Az évkezdéssel járó munkahelyi stressz kapcsán beszélgettünk Oláh Attilával, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának tanárával, aki elmondta: a pozitív pszichológia segítségével – ami erősségeinkkel, pozitív érzelmeinkkel foglalkozik – mi is megtanulhatjuk azokat még nehéznek tűnő helyzetekben is kamatoztatni.
A pozitív pszichológia az emberek erősségeivel, pozitív érzelmeivel foglakozik, melyek a testi-lelki jól-lét megteremtésével a hatékony működéshez járulhatnak hozzá. A virágzást, a kicsattanó egészséget pozitív érzelmek, állapotok megélésével lehet elérni. A negatív érzésekkel is fontos foglalkozni, mert azok a túlélés feltételei. A pozitív érzelmek viszont a fejlődés mozgatói, kinyitják az elménk, mások felé fordulunk, új utakra nyitunk – világított rá a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke, Oláh Attila.
A fejlődés legfontosabb táplálója a szeretet, amikor ezeket a pozitív érzelmeket meg is osztjuk egymással és arra törekszünk, hogy egységben élvezzük az életet. A pozitív pszichológia új szemlélete szerint szeretet akkor jön létre, ha két ember közös fizikai térben van: szemkontaktust tart, összehangolódik viselkedése, gesztusai, élményeket oszt meg egymással.
Hogyan tudjuk élményeinket pozitív irányba befolyásolni? Arra fókuszáljunk, ami jó és ezeket a pozitív tapasztalatokat osszuk meg egymással. Amiket tematizálunk, az meghatározza, hogy milyen állapotba kerülünk, így gondolatainkon keresztül megváltoztathatjuk érzelmi állapotainkat.
Egy nehéz munkahelyi évkezdésnél például mérlegeljük, hogy milyen jó dogokat nyújt számunkra a munkahelyünk. Áttekinthetjük jövőbeni lehetőségeinket, terveinket, megoszthatjuk munkatársainkkal élményeinket. A feladatokat úgy oldjuk meg, hogy képességeink legjavát adjuk össze kollégáinkéval. Így egyre jobb és jobb eredményeket érhetünk el, miközben összehangolódunk és arra törekszünk, hogy egymást a jól-lét állapotába hozzuk – mondta rádiónknak Oláh Attila.
A szakértő arról számolt be: ötven százalékban a genetikán múlik, hogy mennyire vagyunk pozitívak, hogyan reagálunk le egyes szituációt. Azonban a bennünket érő hatások értelmezésén is sok múlik. A megterhelés értékelése attól függ, hogy amikor összevetjük magunkat a feladattal, mit gondolunk. Ha eleve megterhelőnek gondoljuk a feladatot, akkor rögtön rossz állapotba hozzuk magunkat. Az új feladatokban az értékemelés, a képességnövelés lehetőségét keresve, azokat kihívássá minősítve viszont pozitív állapotba kerülhetünk, megküzdési stratégiákat dogozhatunk ki a probléma egyes szakaszaira összpontosítva szemben az egész nagy, kilátástalannak tűnő feladattal. Így túljutva az egyes szakaszokon egyre erősebbnek érezzük majd magunkat. A lépések megoldása és megünneplése felvértez minket, hogy egyre magasabbra lépjünk. Ha képességeinkkel felnövünk a feladatokhoz, akkor tudjuk létrehozni a flow állapotot. A gyakorlás és folyamatos fejlődés tehát a flow előjátéka.
A magánéletben is fontos, hogy meghatározzuk a céljainkat. A változtatás, egy szokásunkról való lemondás eleinte megterhelő, mert megbontja az addigi egyensúlyt. Ám ha ilyenkor előre vetítjük a változás pozitív hatásait azok a megvalósulást elősegítő húzóerőkké válnak. Ha ezekre a pozitív következményekre gondolunk, pozitív állapotba kerülünk, ami a legfontosabb, hiszen a pozitív élmények hatására kinyílunk, kivirágzunk, fejlődni akarunk. Fontos, hogy kézbe vegyük élményeink irányítását és a jövő tervezésénél, a múltban megélt tapasztalatokkal kapcsolatban és a napi átélt események felidézése során is ezek a pozitív élmények, érzések kerüljenek túlsúlyba-hangsúlyozta a Magyar Pszichológiai Társaság elnöke.
OrientPress Hírügynökség (OPH)
Kép: piacesprofit.hu