Az unió legtöbb országában nagy hangsúlyt fektetnek és ennek megfelelően komoly támogatást biztosítanak a megújuló energiaforrások számára.
Az EU 28 tagországában 2012-ben az előző évi 13-ról 14,1%-ra emelkedett a megújítható energiaforrások hasznosításának aránya. Magyarországnak 2020-ra 13%-os részarányt kell elérnie. Az arány 2012-ben 9,6% volt.
Az energiafelhasználási statisztika készítésének első évében, 2004-ben még 8,3% volt az uniós arány. Az Európai Bizottság az EU egészére 2020-ra 20%-os részarányt irányzott elő a megújítható energiaforrásokra, országonként eltérő célszámokkal. A 2020-ra kitűzött célt Bulgária, Észtország és Svédország már 2012-ben teljesítette. Bulgária 16,3%-os részarányt ért el 2012-ben, szemben a 2020-as 16%-os céllal, Észtország 25,2%-ot, 0,2 százalékponttal túltejesítve a 2020-as célt.
Svédország energiaszükségletének már 51,0%-át fedezte megújítható forrásokból 2012-ben, két százalékponttal a 2020-as cél felett.
A tagállamok között elsőként, még 2011-ben Észtország érte el a 2020-ra számára kitűzött 25,0%-os energiafelhasználási célarányt, 2012-ben pedig 25,2%-ra növelte azt.
Mielőtt elfelejtenénk: Az atomenergia NEM megújuló.
Mindezen statisztikák ellenére Magyarországon 2015. január 1-jét követően minden napelem után kilónként 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, ami mintegy 2000-2500 forintos modulonkénti áremelést jelent.
Kurucz Éva kormányszóvivőt azzal kapcsolatban kérdezték, hogy Áder János államfő szerint a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban hibázott a kormány, az Országgyűlés, az ellenzéki pártok, a környezetvédelemért felelős ombudsman és ő maga is.
A kormányszóvivő reagálásában közölte: a kabinet mindig meghallgatja és megvitatja a köztársasági elnök észrevételeit.
Az Országgyűlés két hónapja döntött a napelemek környezetvédelmi termékdíjával kapcsolatban -emlékeztetett, hozzátéve, hogy „ebben a vitában az ellenzék elmulasztotta elmondani az ellenérveit”.
A kormány álláspontja ezzel szemben világos és egyértelmű: egy ilyen, egyébként hasznos terméknél nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a működése során milyen szerepet tölt be, hanem azt is, mi történik vele a működése után – közölte, jelezve, hogy a napelemeknek nagyjából 20-25 éves az „életciklusuk”, ezt követően veszélyes hulladéknak minősülnek, tárolásukról, megsemmisítésükről a gyártóknak és a forgalmazóknak kell gondoskodniuk a jövőben.
Mint már megszokhattuk, a kormány új „találmánya” ellen felszólaltak az ellenzék képviselői is.
A környezetvédelem felé elkötelezett LMP élesen bírálta a Fideszt: Szél Bernadett, az LMP társelnöke az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta, elfogadhatatlan számukra, hogy az Orbán-kormány környezetvédelmi adóval akarja drágítani a környezetkímélő napelemeket.
Az ellenzéki párt szerint ugyanakkor létezik egy olyan energiatermelési mód, amelyet a kormány „elfelejtett” megadóztatni: a nukleáris létesítményeknél a majdani lebontás és ártalmatlanítás költségeit jelenleg a lakosság fizeti meg az áramárban, a kiégett fűtőelemek végleges tárolására pedig sem elképzelés, sem forrás nincs.
Az LMP ezért újabb módosító javaslatokat nyújt be, egyrészt a hőszivattyúk adójának eltörlésére, másrészt az atomerőművi berendezések esetében az ártalmatlanítás teljes költségét fedező termékdíj bevezetéséért – olvasható a közleményben, amelyben megjegyzik, ha „ezt leszavazzák, az maga lesz a beismerés: azért sarcolják meg a megújulókat, hogy az orosz atomerőmű-építésnek tisztességtelen versenyelőnyt biztosítsanak”.
A zöldekhez csatlakoztak a legnagyobb ellenzéki pártok is:
Pápa Levente, az Együtt – A Korszakváltók Pártja gazdaságpolitikusa közleményében arra szólította fel Áder János köztársasági elnököt, hogy az általa idén létrehozott Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóság akadályozza meg a napelemek termékdíjjal sújtását. Az ellenzéki párt elnökségi tagja ostobaságnak nevezte az „új sarc kivetését”.
Szabó Rebeka, a PM elnökségi tagja az Orbán-kormány egyik legsötétebb ötletének nevezte a napelemekre kivetett termékdíjat. A PM írásbeli kérdést tesz föl az érintett minisztereknek, hogy megtudja, mi az oka a környezetvédelem megadóztatásának, és mit kívánnak tenni a nyilvánvalóan elhibázott szabályozás korrekciója érdekében – közölte.
Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a napelemek után kétszer annyi környezetvédelmi termékdíjat kell majd fizetni, mint a súlyosan környezetszennyező savas akkumulátorokért.
A Jobbik arra szólította fel a kormányt, hogy fejezze be a megújuló energiaforrások elleni „ámokfutását”. Kepli Lajos országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi termékdíj eltörlését és az áfa 5 százalékra csökkentését szorgalmazta ezen energiatermelő egységek esetében.
A politikus ugyanakkor hozzátette, hogy pártja mind a paksi bővítést, mind a nap-, a szél- a geotermikus és a vízenergia hasznosítását szükségesnek tartja, amelyekre egyaránt szükség lesz a növekvő energiaigény miatt.
Elutasította mind a kormánypártok kizárólagos atomenergia-pártiságát, mind a baloldal és az LMP zsigeri ellenzését. Rámutatott: kizárólag napenergia által a paksi új blokkokkal egyenértékű energiamennyiséget csak igen drágán lehetne termelni, ez az energiaforrás azonban a háztartások, a közösségek számára igen hasznos lehet.
Tájékoztatóján kijelentette azt is: bár Illés Zoltán korábbi környezetvédelmi államtitkár szerinte asszisztált az ágazat leépítéséhez, a kormány bírálatával azonban egyetértenek vele.
A megújítható forrásoknak a legalacsonyabb részaránya az energiafelhasználásban 2012-ben Máltán (1,4 százalék), Nagy Britanniában (4,2 százalék) és Hollandiában (4,5 százalék) volt. 2020-as célkitűzéseik sorrendben 10, 15 és 14 százalék.
Magyarországnak 2020-ra 13 százalékos részarányt kell elérnie a megújítható energiaforrások felhasználásával. Az arány 2012-ben 9,6 százalék volt az előző évi 9,1 százalék után, szemben a 2004-es 4,4 százalékkal. Ez az arány 2014. végére sem változott.
Forrás: MTI, greenfo.hu
Szerző: Kaiser Vivien