A világhírű fátimai zarándokhelyre látogatott Áder János kedden este, portugáliai látogatásának keretében. A köztársasági elnök – felesége, Herczegh Anita társaságában – felkereste a magyar kálváriának nevezett keresztutat is.
A katolikus hagyomány szerint 1917-ben a portugáliai városban több alkalommal megjelent Szűz Mária három helybeli pásztorgyermek előtt. Az utolsó megjelenését kísérő, úgynevezett Nap-csodát mintegy hetvenezer, a Szűz jelenését váró hívő is tapasztalta.
Az első jelenés évfordulóján (május 13-án) minden évben hívek tízezrei zarándokolnak el a kegyhelyre.
A fátimai magyar keresztutat az életének nagy részében ott élő Kondor Lajos atya kezdeményezésére az 1956-os forradalom leverése után építették meg olyan magyar emigránsok anyagi támogatásával, akik Nyugaton, elsősorban az Egyesült Államokban vagy Kanadában élnek.
A portugál városban nemrégiben teret neveztek el Kondor Lajosról, akit a fátimai üzenet legfőbb terjesztőjeként tartanak számon, és aki a jelenést látó gyermekek közül kettő boldoggá avatásának úgynevezett posztulátora (fő segítője) volt.
Áder János az európai uniós államfők egy részét (a parlamentáris köztársaságok elnökeit) összefogó Arraiolos-csoport kétnapos találkozójára érkezett Portugáliába. A tanácskozásnak otthont adó Bragában – a pannóniai születésű Bragai Szent Márton városában – a részt vevő nyolc másik elnökkel együtt felkereste a szintén nevezetes Bom Jesus kegyhelyet is.
Fátimában Áder János a portugáliai magyar szervezetek több képviselőjével is találkozott.
***
Magyar „csodák” Fátimában
A portugáliai várost elsősorban a Mária-jelenésekről ismeri a világ, ám a helyiek jól ismerik és tisztelik egy magyar verbita szerzetes, Kondor Lajos nevét is, aki jelentős szerepet játszott a jelenést látó gyermekek boldoggá avatásában.
A magyar turistáknak azért is érdemes felkeresniük a Lisszabontól mintegy 100 kilométerre északra fekvő zarándokhelyet, mert a Mária-kegyhely mellett egy Magyar Keresztútnak nevezett kálváriadomb is található ott, amely egyházi szerepe mellett az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak állít emléket. A magyar állami méltóságok közül legutóbb Áder János köztársasági elnök járt feleségével ezeken a helyszíneken szeptember végi portugáliai látogatásának keretében. A katolikus hagyomány szerint Szűz Mária 1917-ben Fátimában többször megjelent három pásztorgyermek előtt, akikkel megosztott három titkot. Az utolsó jelenés 1917. október 13-án volt. A gyermekek közül kettő – Francisco és Jácinta – néhány évvel a jelenések után meghalt.
A harmadik, Lucia 98 évig élt, és ő volt az, aki – jóval a jelenések után – elmondta püspökének, illetve a pápának a 20. század történelmével összefüggő három titkot, amelyek megjövendölték a második világháborút, a kommunizmus térhódítását, majd összeomlását, valamint – bár ezt csak 2000-ben fedték fel – a II. János Pál pápa elleni merényletet. A súlyos betegségben 11, illetve 12 évesen elhunyt gyermekek boldoggá avattatása – jóllehet sokak számára magától értetődőnek tetszik – nem volt könnyű feladat, már csak azért sem, mert a hit a gyermekeket eleve szentként kezeli, így elvileg ez egyházi eljárás nem terjeszthető ki rájuk. Franciscót és Jácintát végül 2000-ben avatta boldoggá a pápa. A hosszú folyamat portugáliai irányítója, úgynevezett posztulátora Kondor Lajos volt, aki élete jelentős részét ennek a törekvésnek szentelte.
A verbita szerzetes munkásságát ma múzeum is őrzi Fátimában, három éve teret is neveztek el róla a városban, de neve szorosan összefonódik a Magyar Keresztúttal is, amely a pásztorgyermekek szülőházát és a jelenések több helyszínét köti össze. A 15 stációból álló kálváriát Kardos Illés álmodta meg, a Csanádi Egyházmegye papja, aki 1944-ben hagyta el Magyarországot. Kivitelezésében – amelyet emigrációban élő magyarok adományaiból valósítottak meg – kiemelkedő szerepet játszott Kondor Lajos, Győrfy Albert plébános, valamint Marek László építész, aki a kis épületeket tervezte. A keresztút végén álló kápolnát Szent Istvánról nevezték el, és külön kis kápolna áll az egyik jelenés helyszínén, a Magyar Keresztút középső részén. A feltámadást ábrázoló utolsó stáción az a felirat olvasható, hogy „Hálából Magyarország feltámadásáért”.
Kondor Lajos – aki 1954-től élt Portugáliában – nemcsak a helyi magyar közösség, hanem a portugál egyház egyik meghatározó személyisége is volt a múlt század második felében. Nagyon szoros kapcsolatban állt a titkok őrzőjével, a harmadik látnokkal, Luciával. Portugáliában és határain túl is a fátimai üzenet terjesztőjeként emlegetik. Századunk reménycsillaga, Fátima című könyvében megírta a jelenések történetét és Lucia nővér életútját. A verbita szerzetes munkásságáért magas magyar állami kitüntetésben is részesült – nem véletlenül az 1956-os forradalom 50. évfordulóján -, de a portugál államtól is kiérdemelte a legmagasabb elismerést. A fátimai jelenéssorozat a katolikus hívek számára azért is bír megkülönböztetett jelentőséggel, mert valóságosságát ezrek tanúsították. A gyermekek elbeszéléseit eleinte kétkedve fogadó lakosság ugyanis egyre nagyobb érdeklődést tanúsított a történtek iránt, és a Szűzanya októberi jelenését (az úgynevezett napcsodát) – több tízezren látták, köztük a kivezényelt rendőrök és újságírók is.
Luciának egyébként még a következő években is többször megjelent a Szűzanya. Ő megérte a 21. századot és társainak boldoggá avatását is, 2005-ben hunyt el. A portugáliai egyházhoz más magyar szálak is kapcsolódnak. Az ország északi részében fekvő Braga város egyik kiemelkedő jelentőségű történelmi alakja például a pannóniai születésű Szent Márton. A 6. században élt püspök fontos szerepet játszott a katolikus egyház megerősítésében a térségben.
Forrás: MTI