Pécs – A tüdődaganat kialakulásának kockázatát felmérő, okostelefonokra letölthető alkalmazást fejlesztettek ki a Pécsi Tudományegyetem (PTE) orvosai a közelmúltban.
Az intézmény klinikai központjának mellkassebészeti osztályán, valamint bioanalitikai intézetében dolgozó szakemberek egyedülálló applikációja segíthet abban, hogy a daganatot már korai stádiumban felismerjék – írta a PTE szerdán, az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyagában.
Kiemelték: az E-szűrő nevű, Androidra és iOS operációs rendszerre létrehozott ingyenes alkalmazásnak köszönhetően egy rövid kérdőív kitöltésével bárki felmérheti, mennyire veszélyeztetett a betegség szempontjából.
Sőt, az alkalmazás képes tíz és húsz évre előre megjósolni a várható állapotot, például azt, hogy egy ma húsz éves nő melyik rizikócsoportba tartozhat harminc, negyven éves korában – közölték.
Hozzátették, hogy a program a cellainformációk alapján rögzíti a kitöltés helyszínét és a teszt végén megmutatja a legközelebbi szűrőközpont címét.
A PTE megjegyezte, a november eleje óta elérhető alkalmazást már mintegy kétezer ember használta, azaz csaknem annyi, amennyi Magyarországon korábban – a munkaalkalmassági vizsgálatokat leszámítva – egy év alatt részt vett tüdőszűrésen.
Hangsúlyozták: a mobil szűrőprogramnak azért van nagy jelentősége, mert Magyarországon a tüdőrák a vezető daganatos halálok, százezer lakosra évente több mint száz eset jut. Az előrehaladott tüdőrák ötéves túlélés esélye öt százalék, de korai stádiumban akár kilencven százalékos is lehet.
A tüdőrákos betegeknek mindössze tíz-tizenöt százalékát tudjuk megoperálni, a többiek túl későn, akkor jelentkeznek, amikor a kór már előrehaladott állapotban van – idézte a PTE Szántó Zalán orvost, egyetemi adjunktust.
Az alkalmazás a https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.markcon.lungtumourfilter címen érhető el.
Miért kap tüdőrákot az, aki nem dohányzik?
Emily Bennett Taylor egy nap kínzó köhögésre ébredt. Háziorvos először bronchitist állapított meg nála, majd asztmát. Néhány hónap múlva azonban, mivel a köhögés csak nem maradt abba, és tüdejében fájdalmat érzett, egy röntgenvizsgálat után kiderült, hogy nagy és gyorsan növekvő tüdőrák észlelhető jobb tüdejében. Emily ekkor 28 éves volt…
A tüdőrák ún. adenokarcinóma volt, nem kissejtes tüdőrák-típus, amely fiatal, nem dohányzó nőkben nem ritka jelenség. A diagnózis idején már előrehaladott volt a daganat állapota, (stádium IV), már a tüdőn is túlterjedt.
“Borzasztóan rossz lelkiállapotba kerültem, sosem hittem volna, hogy ilyen fiatalkorban, és egészséges életmód, sportolás mellett is elérhet ez a szörnyű betegsége” – mondta Emily.
Fiatal, és egyébként egészséges egyéneken általában nem merül fel a daganatos betegség gyanúja, főleg ha nincsenek is tüneteik, vagy az orvos eleve másra gondol, nem pont valamilyen ráktípusra, ha probléma adódik.
„Bár a fiatalkori tüdőrák ritka jelenségnek számít, kevés adattal is rendelkezünk ebben az életkori csoportban, viszont új, és erőteljes kezelési lehetőségek szükségesek ahhoz, hogy e betegek terápiás alternatívához jussanak” – említi Dr. Geoff Oxnard, a bostoni Dana-Farber Cancer Institute onkológusa.
2013-ban becslések szerint az USA-ban kb. 160 ezren halnak meg e rákbetegségben, többen, mint az emlő-, a vastagbél, vagy a prosztata daganatokban együttesen.
Bár köztudott a dohányzás, mint legjelentősebb kockázati tényező, mégis érdekes, hogy a tüdőrákos betegek mintegy 10-15%-a sohasem dohányzott. A betegek nagy része nő, általában fiatalabb életkorban, mint a tipikus tüdőrákosok.
A betegek kb. 75%-a előrehaladott betegségben szenved, és az ötéves túlélés aránya nem több, mint 5%.
“Idősebbeken a diagnózis gyakran véletlenszerű: más okból készülő röntgen, vagy CT, MR-felvétel kapcsán derül ki a tüdőrák. Fiatalokban azonban általában nem is gondol erre az orvos, ha egyébként az illető egészséges, és tünetmentes.” – említi a szakértő.
A tüdőrák két fő típusa a kissejtes-, és a nem kissejtes típus (SCLC és NSCLC). Ma már aszámos altípust is elkülönítenek, mindegyik valamilyen génmutáció eredménye, és abnormális fehérjéket tartalmaz. Ezeket kellene majd célzott terápiákkal „eltalálni”.
A célzott terápiának pont ott lenne jelentősége, hogy kevesebb mellékhatása, toxikus hatása lehet, mint a hagyományos kemoterápiának, sugárterpiának. Éppen azért, mert a daganatos sejteket támadná, az egészséges sejteket pedig nem károsítaná.
Fiatalokban és nem dohányzó tüdőrákosokban gyakori az ún. EGFR-gén mutációja. Ha a beteg diagnosztikus tesztben erre pozitivitást mutat, akkor jobb alany lehet célzott kezelésre, ma már rendelkezünk ilyen gyógyszerekkel. Természetesen semmi nem garancia, de ezekkel nagyobb a lehetősége az eredményes kezelésnek.
A kutatók egy része úgy véli, hogy legfontosabba genetikai szempont, az örökletesség. Ez emlő- és vastagbélrákban is igaz lehet. Más kutatók szerint viszont egyéb tényezők is közrejátszanak, pl. a hormonális változások, a környezetszennyező – tüdőrák esetén a légszennyező – anyagok, vagy a passzív dohányzás.
Az USA-ban komoly kutatás indult a genetikai háttér pontos tisztázására, az Addario Lung Cancer Medical Institute (ALCMI) áll e kutatások élén. Még idén elindul egy nagy vizsgálat az ún. Genomics of Young Lung Cancer Study, amelynek célja fiatal tüdőrákosok esetén a lehetséges legnagyobb számú génmutáció megállapítása, a célzott kezelés kialakítása érdekében. A vizsgálat azért is jelentős, mert ez az első nagyarányú nemzetközi vizsgálat, amely a fiatal tüdőrákos betegek genomját elemzi.
A kutatók reményei szerint a várható genetikai eredmények nagy előrelépést jelentenek a későbbiekben a fiatalkori, nem dohányzó betegek tüdőrákjának célzott kezelése terén.
Forrás: MTI/http://www.egeszsegkalauz.hu/daganatos-betegsegek/tudorak/miert-kap-tudorakot-az-aki-nem-dohanyzik-112846.html