Close

EU-környezetvédelem-energia A 2030-ig szóló klímavédelmi és energiacsomagról tárgyal az Európai Tanács

Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 2014. október 23., csütörtök (MTI) – Megkezdődött csütörtök délután az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülése, amelynek legfontosabb napirendi pontja a döntés az EU 2030-ig szóló klímavédelmi és energiastratégiájáról.

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy a tagállamok a jövő évtized végére csökkentsék az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal szén-dioxid-kibocsátásukat, amihez kötelező érvényű tagállami célok felállítását is javasolta. Emellett a tervezet szerint 27 százalékra kellene emelni uniós szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia arányát, valamint a 2007-ben előrekalkulált szinthez képest jelentős mértékben javítani kellene az energiafelhasználás hatékonyságán. Ennek pontos mértéke még nem dőlt el, ahogy az sem, hogy kötelező, kikényszeríthető legyen a kitűzött cél, vagy csak “indikatív”.
A tanácskozásra érkezve Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy Németország támogatja a szén-dioxid-kibocsátás kötelező érvényű 40 százalékos csökkentését. A téma bonyolult, a megbeszélések bonyolultak lesznek, és nem biztos, hogy eredményesek – vélekedett a német kormányfő.
Francois Hollande francia államfő pedig úgy vélte, hogy mind Európa, mind Franciaország számára nagy a tét, mert a kontinens példát akar majd felmutatni, hazája pedig házigazdája lesz az ENSZ-klímacsúcsnak 2015 decemberében.
A francia elnök a Párizs és Brüsszel között kialakult költségvetési vitáról is szólt. Mint mondta: a lényeg, hogy az elsődlegesen követendő cél a növekedés, és ebből Franciaország nem enged.
“A növekedés egyenlő a munkahelyteremtéssel, egyenlő Európa jövőjével” – húzta alá Francois Hollande.
Herman Van Rompuy, a tanácskozást megnyitva kitért arra, hogy őmaga és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke számára is ez az utolsó uniós csúcstalálkozó. A klímavédelmet pedig az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívásnak nevezte. Úgy fogalmazott: ez a túlélésről szól.
“Ezt a legutolsó öt viharos évet majd a történelem fogja megítélni” – mondta a volt belga kormányfő, aki november végén távozik az Európai Tanács éléről. A politikus megfelelő búcsúnak tekintené, ha sikerülne megállapodni a jövő évtized végéig szóló klíma- és energiastratégiát.
A szén-dioxid-kibocsátás terén nevük mellőzését kérő tagállami diplomaták felhívták a figyelmet, hogy a stratégiáról a szegény és gazdag tagállamok között is feszül egy ellentét, valamint a gazdag országok és a szegény országok csoportjain belül is vannak belső konfliktusok. 
Az egyik csoport, élén a németekkel arra az álláspontra helyezkedik, hogy ha sikerül megállapodni a célokról, akkor utána lehet a szolidaritásról és az anyagi terhek megosztásáról beszélni, míg a másik csoport alapvetően pont fordítva gondolkodik: előbb szeretne garanciákat kapni, hogy gazdasági értelemben nem fog ráfizetni a megállapodásra, mielőtt kötelezettségeket vállalna. 
Egyes volt szocialista országokban 1990-hez képest most 36 százalékkal alacsonyabb a szén-dioxid-kibocsátás, míg egyes nyugati országokban 20 százalékkal magasabb – mutatott rá egy forrás, hogy miért ragaszkodnak a keleti tagállamok ahhoz, hogy eddigi erőfeszítéseiket ezen a téren elismerjék, miközben minden egyes hatástanulmány azt mutatja, hogy az átlag alatti fejlettségi szintű országoknak arányosan nagyobb terhet kellene viselniük egy esetleges megállapodás esetén.
Az unió klíma- és energiastratégiájának időszerűségét a többi között az adja, hogy az uniós vezetők szándéka szerint a jövő év végi párizsi ENSZ-klímacsúcson az Európai Unió és tagállamai a maguk céljaival példát tudjanak felmutatni. Egyes tagállamok ugyanakkor azt szeretnék, hogy az unió által kitűzött célokat felül lehessen vizsgálni, hogy ha a világ többi országa nem áll be a sorba, akkor az EU ne kerüljön versenyhátrányba a kitűzött klíma- és energiacélok miatt. A versenyképességet Angela Merkel is szem előtt tartandó szempontnak nevezte.
A tagállamok vezetői emellett még a Nyugat-Afrikában kitört ebolajárványról is egyeztetnek. Ezt érkezésekor David Cameron brit kormányfő nevezte elsődlegesen elhárítandó kockázatnak. Mint mondta: London már megtette a magáét, a többi európai országnak viszont szerinte többet kellene tennie az ügyben. Hasonló véleményen volt a gazdasági növekedésről és a foglalkoztatásról is, amely a tervek szerint a pénteki megbeszélések témája lesz. Úgy fogalmazott: az Egyesült Királyság gazdasága bővül, növekszik és más tagállamoknak is bele kellene vágniuk a deregulációba, hogy könnyebb legyen foglalkoztatni embereket, beindulhasson a növekedés.
MTI 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top