Close

Csehország kárpótlást ígér az akaratuk ellenére sterilizált nőknek

Pénzbeli kártérítést kaphatnak Csehországban azok a nők, akiket 1972 és 1991 között akaratuk ellenére sterilizáltak.

    A Lidovky.cz hírportál értesülése szerint a megfelelő jogi normát, amely ezt lehetővé teszi, Jirí Dienstbier emberi jogi miniszter, valamint a Cseh Helsinki Bizottság közösen dolgozza ki. A Lidové Noviny című konzervatív napilap birtokába jutott háttéranyag szerint az egyes áldozatok 100 ezer és 150 ezer korona közötti összeget kaphatnának. A kormány arra számít, hogy mintegy ezer személy kérhet ezen a címen a jövőben anyagi kártérítést.
    „Az a célunk, hogy anyagi kárpótlást nyújtsunk azoknak a személyeknek, akiknek egészségébe az állam szabad akaratuk nélkül beavatkozott” – mondta Jarmila Balázová, az emberi jogi miniszter szóvivője kedden az MTI tudósítójának kérdésére. Balázová szerint a jogi szabályozást a többi érintett minisztériummal együttműködve készítik elő.  
    Csehországban nem létezik semmiféle kimutatás arról, hogy a múltban hány nőt sterilizáltak akarata ellenére. A különféle jogvédő és roma szervezetek eltérő adatokkal dolgoznak. Roma aktivisták szerint a probléma leginkább az észak-morvaországi régiót, Ostravát érinti, ahol az 1989-es rendszerváltás után állítólag több tucatnyi ilyen eset történt. A problémára első ízben nyilvánosan az európai roma jogi központ 2004-ben kiadott egyik jelentése hívta fel a figyelmet. A problémával a cseh emberi jogi biztos hivatala is foglalkozott. Otakar Motejlhez mintegy 80, többnyire roma asszony fordult ez ügyben.
    A cseh kormány 2009 novemberében már sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a múltban egyes, elsősorban roma származású nőket akaratuk ellenére sterilizáltak Csehországban. A sajnálat kifejezése, amit Michael Kocáb akkori emberi jogi és kisebbségügyi miniszter kezdeményezett, nem egy konkrét esetre, hanem a múltban előfordult összes esetre, rossz gyakorlatra vonatkozott.
    A kormány ugyanakkor határozatban utasította az egészségügyi minisztert, foganatosítson intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a jövőben az ilyen esetek megismétlődhessenek. Az ENSZ illetékes szerve a sajnálat kinyilvánítását akkor pozitív lépésnek minősítette, de felhívta a figyelmet arra, hogy a következő cseh kormányoknak a sértettek anyagi kárpótlásáról is dönteni kellene.
    Az elmúlt években több bírósági perre is sor került, de a bíróságok akkor úgy döntöttek, hogy az ügyek többsége régen történt, így a jogorvoslat már nem lehetséges.

forrás: MTI / Kokes János

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top