„Mi nem tudjuk elfogadni azt, hogy Románia kizárólag egy nemzet országa, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az állam stabilitásának alapvető szempontja, feltétele többség és kisebbség viszonyának rendezése. Ezt kell megtanulnia Romániának és ez nekünk is létérdekünk” – jelentette ki Kelemen Hunor, azon a pódiumbeszélgetésen, amelyet Sepsiszentgyörgyi magyar hangok címmel a Tamási Áron Színház új stúdiótermében szerveztek meg október 8-án, szerdán. A beszélgetés a Szövetség jelöltje által kezdeményezett vitasorozat része, amelynek előzménye a Bukarestben megtartott, neves román politikai elemzők részvételével létrehozott esemény volt, amelyen az RMDSZ regionális autonómiatervezetét elemezték, véleményezték.
A sepsiszentgyörgyi beszélgetés házigazdája Nagy Endre, az Erdély FM műsorvezetője volt, Kelemen Hunor beszélgetőpartnerei pedig Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Ambrus Attila újságíró, a Brassói Lapok hetilap főszerkesztője volt.
„Egy olyan teremben ülünk most, a sepsiszentgyörgyi színház újonnan felépült stúdiótermében, amely nem épülhetett volna fel, ha Kelemen Hunor nem lenne ennek az országnak a kulturális minisztere. Itt a bizonyítéka annak, hogy csak akkor támogatják célkitűzéseinket, akkor oldják meg a problémáinkat, ha valaki képviseli ezeket, ha érezhetően ott áll mögöttünk egy erős közösség, ha mellettünk áll az erdélyi magyarság” – mondta felvezetőjében Antal Árpád, aki az RMDSZ autonómia-statútumáról kijelentette: ezt a törekvést ma már nem lehet a szőnyeg alá söpörni, mert létezik egy konkrét törvénytervezet. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ez a tervezet kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy a székelyek, akár a dél-tiroliak, nem akarnak elszakadni az országtól. „Azért is fontos volt államelnök-jelöltet állítanunk, hogy az erdélyi magyar nemzetközösség igényeit fel tudjuk vázolni a többség előtt. Egy tízéves korszak végére értünk, és úgy gondolom, akkora lesz a magyar közösség súlya a következő tíz évben, amennyi szavazatot le tudunk tenni Kelemen Hunor neve mellé” – hangsúlyozta Antal Árpád.
Kelemen Hunor az időszak legfontosabb kihívásaként a pontos jövőképet jelölte meg. „ Azért, hogy az otthon valóban otthon legyen, a haza valóban haza legyen, el kell mondanunk, milyen jövőt képzelünk el magunknak ebben az országban. Legfontosabb támpont az életünkben identitásunk, amelyet meg szeretnénk őrizni és erről is nyíltan kell beszélnünk. Azt a párbeszédet, amelyet elkezdtünk, nem lehet kimeríteni egyetlen kampány alatt” – hangsúlyozta az RMDSZ államelnök-jelöltje, aki szerint az emberek alapvető igénye a jövő kiszámíthatósága és ezt biztosítania kell a jövendőbeli államelnöknek. „Én hiszek abban, hogy egy államelnök-jelölt államról alkotott elképzelése hozzájárul a mentalitásváltáshoz, és nem igaz az, hogy amit az elnök képvisel, ne hatna ki az országra. Ezért az autonómiatervezetünkhöz is sok magyarázatot kell hozzáfűznünk, hiszen a kommunizmusban rengeteg előítélet felhalmozódott. El kell mondanunk, hogy az, amit mi akarunk, tulajdonképpen az intézményes garanciák rendszere. Ezt foglaltuk bele az tervezetünkbe, amely immár megkerülhetetlen a hazai közbeszédben, és amelyet el kell helyeznünk egy alkotmányos kontextusban. Én ma úgy látom, hogy nem lehetetlen ehhez partnereket találnunk, hiszen az emberek utaznak szerte a világban, és láthatják, hogy hol és miként működnek ezek a rendszerek” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Ambrus Attila újságíró az RMDSZ további autonómia-kommunikációjában azt tekinti a legnehezebbnek, hogy még mindig vannak, akik előtt elsötétül a világ az autonómia szó hallatán, de elkezdődött egy párbeszéd és van egy tervezet, amelyre a magyar társadalom régóta várt. „Sokan érzik azt ma Romániában, hogy szükség van a stabilitásra, és tudják, hogy ehhez csak dialógus révén lehet eljutni. Úgy gondolom, az autonómia a decentralizáció legfelsőbb foka, amely a kisebbségnek jogokat biztosít, az RMDSZ autonómiatervezete pedig az a tervezet, amelyet a román politikum is komolyan vesz. Ennek a támogatása, Kelemen Hunor támogatásával együtt a magyar közösség részéről jelzés, hogy ezen az úton kíván továbbhaladni” – tette hozzá a Brassói Lapok főszerkesztője. „A regionális autonómiához az is hozzátartozik, hogy a felelősség kizárólag az illető közösséget terheli, és szakmai hátteret is neki kell biztosítania, nem foghatja rá senki másra, ha valami nem sikerül. Az autonómiában a politikai tagoltságot is könnyebben meg tudnánk jeleníteni, de az egységes magyar politikai fellépésre akkor még nagyobb szükség lenne, mint most” – jelentette ki Kelemen Hunor a sepsiszentgyörgyi beszélgetésen. Ugyanakkor hozzátette: azok, akik az autonómia gazdasági vonatkozásai kapcsán azt kifogásolják, hogy a Székelyföldön élők „éhen halnánk, ha nem adnának enniük Bukarestből”, azok nem a törvénytervezet tartalmát vitatják. „Középtávon is föl lehet építeni ezt a térséget gazdasági szempontból, be tudunk hozni ide olyan iparágakat, amelyek a gazdasági biztonságot megteremtenék” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki a magyarság fontos törekvése kapcsán új alkotmány létrehozását is szorgalmazza. „Az alkotmány nem tilthatja meg a jövendő nemzedékeknek azt, hogy gondolkodjanak. Mert a jelenlegi alkotmány ezt teszi. Például, ha a fiataloknak eszükbe jutna, hogy más államformában szeretnének élni, akkor ezt nekik megtiltja Románia jelenleg hatályos alkotmánya. Ezt én megengedhetetlennek tartom. Ezért is van szükségünk egy új alaptörvényre” – mondta a sepsiszentgyörgyi pódiumbeszélgetésen Kelemen Hunor.
A pódiumbeszélgetések sorozata október 9-én, csütörtökön, Kolozsváron, a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében folytatódik, amelyen Kelemen Hunor – a sepsiszentgyörgyihez hasonlóan – várja a résztvevők kérdéseit, megjegyzéseit, aktív hozzájárulását a közösséget érintő fontos közéleti témákról szóló vitához.
forrás: KMS