Budapest, 2014. október 22., szerda (MTI) – Továbbra is kicsi a valószínűsége annak, hogy Magyarországon ebolajárvány alakuljon ki, a vírus behurcolásának esélye is igen alacsony – mondta Kovács Attila helyettes országos tisztifőorvos szerdán a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban tartott sajtótájékoztatón.
A szakember elmondta, végigtekintették azt, hogy melyek lehetnek az esetleges behurcolási útvonalak, ezekre elkészítették a protokollokat, a szereplők, társhatóságok és egészségügyi intézmények felkészítése is megtörtént az elmúlt hetekben.
Kovács Attila megismételte, egy sérülékeny vírusról van szó, ami megfelelő higiénés környezetben hamar életképtelenné válik. Magyarországon a közegészségügyi állapotok és a kórházi ellátás feltételei is jóval magasabb szinten vannak, mint a szóban forgó nyugat-afrikai országokban, így ha esetleg előfordulna behurcolt eset, abból járvány nem alakulna ki.
Hozzátette, az ország arra is felkészült, hogy hazahozzon egy esetlegesen Nyugat-Afrikában megfertőződött magyar állampolgárt, továbbá a kezelésre kijelölt Szent László Kórházban – a felkészülés keretében – minden nap szimulációs gyakorlatot tartanak.
Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, az Európai Unió kiemelten kezeli a járvány elleni védekezést, a spanyolországi eseten kívül „éles helyzet” eddig nem volt a tagállamokban.
Az államtitkár beszámolva múlt heti brüsszeli, e témában tartott megbeszéléséről, elmondta, áttekintették a tagállamok intézkedési tervét és azt, hogy az egyes országok milyen segítséget tudnak nyújtani az ebolajárvánnyal leginkább sújtott országoknak. Mint mondta, Magyarország védőfelszereléseket és fertőtlenítő szereket ajánlott fel, továbbá azt, hogy a Nemzeti Biztonsági Laboratóriumba vizsgálandó mintákat fogadnak az unión és unión kívül országokból.
Kérdésre válaszolva Kovács Attila azt mondta, eddig nem érkezett ebolagyanús vizsgálati anyag.
Zombor Gábor hozzátette: a budapesti laboratóriumban hat órán belül biztos eredményt tudnak mondani egy-egy vizsgálati mintáról, így a laboratórium révén mind a diagnosztika, mind pedig az egyéb kapacitások rendelkezésre állnak egy esetleges vírusfertőzés kimutatására és kezelésére.
Az államtitkár cáfolta azokat a híreszteléseket, mely szerint nem minden egészségügyi szolgáltató kapott pontos utasítást, eligazítást arra, hogy mit kell tennie egy ebolagyanús eset felfedezésekor. Mint mondta, az intézetek kellő időben körlevelet kaptak arról, milyen védőfelszerelést kell beszerezniük és hogyan kell eljárniuk ilyen esetben.
Zombor Gábor emlékeztetett, a brüsszeli egészségügyi miniszteri értekezleten megállapodtak abban, hogy – tagállami hatáskörben hagyva ugyan egy esetleges intézkedést – a beutazási feltételek szigorításán nem kell változtatni, így a magyar reptéren sem kell hőkamerás ellenőrzést beiktatni. Ez már csak azért is felesleges, mert Magyarországra nincs közvetlen légi járat az eblajárvánnyal sújtott afrikai országokkal.
Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője a sajtótájékoztatón azt mondta, tízezerhez közelít az ebolavírussal megbetegedett emberek száma a nyugat-afrikai térségben, és Libériában a legsúlyosabb a helyzet.
A legnagyobb feladat most a járvány elfojtása Guineában, Sierra Leonéban és Libériában, több ország is szakszemélyzetet, logisztikát és védőfelszereléseket ajánlott fel – mondta a szakember. Az egészségügyi kapacitás ezekben az országokban szűkös, ezen belül is a hozzáértő személyzet. Mint mondta, 600-1000 nemzetközi szakértőre és 11 ezer jól képzett szakemberre lenne szükség a térségben.
Az Országos Epidemiológiai Központ által működtetett Nemzeti Biztonsági Laboratóriumban képesek az ebolavírus kimutatására. A Közép-Európában egyedülálló intézményben az elmúlt tíz évben fejlesztették ki a veszélyes kórokozók hagyományos és korszerű molekuláris biológiai diagnosztikai hátterét.
A laboratórium alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére, valamint mikrobiológiai tesztek elvégzésére. A munkatársak teljesen zárt, túlnyomásos védőruházatot viselnek, a laboratórium 24 órás, folyamatos ellenőrzés alatt áll. A bemenő és kijutó levegőt szűrik, és a legszigorúbb ellenőrzés minden munkafolyamatra érvényes, a ki- és beléptetést regisztrálják.
Az intézetben a legveszélyesebb betegségek kórokozóit tárolják, vagy végeznek velük vizsgálatokat. Megtalálható itt egyebek mellett a pestis, az ebola, a lépfene (anthrax) kórozója, továbbá vizsgálatokat folytatnak több influenza törzzsel, például a H7N9 vírusával is.
MTI