Az osztrák-magyar Geschriebenstein-Írottkő Natúrparkban tett túránk első állomása Kőszeg volt. A látogatás időpontja aktualitást adott az évről-évre ekkortájt, vagyis Szent György napján új bejegyzéseket, ábrákat kapó Szőlőjövések Könyve megtekintésének.
Már az 1600-as évektől szokás volt a friss szőlőhajtások bemutatása az új városbírónak, akit éppen akkor választottak meg. 1740-től aztán a szőlőjövéseket rajzban meg is örökítették. Az ábrák eleinte ceruzával készültek, 1868-tól azonban már ki is színezték azokat, főként akvarellek (vízfestmények) formájában. Jelentős személyiségek munkáit is őrzi a könyv, így például a neves botanikus, növényrajzoló Csapody Vera is megörökítette a szőlőhajtások állapotát. A könyv tartalmazza a szőlő későbbi fejlődését és a szőlőtermés alakulását is.
A könyv fontos meteorológiai-történeti dokumentummá is vált, hírt adva az egyes évek időjárásának alakulásáról. 1990-ben aztán betelt a könyv, a hagyomány azonban nem szakadt meg, Kőszeg német testvérvárosa, Vaihingen jóvoltából is, mely új könyvet adományozott a városnak. Ebbe még további 250 évig lehet belerajzolni a hajtásokat. 2013-ban ezt a hagyományt felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti listájára.
A programot Kőszegen aztán kis barangolás egészítette ki, a gazdag építészeti hagyományú, történelmi levegőt árasztó településen.
Az osztrák oldalon Léka (Lockenhaus) vára volt a következő célpont. A századokat szerencsésen átvészelt, magántulajdonban levő, impozáns építmény teljesen helyre van állítva, és ma szállodaként és múzeumként üzemel. Egyebek között egy denevér-kiállítás is van benne, ráirányítva a figyelmet az ódon épület mintegy 2 ezres denevér-lakóközösségére. Megismerkedhettünk a környéken előforduló denevérfajokkal, az Ausztriában élőkkel, melyek közül egyesek különleges védelmet élveznek. A kutatók a csontvázak alapján megállapították, hogy e kis repülő emlősök 70 millió év alatt alig változtak. Főként éjjel, ultrahangot kibocsátva vadásznak, egy-egy éjszaka akár 150 rovarat, bogarat elfogyasztva. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy a denevérek téli álmot alszanak, kényszerűségből, hiszen akkor nem akad számukra rovar. Természetes ellenségeik a házimacska, a nyest, a nyuszt és a bagoly. A lékai várnak csak az egyik oldalát világítják ki rendszeresen, hogy az apró állatok nyugodtan vadászhassanak. Az épület egyes részein kis réseket, hasadékokat alakítottak ki, amin beférnek, miközben a galambok nem. Az interaktív kiállítás német és magyar nyelvű.
Az egyik turistaútvonalon a térség kedvelt turistacélpontjához, a közeli Margit-kilátóhoz (Margaeretenwarte) jutottunk. Az 504 méteres dombtetőről csodálatos panoráma tárult fel a Schneebergre, a Raxra, a Bécsi-medencére és a Fertő-tóra is. 
Utunk ezután a közeli Althodis (Óhódász) attrakciójához, a lombkorona-tanösvényhez vezetett, melyet Ausztria 20 legszebb témaútja között tartanak nyilván. Kilátótornyokhoz hasonlító, rácsos faállványok tetejét korlátokkal ellátott, hidakat képező fa járófelülettel látták el, melyekről bepillanthatunk a lombkoronák felső részének világába, és közben szép panorámákat is élvezhetünk a környékre. A Baumwipfelweg teljes hossza 500 méter és 11 fatorony tartja, legmagasabb pontján 22 méterre a földtől. Valamennyi tájékoztató tábla kétnyelvű, német és magyar. Kerekesszékkel és babakocsival is bejárható. A vakok és gyengénlátók Braille- írással ismerhetik meg az erdő állat- és növényvilágát. Az utat Huber Reschl hívta életre, aki maga is mozgássérült, kerekesszékkel közlekedik. A bejáratnál egy lekerített parkban életnagyságú faállatok vannak, kizárólag vakok számára.
Utunk végén a határközeli burgenlandi kisváros, Rohonc (Rechnitz) különleges nevezetességében, az ún. Bach-féle terápiás parkban tettünk sétát. Ebben különféle növények virágpompája járul hozzá a terápia megalkotója dr. Eudard Bach szerint pozitív érzések életre keltésével a betegek gyógyulásához, az idegileg-szellemileg megfáradtak lelki megnyugvásához, sőt – a terápia népszerűsítői szerint – a „jellem erősödéséhez” is. A parkot 2007-ben alakította ki Mechthild Scheffer, Bach-virágterápia szakértő.
Bognár Mária 