„It’s not enough to have talent, you also have to be Hungarian” – mondta a világ egyik legismertebb amerikai magyar fotográfusa, Robert Capa. Ennek nyomán indult el itthonról a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának hét tagja, hogy feltérképezze a New Yorkban élő amerikai magyar közösségét. A terepmunka alkotásaiból összeálló kiállítást 2014. december 1. és 2015. január 18. között díjmentesen nézheti meg a közönség a Capa Központban.
A kiállítás 2014. december 1. és 2015. január 18. között díjmentesen tekinthető meg.
Magyarok New Yorkban
„It’s not enough to have talent, you also have to be Hungarian” – mondta az egyik legismertebb amerikai magyar híresség, Robert Capa. Ennek nyomán indult el itthonról a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának hét tagja, hogy feltérképezze a New Yorkban élő amerikai-magyar közösségét.
Az amerikai álom csalogatása igazolást nyerhet a világ fővárosában? Hogyan kerültek ki a magyarok és beszélik-e még mindig az anyanyelvet? No, és az unokák értik a nagyszülők szavát? Van-e honvágy, és mi hiányzik legjobban nekik otthonról? Melyik otthon? Beilleszkedtek, asszimilálódtak vagy megmaradtak „átlagmagyarnak”? És mit keresnek a magyar cserkészek a vadonban, a magyarok pedig New Yorkban?
A hét fiatal magyar fotóművész 2014 szeptemberében, a New Yorkban töltött három hét során ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kereste a válaszokat, vagy talán helyesebb azt mondani, hogy keresték az újabb kérdéseket, és a fotókból, videókból és szövegekből összeálló kiállítást most tárják először a magyar közönség elé. A jövőbeli tervek közt szerepel, hogy a külhoni, New Yorkban élő magyaroknak is lehetősége legyen megnézni az elkészült műveket. A projekt ötletgazdái Bakonyi Zsuzsa és Pályi Zsófia voltak, és a Hungary Initiatives Foundation által kiírt kulturális pályázatán nyertek támogatást a terepmunka megvalósítására.
Alpern Bernadett és Halász Dániel a New York-i művészeti élet meghatározó magyar alakjait keresték fel – többek között Böröcz András és Vészi Tamás képzőművészeket, Berecz Ágnes művészettörténészt, tanárt és Suzanne K. Walther táncost, balettkritikust –, akikkel a kezdetekről és Magyarországhoz fűződő viszonyukról beszélgettek. A róluk készült portréfotók mellett videóriportot is készítettek, melyben arról kérdezték a művészeket, hogy mi az, ami hiányzik nekik Magyarországról. A kérdés után egy perc gondolkodási időt kaptak. A videókon csupán az egy perc csendet mutatják be.
Hirling Bálint az amerikai magyar cserkészet témakörét dolgozta fel. A folyamatosan asszimilálódó magyarságnak az egyik legfontosabb közösségmegtartó– és teremtő ereje a cserkészet. A közösségben nem egyedi eset, ha mindhárom generáció tagja a szervezetnek, de a legfiatalabbaknak már nem a honvágy enyhítése, hanem a cserkészet izgalmas világa vonzza.
Bakonyi Zsuzsa New York és környékén élő párokat keresett fel, ahol legalább az egyik fél magyarnak tartja magát. Van, aki néhány éve, van, aki ki már a harmadik generáció tagjaként van Amerikában. Van, aki önszántából, van, akit a kezénél fogva vittek ki 1956-ban a „hazából”. Van, aki magyar mondókákra tanítja az unokáit otthon, van, aki már maga is töri a magyart. A sokszínű párokon és élettörténeteken keresztül Bakonyi Zsuzsa arra keresi a választ, hogy mi maradhat a magyar identitásból, és mivé alakul át a magyarság egy család történetében.
Bartha Máté az átlagmagyart, az átlag New York-it kutatta. Vajon miért fordítottak hátat szülőhazájuknak, és miért kerülik egymást új otthonukban. Interjúival sztereotípiák, identitások, Magyarország– és Amerika kritikák szövetét szeretné kibogozni.
Pályi Zsófia az amerikai magyarok asszimilációjának kérdését vizsgálja az Újvilágban. Az identitásőrzés és identitásvesztés képei ellenpólusként jelennek meg és vetnek fel kérdéseket. Vajon mit jelent a Kossuth Street tábla ott, ahol az egykori magyar lakosok házait már spanyol ajkú bevándorlók lakják? A kivándorlók gyerekei és unokái mégis miért küszködnek az Érik a szőlő szövegének megtanulásával, mikor a barátaikkal az iskola szünetében már úgyis angolul beszélnek?
Szombat Éva sorozata két táncos példáján keresztül mutatja be, hogyan vezethet a kivándorlás az önmegvalósítás beteljesítéséhez. Molinókon megjelenő képei pedig azt illusztrálják, hogyan torzulnak a mindennapi magyar tárgyak és jelképek a földrajzi és társadalmi közegükből kiragadva.
A kiállított fotókhoz két videó projekt is tartozik, Bartha Máté Forró az olaj, forró az éjszaka című, egy New York-i lángos árusról készített road movie-ja, illetve Hirling Bálint és Pályi Zsófia Little Hungary kisfilmje a Barbara Tours utazási irodáról és a szomszédos magyar negyedről.
Romsics Gergely, a Balassi Intézet New York-i Magyar Kulturális Központ igazgatója így ír a tárlatról: „Az itt kiállított művészek közös szándékú, de nagyon is egyéni módokon megvalósított munkáiban az a könnyedség a legmegkapóbb, amivel túlemelkedtek megkopott Amerika-legendáriumunkon.”
Az 1977-ben alakult Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója az itthoni fiatal fotográfusok legmeghatározóbb szervezete Magyarországon. Pályájuk kezdetén álló, tehetséges alkotók, művészettörténészek, kurátorok számára biztosít szakmai lehetőségeket: kiállításokat, workshopokat, elméleti képzéseket, hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatokat. A szervezet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi művészeti életbe.
Alpern Bernadett – Halász Dániel – Portrék – Böröcz András, New York, 2014
Bakonyi Zsuzsa – Kül-kapcsolatok sorozat – Kinga & Michael
Bartha Máté – New Yorki magyarok – Béla, Connecticut, 2014
Hirling Bálint – Honkereső cserkész sorozat
Pályi Zsófia – Kis Magyarország sorozat
Szombat Éva – Pálinkafesztivál, New Jersey, 2014
Bernadett Alpern – Dániel Halász – Portraits – András Böröcz, New York, 2014
Zsuzsa Bakonyi – International relations – Kinga & Michael
Máté Bartha – Hungarians of New York – Béla, Connecticut, 2014
Bálint Hirling – Homehunting scouts
Zsófia Pályi – Little Hungary
Éva Szombat – Pálinkafestival New Jersey, 2014