Close

BELVÁRDGYULA – Tájház

Belvárdgyulai tájház
A mai település eredetileg két önálló község, Belvárd és Kisgyula, egyesítéséből jött létre. Régészeti leletek tanúsítják, hogy a környék már a neolitikum idején is lakott lehetett. Első okleveles említése 1285-ből származik Jula néven. A település egykori jelentőségére utal, hogy a 13 század végén itt Szt. László tiszteletére szentelt pálos kolostor épül. 1356-ban pedig vásártartási jogot kap. A török megszállás alatt, mint oly sok környékbeli település, ez a község is elnéptelenedik, elpusztul. A török uralom után, 1750 körül Tolna vidéki református magyarok telepednek itt le, és építik ujjá a falut
A nagyon szépen karbantartott tájház 1910 körül épült parasztházban létesült. Az égetett téglából épült ház előkertes, az utcára merőleges elhelyezkedésű, oromzatos, tornácos, cserepezett nyeregtetejű. Alaprajzi rendszere: szobakonyhaszoba; kamra; nyári konyha. A két szoba csak a konyhán keresztül érhető el. A helyiségek pórfödémesek. Az épület utcai homlokzata három ablakos. Az egyik ablak a tornácra nyílik. Az ablakokon barna színű, külső, lamellás zsalutáblák vannak. A bádogfedésű, fűrészfogas díszítésű vízvető párkány alatt a homlokzatot kannelúrázott lizénák tagolják három mezőre. Az oromzatot csipkés szélű falsáv szegélyezi. Az oromfalon a keskeny falsáv keretezésű két kis téglány padlásszellőző nyíláson kívül, még további két, szintén kannelúrázott függőleges és azokat ívesen összekötő falsáv díszítés látható. Az utcai homlokzat halványsárga színű. Az udvari homlokzatot hatnyílású, mellvédes, egyenes záródású tornác alkotja. A tornác pillérek négyzetes keresztmetszetű fejezetűek és lábazatúak, közöttük a pillérek törzse lesarkított élű, nyolcszög keresztmetszetű. Az udvar szintjénél magasabb padlónívójú tornácra a harmadik és utolsó tornácnyílás mellvédjébe épített kis deszkaajtókon keresztül bejutni, amikhez néhány fokból álló kis lépcső vezet fel. A tornácra csak a két szobának nyílik zsalugáteres ablaka. A többi helyiség csak az üvegezett vagy nyitott ajtón keresztül kap világosságot. Az oldalhomlokzat a tornác pillérekkel együtt fehérre meszelt
Belvárdgyula
A szobák enteriőr jelleggel vannak berendezve, a 20 század eleji bútorzattal, használati tárgyakkal. A konyhában a főzéssel kapcsolatos eszközök láthatók. A kamrában a gazdálkodás, földművelés tárgyi emlékei kerültek kiállításra. A nyári konyhában még látható a régi típusú kemence
A gazdaportához tartozik még a telek végét keresztbe lezáró, cserepezett nyeregtetejű istálló és pajta, valamint pince. Továbbá egy kétszintes góré, alul disznóólakkal és tyúkóllal. Utóbbi építmény elhelyezése, a saroktelek formája miatt szokatlan, mivel az a telek bejáratától jobbra, a szép léckerítés folytatásában, hossztengelyével az utcával párhuzamosan épült meg, mégpedig az utcai telekhatárra, így annak fehérre meszelt alsó szintje képezi ezen a szakaszon a telek kerítését is.
Simányi Frigyes
 
 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások:
Shares
scroll to top