A kormány soha nem engedi el a devecseriek kezét – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Devecserben a vörösiszap-katasztrófa negyedik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. A településen szombaton térfigyelő kamerarendszert is üzembe helyeztek.
Kontrát Károly elmondta, 2014-ben belügyminiszteri döntés alapján a kamerapályázatokból 1 milliárd 600 millió forintot ítéltek oda 177 településnek. Devecser kilencmillió forint támogatást nyert el 38 darabos kamerarendszer kiépítésére.
Az államtitkár a kamerarendszer fontosságáról szólva kiemelte, a bűnmegelőzési szempont mellett a bűncselekmények elkövetőinek kézre kerítésében is hasznos segítséget nyújtanak a térfigyelő eszközök.
Emlékeztetett, az új rendőrőrs épületét 2011 júliusában adták át, és 2013 februárjától már 12 járőrrel, négy körzeti megbízottal és háromtagú bűnügyi csoporttal működik. A járőrök a szolgálat felét gyalogosan látják el, bevezették a mobil fogadóóra intézményét, különböző helyszíneken találkozhat a lakosság a rendőrökkel.
Kontrát Károly közlése szerint az elmúlt négy évben a devecseri közbiztonság óriásit javult, s ezt a kamerarendszer csak még tovább erősíti.
Toldi Tamás (Fidesz-KDNP), a Veszprém megyei település polgármestere azt mondta: Devecser több szempontból is hátrányos település, és „társadalmi összetétele, múltja és az itteni értékek szükségessé teszik, hogy egy ilyen jellegű beruházás létesüljön”.
Hozzátette, Devecser több frekventált pontjára kerültek ki kamerák, a településről ki-behajtó és az áthaladó forgalom figyelését, illetve a városon belüli problémásabb helyeket vették célba. A kamerarendszer központja az új buszállomás épületében abban a helyiségben lesz, ahol a polgárőrség tartózkodik.
A vörösiszap-katasztrófára emlékezve a hétvégén több rendezvényt is szerveztek Devecserben. Pénteken huszonhárom helyi képzőművész kiállítása nyílt meg a kastélykönyvtárban, a járás iskoláiból több mint száz diák részvételével futballtornát rendeztek az új sporttelepen.
Szombat este a Makovecz parkban – ahol az iszapkárosultak új házai készültek el – a helyi ifjúsági fúvószenekar ad koncertet. A 2012-ben készült ökumenikus Makovecz-kápolnánál átadják a Bakonyerdő Zrt. által elkészített kápolnabútorokat, valamint a ház kulcsait a katolikus, református és evangélikus egyház képviselőinek. Ezután fáklyás menet indul a vörösiszap által elöntött területen fekvő Rotary-házig, ahol folytatódik a megemlékezés.
A Mal Zrt. ajkai telephelyén 2010. október 4-én, Kolontár községnél átszakadt a timföldgyár X-es számú zagytározójának gátja, és a kizúduló vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófa következtében tíz helybeli lakos meghalt, több mint kétszázan megsérültek és több száz épület lakhatatlanná vált.
***
MSZP: négy évvel a vörösiszap-katasztrófa után is sok a tisztázatlan kérdés
Az MSZP szerint négy évvel a kolontári vörösiszap-katasztrófa után még mindig sok a tisztázatlan kérdés. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében azt írta, elvárható a kormánytól, hogy betartsa ígéretét, és a sokat szenvedett emberek végre megnyugtató helyzetbe kerüljenek.
Az MSZP Veszprém megyei elnöke azt írta, az érintettek Devecserben, Kolontáron és Somlóvásárhelyen láthatták, hogy egy ország mozdult meg a segítségükre, de sem ők, sem a segíteni akarók a mai napig nem kaptak pontos elszámolást arról, mire is fordították a nekik szánt több mint kétmilliárd forintot.
Az illetékesek – folytatta – korábban úgy döntöttek, hogy a részleges kártalanítást a költségvetésből hajtják végre, az adományokat pedig gazdaságfejlesztésre fordítják, de szerinte az új házak hibáiért senki nem áll helyt, és a károsultaknak adott bútorokból is „leginkább a katalógust összeállítók profitáltak”.
Gőgös Zoltán a bírósági eljárással kapcsolatban úgy véli, mivel a Mal Zrt. a felelős a katasztrófáért és mivel a vállalat csődjét nagy részben a dilettáns hatósági döntések okozták, az érintettek jogosan követelhetik, hogy az állam utalja ki a megítélt összeget.
Az ellenzéki politikus az önkormányzati választásra utalva azt írta: ha Veszprém megye polgárai új szereplőknek adnak bizalmat, akkor megnyílik az út a katasztrófával érintett terület valódi fejlesztésére.
Az LMP a felelősség tisztázását és a kártalanítást követeli
Az LMP a felelősségi viszonyok tisztázását, a konzekvenciák levonását és az áldozatok méltányos kártalanítását követeli a kolontári vörösiszap-baleset négyéves évfordulóján.
Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő szombaton közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt írta: pártja szerint a kormányról a tragédia kapcsán az elmúlt négy évben bebizonyosodott, hogy rossz gazdája a rábízott emberéleteknek és környezeti értékeknek.
Kifogásolta, hogy bár a károsultak sorra nyerik a pereket, nyilvánvalóan nincs esélyük a kártérítésre. Emlékeztetett: a tárolókat tulajdonló Mal Zrt.-nek nem volt a szükséges fedezetet biztosító felelősségbiztosítása, az állam pedig csak a vagyoni károkat térítette meg, részben. A nem vagyoni, például az emberéletben, egészségben esett károkért viszont senki nem áll helyt.
Sérelmezte azt is, hogy az esetnek nincsenek állami felelősei sem, pedig – mint írta – az érintett cég engedélyei rendben voltak, a hatóságok még nem sokkal a baleset előtt is mindent rendben találtak.
Ugyancsak bírálta, hogy a hatósági felelősség szigorú vizsgálata helyett a kormány tovább gyengítette a hatósági rendszert és a környezetvédelem kormányzati képviseletét.
A Jobbik a felelősök mielőbbi megbüntetését követeli
A Jobbik a vörösiszap-katasztrófa felelőseinek „mielőbbi, elrettentő erejű” büntetését követeli, valamint az állam helytállását a károsultaknak megítélt kártérítésért.
Kepli Lajos, a párt országgyűlési képviselője szombaton, a baleset negyedik évfordulóján közleményt juttatott el az MTI-hez, ebben követeli még, hogy az állam vállalja át a folyamatban lévő perek illetékeit. Emellett a politikus teljes igazságszolgáltatást szorgalmaz.
„Követeljük a hatályos büntető- és polgári eljárásjogi szabályok felülvizsgálatát, hogy ne kelljen hosszú éveket várni az ítéletre és a kártérítési összegekre” – olvasható közleményében.
Mint írta, elfogadhatatlannak tartja, hogy „miközben több család szeretteit gyászolja, miközben Devecserben egy teljes városrész semmisült meg, emberek százai futnak ma is az igazuk után, többen bírósági ítélettel a zsebükben, de hiába”.
Közlése szerint a Jobbik által kezdeményezett és végigvitt vizsgálóbizottság a mai napig az egyetlen hivatalos testület, amely okokat és felelősöket nevezett meg jelentésében. Hozzátette: a felelősök közül a Mal Zrt. azóta felszámolás alatt van, a károsultak hiába várnak jogerősen megítélt pénzükre, azt a cég vagyona nem fogja fedezni, hisz minden bank és pénzintézet, de még a felszámoló maga is előrébb van a követelések listáján, mint a vétlen károsultak.
„Mindeközben a személyi, büntetőjogi felelősséggel megvádolt egykori tulajdonos a társaság általuk fillérekért kiprivatizált egykori üdülőjében tengeti napjait bármiféle retorzió nélkül” – írta Kepli Lajos.
***
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai telephelyén 2010. október 4-én Kolontár községnél átszakadt a timföldgyár X-es számú zagytározójának gátja, a kizúduló vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófa következtében tíz helybeli lakos meghalt, több mint kétszázan megsérültek, és több száz épület lakhatatlanná vált.
A gátszakadás miatt számos polgári per indult, továbbá halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt vádat emeltek a cég vezetői és alkalmazottai ellen, a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül az iszapömléssel.
A Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős döntésében több mint negyvenmillió forint kártérítést ítélt meg két, a vörösiszapömlés miatt a Mal Zrt. ellen indított perben tucatnyi károsultnak.
A szóbeli indoklás szerint az alperes Mal Zrt. mint veszélyes üzem köteles helytállni a négy évvel ezelőtti katasztrófáért, az ajkai gyártelep X-es vörösiszap-tározójának átszakadásáért, amellyel megsértették a környéken lakó felperes magánszemélyek emberi méltósághoz, egészséges környezethez és testi épséghez fűződő jogait.
Forrás: MTI