Emléktáblát állítottak az üldözött, megalázott és kifosztott hazai kulákoknak a csömöri Gloria Victis Emlékhelyen vasárnap.
Az emléktáblát Jakab István, az Országgyűlés alelnöke leplezte le a kommunizmus áldozatainak tiszteletére létrehozott emlékhelyen, majd elhelyezte a kegyelet koszorúját.
Beszédében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar parasztságnak elemi joga megismerni ezt a kort, a negyvenes évek végét, az ötvenes éveket. Úgy fogalmazott: azért is kell ezzel foglalkozni, mert bizonyos körökben ma is tudatos történelemhamisítás folyik. Az Országgyűlés alelnöke felidézte: azoknak az életét, akik kuláklistára kerültek, megnyomorították, üldözték és megalázták őket „ebben a sötét és elviselhetetlen korban”. Jakab István hangsúlyozta, az agrártörténet kiadványait újra kell gondolni, és „a mi felelősségünk, hogy a fiatalok ne hamisított tankönyvekből, régi kiadványokból ismerjék meg a múltat, hanem az adatok nyilvánosságra hozatalával az igazságot.” Mint kifejtette, egyértelművé kell tenni, hogy kik voltak a bűnösök, „néven kell nevezni a gyilkosokat, a gazembereket, s legalább a szégyentáblán jelenítsük meg a nevüket”. Ebben a filmművészetnek is van még teendője – jegyezte meg. Tóth Judit levéltáros emlékeztetett rá, hogy akit egyszer kuláknak bélyegeztek, nem tudott szabadulni a címkétől. Bárkire ráfoghatták, hogy kulák, akár egykori tisztviselő is rákerülhetett a listára. Ez volt az a társadalmi csoport, amely nemcsak gazdaságilag, hanem a helyi társadalomban is jelentős szerepet játszott, a cél pedig az volt, hogy ellehetetlenítsék, szétzilálják a parasztságot, amihez minden alkalmat megragadtak – hangsúlyozta.
A szocialista országokban a termelőszövetkezeti mozgalom indulásakor a falusi osztályellenséget jelentették a kulákok, róluk készült a kuláklista. Az oroszból átvett „kulák” szóval az úgynevezett zsírosparasztokat, a nagygazdákat, béresekkel dolgoztató módos parasztokat jelölték. 1948-ban vetették ki a mezőgazdasági fejlesztési járulékot. Egy 1949-es módosítást követően ezt a kulákadónak is nevezett adófajtát annak kellett fizetnie, akinek 25 kataszteri hold feletti területe volt, vagy a földje értéke meghaladta a 350 aranykoronát.
A Gloria Victis Emlékhelyen található emlékművet a kommunizmus százmillió áldozatára és az 1956-os hősök tiszteletére 2006-ban állították fel. Az emlékhelyen mások mellett emléktáblát helyeztek el az ukrajnai éhínség, a kommunizmus magyarországi cigány és zsidó áldozatainak tiszteletére.
A vasárnap felavatott emléktáblát az üldözött kulákok csömöri leszármazottai, a Gloria Victis Alapítvány és a Veritas Történetkutató Intézet állította.
Forrás: MTI