Kevés olyan városa van a világnak, mely annyi földalatti titkot rejt, mint Budapest. Ezek közül most két budafoki látnivalót mutatunk be.
Kőbe vájt barlanglakások
A szőlőtermő vidékként ismert Budafokon (akkori nevén Promontoron) a filoxéravészt követően kiterjedt barlanglakás-rendszer alakult ki. A szőlőültetvények pusztulása után az itt élőknek más megélhetés után kellett nézniük, így egyre többen kezdtek bele a durva mészkő kitermelésébe. A viszonylagos puhasága folytán könnyen bányászható kőanyagot már korábban is nagy mennyiségben használták fel Pest és Buda városának építői. A kivájt járatokba a kőfejtők költöztek és alakították lakásokká, de később laktak itt szegényebb gyári munkások is. Az árnyékos fekvésű, kevésbé napos házrészeket maguk is albérlőknek, ágyrajáróknak adták ki. A barlanglakások többnyire egy a kőzetbe lemélyített udvart fogtak közre, illetve ebből nyíltak, ablakaik is erre néztek. Az 1830-as években 700-800-an laktak ezekben a viszonylag lakályossá tett üregekben, később ennél jóval többen. Az utolsó ilyen, mélyudvaros kőházakat még az 1960-as években is lakták.
A szocialista rendszer azonban megszüntette e lakhelyeket, és a Budai Gázgyár melléktermékeivel töltötte ki azokat. Ezekről aztán kiderült, hogy környezetszennyezőek, ezért az uniós csatlakozás után megkezdték belőlük a rákkeltő anyagok eltávolítását.
A barlanglakások emlékét a Veréb utca 4 szám alatti, múzeummá alakított ház őrzi, az utolsó lakó, özv. Tóth Győzőné berendezési tárgyaival, udvarával.
A budafoki önkormányzat kezelésében levő barlanglakás-múzeum előzetes bejelentkezés után látogatható. www.barlanglakas.eoldal.hu
Seybold-Garab pince
Budafok legrégebbi utcájában, a védett gesztenyefasor alatt húzódó Péter Pál utcában található a Seybold-Garab pince. Friedrich Seybold az 1880-as években telepedett Bécsből Budafokra, és alapította meg pincészetét. A kétágú pince előterében kialakított présházban áll az 1885-ben készült 216 hektoliteres, jénai üvegcsempével bélelt díszes cementhordó. Előtte áll egy kút is, ez régen a hordók mosására szolgált, ma kínálóasztalként funkcionál. A hordó homlokfalát impozáns alkotás díszíti: a Zsolnay Porcelángyár által készített pirogránit relief, amely a magyar korona egyesített középcímere az angyalokkal, felette a szent koronával. Védett iparművészeti műemlék.
Szöveg és kép: Bognár Mária 