Az egészséges vizesélőhelyek nemcsak a változatos és gazdag élővilág szempontjából, de az ember számára kulcsfontosságú ivóvíz miatt is nélkülözhetetlenek. Február 2-a a Vizesélőhelyek Világnapja.
A WWF regionális kezdeményezésben 2025-ig 2 millió hektár vizesélőhely állapotának javítását tűzte ki célul, összesen hat ország területén, a Dunán és mellékfolyóin. Az első ütemben több mint 6600 hektárnyi érintett folyószakaszon kezdték meg az összehangolt munkát osztrák, bolgár, magyar, román, szerb és horvát természetvédelmi szakemberek.
„Vizeink állapotának javítása a tiszta ivóvíz, az árvizek elleni védekezés és a szélsőséges időjárási eseményekhez való alkalmazkodásnak egyik kulcsa. Ezeket az előnyöket viszont csak akkor élvezhetjük, ha nem tesszük tönkre a dinamikus folyóinkat övező változatos élőhelyeket.” – foglalta össze Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője.
A Duna vízgyűjtőterületén több mint 6600 hektár vizesélőhely helyreállításához kezdett hozzá az elmúlt évben a WWF a Coca-Cola Alapítvány támogatásával, összesen hat ország területén. Az eredmények majd a következő években fogják gazdagítani az érintett osztrák, bolgár, magyar, román, szerb és horvát folyószakaszokat, de a munkák elkezdése is kiemelkedő fontosságú, hiszen a helyreállítás érdekében kezdett munkálatok eredményeként javulni fog a környezeti egyensúly, a tiszta ivóvízhez való hozzáférés, az időjárási szélsőségekhez való alkalmazkodás, és az árhullámok elleni felkészültség.
A munka itthon a Barcs közelében található több mint 10 km hosszú Ó-Dráva vízellátásának javítását célozza. A ritkaságnak számító holtág és a partjai mentén lévő ártéri erdők helyreállítása, több mint 150 hektárt érint. Ezen a területen egy tavaly kezdődött (és összesen 4 évig tartó) magyar-horvát együttműködés kereteiben dolgoznak a WWF Magyarország és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei.
A világnap kapcsán Gruber Tamás elmondta: 2015-ben mérföldkő előtt áll a hazai vízgazdálkodás. Nem késhet tovább a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés szakmailag megalapozott társadalmi vitája. Idén kell tehát eldőlnie annak, hogyan tudjuk összehangolni a következő hat évben az elengedhetetlen vízgazdálkodási, élőhely-helyreállítási és árvízvédelmi célú beavatkozásokat. A WWF Magyarország abban érdekelt, hogy vitafórumok napirendjére kerüljenek azok a szempontok, amelyek az árvíz okozta valós kockázatot, az árterek helyreállításában rejlő lehetőségekkel és a vízpartok érintetlenségének megőrzésével együtt szemlélik – tette hozzá.
A Dunát és mellékfolyóit számos veszély fenyegeti a vízgyűjtő különböző országaiban. A hegyvidéki területeken a vízerőmű-építési tervek jelentik a legfőbb kockázatot a szabadon folyó vízfolyásokra nézve. Kiemelkedően fontos, hogy a víznek, mint megújuló energiaforrásnak a kiaknázása ne okozza a folyóvizek természetes állapotának összeomlását. Romániában és Bulgáriában a WWF kampányt indított annak érdekében, hogy jelöljenek ki olyan folyószakaszokat, ahol nem jöhet szóba a vízerő hasznosítása. A fellépés eredménye, hogy EU forrásokat a jövőben nem, vagy szigorú feltételek mellett lehet kis vízerőművek építésére fordítani.
A Duna alsó szakaszain, Romániában és Bulgáriában a tokfélék illegális halászata okozza a folyó gazdag élővilágának elszegényedését. A hatóság szakemberei számára tartott tréningnek köszönhető, hogy az elmúlt időszakban 4 tonna illegálisan kihalászott tokféle húsát és 80 kg kaviárt lepleztek le az ellenőrzések során. A dinoszauruszok korából származó tokfélék fennmaradása érdekében kulcsfontosságú, hogy visszaszoruljon az illegális kifogások száma, és egyre inkább növekedjen a szaporodásra alkalmas élőhelyek nagysága.
Forrás: WWF Magyarország
