A Magyar Hírlap 2014. december 1-jén megjelent lapszámának belföld rovatában Korompay Csilla megdöbbentő, számomra érthetetlen és elfogadhatatlan bírói döntésről számol be
Papp Lajos
A Magyar Hírlap 2014. december 1-jén, hétfőn (47. évfolyam 279. szám) megjelent lapszámának belföld rovatában Korompay Csilla megdöbbentő, számomra érthetetlen és elfogadhatatlan bírói döntésről számol be Börtönbe került a kisizsáki fafaragó című írásában.
Móricz József hatvanhat éves fafaragót, kisizsáki lakost, egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
Az elítélt 2014. november 25-én börtönbe vonult.
A történet röviden, dióhéjban: Móricz József saját, elkerített kertjében dolgozván, kerítésén fennakadt, általa ismert, rendszeresen a településen kóborló, esetenként emberre támadó rottweilerre lett figyelmes. Félt a kutyától. Én is féltem volna. (Nem foglalkozom drót hurkokkal, azok szándékos kihelyezésével, a kutya szándékos vagy véletlen szőrmeggyújtásával.) Tele vagyunk félelmekkel… A félelemben cselekvéseink, reakcióink nem mindig ésszerűek. A veszély felmérése, elhárítása, életünk, testi épségünk védelmében az életösztön parancsának van alárendelve.
Móricz József eredeti végzettsége állattenyésztő. Nyugdíjas falugondnokként jól ismerte települését, annak állatait. Tanult szakmájából ismeretei voltak az állatok természetéről, viselkedéséről. Rendszeresen olvashatunk, hallhatunk emberre támadó, súlyos sérüléseket vagy halált okozó harci kutyákról. Megtanulhattuk, hogy a rottweiler ebek a leggyakoribb támadók, amelyek váratlanul, kiszámíthatatlanul, az átlagember számára oktalanul támadnak gyerekekre, öregekre, békés emberekre.
Móricz Józsefet sok éve ismerem. Móricz József JÓ EMBER. Fafaragó, mesélő emberként járta az országot, a vásárokat, rendezvényeket. Sokan és sokszor hallottuk híres ősének, Móricz Zsigmond írónknak ízes, népies nyelvi fordulatait a mindig vidám, mosolygós mesélő szájából. Akik nem vettek a portékájából, azok is szívesen hallgatták. Meséiből tudjuk, hogy szereti az embereket, állatokat, növényeket, a természetet. Hatvanhat megélt életével bizonyította mindezt.
Ezt az embert, idősen és betegen megfosztották szabadságától, elrabolták szeretteitől.
Tette mindezeket az EMBERREL a magyar jogszolgáltatás.
Személy szerint: dr. Szuromi Mária s.k. a tanács elnöke, a Kecskeméti Törvényszék nevében, dr. Gál Erika s. k. a tanács tagja, előadó bíró, dr. Horváthné dr. Endrényi Mónika a tanács tagja, bíró társaságában.
Az állatvédő bírónők figyelmébe ajánlom a következőket.
Ma Magyarországon (világszerte) harci kutyákat képeznek ki arra, hogy öljenek. Nagy összegű fogadásokat tesznek zártkörű rendezvényeken. Rendszeresen olvashatnak magára hagyott, éhezésben, betegségben elpusztult haszonállatokról, lovakról, marhákról. A megunt, teherré vált kutyákat, macskákat kidobálják autóikból, vagy kiviszik lakásuktól távol lévő helyekre.
Ezer és ezer „vadász” szenvedélynek, örömforrásnak tekinti ártatlan állatok le- vagy meglövését. Hány szerencsétlen vad szenved napokig sérülten, míg végül elpusztul erdeinkben, mezőinken. Hány és hány vadorzó hurkokkal, csapdákkal pusztít el állatokat, így okozva napokig tartó fájdalmat pusztán anyagi haszonszerzés céljából.
Hány tettest ítéltek el a fentiek közül letöltendő börtönbüntetésre?
Tisztelt Bírák!
Önök egy Ember lelkét megölték, szellemét, testét börtönbe zárták.
Figyelmükbe ajánlom a Wikipédia meghatározása szerint a szadista viselkedésének leírását: „A szadizmus a másoknak okozott szenvedés vagy kellemetlenség élvezete, idetartozik még az érzelmi kegyetlenség, a félelem általi manipuláció (…) A szadisták közül sokan a másoknak okozott fájdalmat és szenvedést élvezik, aminek viszont nem kell minden esetben tettlegességig fajulnia. Sokkal gyakoribb a szadizmus azon fajtája, amiben a publikus megalázást (…) és az ezek által szerzett fölényt élvezik az ezeket kifejtő személyek.”
Tisztelt Bíráskodók, Bírák!
Törvényeink szerint Önök függetlenek. De ne feledjék, hogy Önöknek is van egy független bírójuk, a Teremtő Isten. Tőle nem függetlenek. Előle nem bújhatnak el! Az utolsó ítélet során minden tettükkel, döntésükkel el kell számolniuk.
Kedves Jóska!
Bocsánatot kérek Tőled, aki hozzám bizalommal és reménykedéssel fordultál. Újra és újra tévedtem. Bíztam a magyar igazság- és jogszolgáltatásban. Bizalommal fordultam Izsák nagyhatalmú emberéhez, a polgármesterhez, akinek szívét két kezemben tartottam (szívét operáltam), és kértem őt, hogy segítsen Neked az igazság kiderítésében. Az utolsó pillanatig nem hittem el, hogy börtönbe kerülhetsz. Ostoba és naiv voltam.
Mégis hiszek az emberben.
Emberséget kérek az Embernek a köztársasági elnöktől.
Tisztelt dr. Áder János köztársasági elnök úr!
Móricz Józsefnek én nem kegyelmet kérek Öntől. Kegyelmet a bűnösöknek kérnek. Én igazságot kérek. Kérem, hogy Móricz József ügyét a magyar törvényeknek megfelelően tisztességgel vizsgálják ki.
Szolgáltassanak igazságot!
Önben bízva a Teremtő Istenhez fordulok. Benne biztosan nem csalódhatunk.
Ezért kérek és hívom minden, Móricz Józsefet ismerő, tisztelő, szerető embertársamat, hogy december 24-én délben, ezen a szent napon, a baracskai börtön bejáratánál egy szál fehér gyertyával a kezében jelenjen meg.
Minden évben bízunk és reménykedünk Jézus Krisztus újraszületésében. Ősi hitünk szerint a fény születésében.
Kérjük a Teremtőt, oszlassa el a sötétséget, és adjon világosságot a szeretet legnagyobb ünnepén.
Adjon emberséget az Embernek!
Papp Lajos
szívsebész, professor emeritus, az MTA doktora