindenről nem beszélt: szerinte Orbán Viktor nem tud „elszámolni” arról, hogy kik a kitiltási botrányban érintett emberek, hogyan vezetheti az adóhatóságot továbbra is Vida Ildikó, illetve nem szólt „tisztán” abban a kérdésben, hogy Putyint vagy az Európai Uniót választja.

 

Demokratikus Koalíció (DK) szerint pénteken egy „szellemileg és politikai cselekvőképességében megrogyott” miniszterelnököt látott az ország – reagált Orbán Viktor évértékelőjére a párt szóvivője.

Gréczy Zsolt sajtótájékoztatóján hozzátette: a miniszterelnök semmitmondó beszédet mondott és olyan adatokkal próbálta alátámasztani kormányzása sikereit, amelyek nem felelnek meg a valóságnak vagy a korábbi adatokhoz képest „nem állják ki az idő próbáját”.

A kormányfő arról beszélt, hogy megmentették a devizahiteleseket, de arról nem, hogy a devizahiteleket ők „zúdították rá” az országra 2001-ben – mondta Gréczy Zsolt. A miniszterelnök elmondta, hogy több gyermek született az utóbbi egy évben, de azt nem tette hozzá, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzása idején ennél nagyobb volt a gyermekvállalási kedv – tette hozzá. Kitért arra is, hogy Orbán Viktor szerint gazdasági csoda van Magyarországon, de azt nem mondta el, hogy a gazdasági növekedést azok a beruházások gerjesztik, amelyeket még a Gyurcsány-kormány hozott Magyarországra.

A DK szerint a polgári Magyarországot nem képviselheti olyan ember, aki idegengyűlöletre apellál; egy polgár nem beszél arról, hogy a bankok ártanak, nem bántja a szabadságot, a demokrácia intézményeit vagy a piacgazdaság eszményét – mondta a szóvivő. A polgári Magyarországot a DK képviseli, az országnak pedig az az érdeke, hogy Orbán Viktornak ez legyen az utolsó évértékelő beszéde – jelentette ki Gréczy Zsolt.

 

A Jobbik elnöke szerint a kormányfő ahelyett, hogy érdemi kormányzásra térne át, csúcsra járatja a politikai háborút.

Vona Gábor pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta Orbán Viktor évértékelőjére reagálva, hogy annak legfontosabb újdonsága a harcba szólító hangnem volt, ami a Fideszen belüli baj bizonyítéka. A beszéd végére utalva azt mondta: Magyarország ősz óta lényegében felébredt, így inkább úgy fogalmazna: „jó reggelt, Orbán Viktor, jó éjszakát, Fidesz!”.

Az ellenzéki pártvezető szerint Magyarországnak higgadt, érdemi és konstruktív vitákra volna szüksége és nem politikai hidegháborúra, „nyers és erőszakos kampányolásra, a közszolgálati médiában nem egyszer tapasztalható üres sikerpropagandára”.

Vona Gábor az évértékelőt nem a miniszterelnök, hanem a  Fidesz elnökének elbizonytalanodott, feszült belső pártegyeztetésének minősítette és azt is megjegyezte: nem véletlen, hogy valódi kérdésekről – oktatásról, egészségügyről, elvándorlásról, szabadkereskedelmi egyezményről – nem volt szó.

A korrupció kérdésköréről pedig azt mondta: évek óta tart a vita a Fidesz és az MSZP között, hogy ki a korruptabb, szerinte viszont „egyik kutya, másik eb”.

A Jobbik elnöke kifogásolta, hogy Orbán Viktor „mézesmadzagot húzott el” a középosztály előtt, akiket szerinte ő maga taszított kilátástalannak tűnőbe. Ezt ahhoz hasonlította, mint amikor egy zsebtolvaj néhány óra elteltével limonádéra hívja korábbi áldozatát. Kitért arra is: a középosztályt nem politikai lojalitás alapján, érdekelvűen kell építeni, hanem alulról, az érdemek alapján. Ez jelentheti a polgári Magyarországot – jelentette ki.

Vona Gábor szólt arról is, hogy a politikai világ és az emberek elszakadtak egymástól, s a változás érdekében hirdette meg pártja az önkéntesség évét és országos aláírásgyűjtését.

 

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint az Orbán Viktor pénteki évértékelőjében megfogalmazott sikertörténet csak „a kiváltságosokra” vonatkozik.

Amikor a kormányfő gazdasági sikertörténetről beszél, akkor az emberek a bőrükön érzik, hogy a sikertörténet csak azokra a kiváltságosokra vonatkozik, akik közel állnak Orbán Viktorhoz és a Fideszhez – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja a miniszterelnök évértékelő beszédére reagálva. 

Az ellenzéki politikus hozzátette: amikor a miniszterelnök sikeres Magyarországról beszél, akkor pontosan lehet tudni, hogy „Európa a kormányunkat megveti”, korábbi barátunk, Lengyelország elfordult tőlünk, Oroszország és annak elnöke, Vlagyimir Putyin pedig „csak kihasználja hazánkat”.

Szabó Rebeka kijelentette: a veszprémi időközi választás megmutatta, hogy a magyar emberek átlátnak a szitán, nem kérnek „a hamis álomvilágot tükröző” évértékelő beszédekből és „az orbáni hazugságnak” hamarosan vége lesz Magyarországon.

 

Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök és kormánya a dolgozói szegénység országává tette Magyarországot, ahol Európában a legnagyobb a jövedelemkülönbség a legkevesebbet és a legtöbbet keresők között.

Schiffer András társelnök pénteken a kormányfő évértékelő beszéde utáni sajtótájékoztatóján kijelentette: a polgári kormányzás kizárja, hogy a politikát üzleti alapon űzzék. A kabinet szerinte csak néhány családot kíván feltőkésíteni – közöttük említette „a Mészáros, a Garancsi és a Vajna családot” -, míg a keményen dolgozók csak pórul jártak az elmúlt években. 

A politikus bírálta Orbán Viktornak a foglalkoztatás bővülésére vonatkozó kijelentéseit is, mert szerinte mindössze 40 ezer valódi, válságálló munkahely jött létre, az is jórészt annak köszönhető, hogy „a választási évben kiszórták a fejlesztési forrásokat”. 

Kijelentette: az oktatás, valamint a kutatás-fejlesztés támogatásával lehetne versenyképesebbé tenni az országot, nem pedig a bérek leszorításával, a fontos ágazatoktól azonban a kormány csak elvonja a forrásokat. 

Az LMP társelnöke pártja javaslatait ajánlotta a kormányfő figyelmébe: a progresszív adózás visszaállítását, egy olyan munka törvénykönyvét, amely védi a dolgozókat és béremelést, elsősorban a közszférában. 

Közölte azt is: ha „nem sikk” eltitkolni a jövedelmeket, akkor támogassák pártja azon kezdeményezését is, amely a politikusok vagyongyarapodásának áttekintését szolgálja. Schiffer András emellett a külpolitikában is paradigmaváltást szorgalmazott.

***

 

A Fidesz támogatni fogja a kormány azon törekvéseit, hogy a következő évek a keményen dolgozó, bérből és fizetésből élő emberekről és családjaik előrejutásáról szóljanak – közölte a párt pénteken az MTI-vel.

A közleményben kiemelték, a kormánypárt már eddig is sok közös eredményt ért el a magyar emberekkel: növelték a béreket, megvédték a nyugdíjak értékét, csökkentették a rezsit, elkezdték és végigviszik a bankok elszámoltatását. 

„De tovább kell dolgozni, és nem fogjuk hagyni, hogy ezt a munkát azok veszélyeztessék, akik szétlopták az országot, akik a képébe vágták az egész országnak, hogy kormányzás helyett hazudtak éjjel-nappal, akik elvették a nyugdíjakat, a fizetéseket, munkanélküli segélyre ítélték magyar emberek százezreit, és akik az évszázad felelőtlenségét követték el a devizahitelezéssel” – írta közleményében a Fidesz.

 

 

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP frakcióvezetője szerint a miniszterelnök túllépett a pártpolitikai küzdelmek világán, és helyzetértékelésére, a célok megfogalmazására egyaránt nagyvonalú, és távlatos gondolkodás volt jellemző.

Erről Harrach Péter nyilatkozott az MTI-nek a kormányfő évértékelő beszéde után pénteken a fővárosban. Kifejtette: Orbán Viktor az európai és hazai problémákat nem a kisstílű, mindennapi viták szintjén jelenítette meg, hanem a távlatokat is felvázolva fogalmazta meg a szükséges lépéseket. Arról, hogy a beszédben kiemelt helyen szerepelt a kereszténydemokrácia, azt mondta: ahogy eddig talán kimondatlanul, most kimondva a kereszténydemokráciához tartozását fogalmazta meg, és a keresztény-nemzeti-polgári világ építésének a szempontjait jelenítette meg.    Kitért arra is: a miniszterelnök két lényeges dologra hívta fel a figyelmet, a demográfiai helyzet javulására és a gazdaság erősödésére. Utóbbi a szuverenitás megerősítését is segíti – mutatott rá a kereszténydemokrata képviselőcsoport vezetője. A frakcióvezető kiemelte: a miniszterelnök nem hallgatta el a kínos problémákat, így a veszprémi időközi választáson elszenvedett vereséget sem. Megemlítette, hogy hangsúlyosan jelent meg az egyeztetések és a küzdelem fontossága is. 

***

Eltérő következtetéseket vontak le Orbán Viktor pénteki évértékelőjéből az MTI által megkérdezett politikai elemzők. A Nézőpont Intézet szerint a miniszterelnök kormányképes, nyugodt erőt sugárzott, miközben a kellemetlen kérdéseket sem kerülte meg, míg a Political Capital úgy látja, Orbán Viktor ugyan „visszahozta a polgári Magyarország gondolatát”, de azt nem sikerült tartalommal megtöltenie.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint Orbán Viktor előadása komoly hangvételű, de szokás szerint anekdotákban is bővelkedő volt.

Két legfontosabb pillére pedig a szuverén, kezdeményező külpolitika értelmezése és a következő három év fő céljának kitűzése, a „keményen dolgozók emberek és családok segítése” volt – fejtette ki az elemző.

Kiemelte, az új külpolitikai doktrína lényege, hogy a védekezés és az alkalmazkodás helyett az érdekérvényesítést helyezi előtérbe, azonban ez nem jelenti Magyarország geopolitikai orientációjának megkérdőjelezését. 

Mráz Ágoston Sámuel szerint a kormányfő a külpolitikai szuverenitást és a diplomáciai viziteket a baloldal által 2010 óta szőtt „nemzetközi elszigetelődés” mítoszának ellenpontjaként is használta, majd megvédte a külügyi tárca személyi és szervezeti változtatásait, valamint Martonyi Jánosnak is megköszönte korábbi munkáját.

A Nézőpont Intézet vezetője közölte: Orbán Viktor a ciklus hátralévő három évének céljaként az alsó középosztály „polgári Magyarországba” történő „beemelését” jelölte meg, amivel a Fidesszel korábban szimpatizáló, de 2014 óta részben elforduló társadalmi csoportot helyezte a fókuszba, a sok ismert intézkedés felsorolása mellett egy hosszú távú béremelési programot is megígérve. 

Mráz Ágoston Sámuel szerint a miniszterelnök régi baloldali követelést vállalt fel, amikor a gazdagok és szegények közötti átjárhatóságot politikája fő értékének nevezte, ugyanakkor a „baloldal korábbi felelőtlen politikája ellentéteként” azt is hangsúlyozta, hogy az alsóközéposztály felemelése nem történhet államadósságból.

A miniszterelnök nem kerülte meg a kényes kérdéseket sem – mutatott rá a Nézőpont Intézet elemzője, hozzátéve, a kormányfő Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterrel együtt többször egyértelművé tette, hogy a polgári Magyarország jelszava számukra nem kampánytrükk, hanem program és „vezércsillag”. 

Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor figyelmeztető jelként értékelte a „veszprémi fiaskót”, majd finoman célzott az „elmúlt hetek és hónapok belső vitáira és sajtónyilvános belharcaira is”, amikor zárásként hangsúlyozta, a Fidesznek harcolnia csak együtt lehet, nem egymás ellen.

Juhász Attila, a Political Capital (PC) vezető elemzője szerint idén sajátos politikai környezetben hangzott el a kormányfői beszéd, mivel „Magyarország teljes nemzetközi elszigetelődésének veszélye”, a Fideszen belüli „húsz éve nem látott, éles konfliktusok”, valamint a Fidesz veszprémi veresége azt mutatja, hogy megszűnt a kormánypárt legyőzhetetlenségének percepciója.

Az elemző kitért arra is, hogy a kormányfő ezúttal is elsősorban saját táborát szólította meg. Kiemelte, hogy a bérből és fizetésből élő „keményen dolgozó” rétegnek megfogalmazott ígéret akkor hozhat politikai hasznot a Fidesznek, ha a kormány érezhető javulást hoz a középosztály egy részének.

A PC munkatársa hangsúlyozta, hogy a miniszterelnök az eddigi külpolitika fenntartásával a „magyar történelem rossz hagyományait folytatva” megint a „vesztes oldalra áll egy nemzetközi konfliktusban”. 

Juhász Attila megjegyezte továbbá, Orbán Viktor ugyan „visszahozta a polgári Magyarország gondolatát”, de azt nem sikerült tartalommal megtöltenie. Az elemző téves helyzetértékelésnek nevezte, hogy az ellenségkép szerepét ezúttal leginkább a szocialisták töltötték be. 

A Fidesz kihívója ma leginkább a Jobbik, de úgy látszik a kormányfő továbbra sem kíván politizálni a „szélsőjobbal” szemben – fűzte hozzá a PC vezető elemzője. 

MTI