Kevés olyan városa van a világnak, mely annyi földalatti titkot rejt, mint Budapest. Ezek közül most a Törley Pincészetet mutatjuk be.
A Törley Pezsgőgyárnak is van kapcsolata a földalatti világgal: a XIX. századtól kezdte használni a kőbányászat során Budafokon (akkori nevén Promontoron) létrejött pincerendszer egy részét, melynek állandó, 10-12oC-os hőmérséklete kapóra jött a pezsgő érleléséhez és tárolásához.
A budafoki Törley Gyűjtemény és Látogatóközpontban megismerhetjük a pezsgő 300 éves történetét, a magyar pezsgőgyártás múltját és az ebben kimagasló szerepet betöltő Törley-család történetét. Az újszerű formavilágú látogatóközpont kiállítótereit egy pezsgőspalack, valamint egy pezsgős pohár alakú terem képezi, amelyekbe egy pezsgős dugó alakú térből vezet az út. A hazai pezsgőkultúra fejlődésének egyik állomása az 1955-ben létesült Hungária Pezsgőpincészetet is bemutatja.
A pezsgőérlelő pincén végighaladva a pezsgőkészítés mozzanatait is bemutatják. A pezsgőgyártás lépéseként elcsodálkozhatunk azon, hogy a pezsgőmesterek 24 napon keresztül minden egyes palackot, megfelelő szögben átfordítanak, ami a több ezer palackot figyelembe véve nem kis munka. 
A Törley pezsgők immár csaknem 150 évesek. A gyáralapító Törley József Champagne-ból hozta a pezsgőkészítés tudományát. gyártmányait aztán itthon etyeki borokra alapozta. 1882-ben bejegyzett, akkoriban igen modernek számító gyára versenyezni kívánt a bécsi pezsgőkkel. A századfordulón az ország legkorszerűbb pezsgőgyára „császári és királyi udvari szállító” is lett, termékeit világszerte ismerték, és 1910-ben már évi 2 millió palackot termelt. A II. világháborút követő átmenetei visszaesés után a Törley ma is piacvezető Magyarországon.
Törley József mai szóhasználattal, autóbolond is volt, övé volt a 3. számú jogosítvány, és az első közlekedési baleset okozója is ő volt. Egy utcaseprőt ütött el, aki feltehetőleg nem szokott hozzá a szédítő 20 km/órás sebességgel közlekedő autóhoz, és nem ugrott időben félre. A balesetet szerencsére mindketten komolyabb baj nélkül megúszták. A pezsgőgyáros pedig néhány napi bérével kárpótolta az utcaseprőt.
Szöveg és kép: Bognár Mária 
Budapest földalatti titkai 2.
